Kis Ujság, 1950. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-31 / 124. szám

Szerda, május 31 kis Újság KÖNYVSZEMLE A szabadság énekei (Franklin-ki­­adás.) Magyarország felszabadulásá­nak ötödik évfordulójára jelent meg e versgyűjtemény, melyben néhány régi költőnk és az új lantos nemze­dék húrjairól áradnak a lelkes szóki zengő ritmusok, a szabadság és az újjáépítés énekei. A nép költői ők, akik jobbágyok, földnélküliek, zseb­­érek és más szegény dolgozók fiai vagy utódai, akik a százados elnyo­más után most életörömről énekelhet­nek. A magyar nép felszabadításáért vérüket áldozó vörös katonák fegy­vereiken hozták a földosztást, a fel­szabadítást, a népi demokráciát, méltó téhát, hogy a kegye el tegye ciprus­ágát egy vörös katona sírjára a könyv első oldalán, Mihád Iszákovszkij megható szavaival: „Mindegy, mi vagy: bányász, halász, földműves­­vagy művész: legjobb barátod nyugszik itt. igy gondolj rá, míg élsz. Te érted s érteni adta ő életét, mindenét: meghalt, hogy élhessen tovább a haza és a nép.“ A gyűjteményben még­ szereplő szovjet költők, Leonid Pervomajszkij (Budapesti levél, Petőfi Sándorhoz), Bronyiszláv Kezsun (Petőfi szobra Budapesten), Lev Csanyin (Dal a szovjet-magyar barátságról), Nikoláj Aszájev (Üdvözöllek szabad magyar nép), versei mind arról a lelkes ma­gyar­ barátságukról és együttérzésük­ről tanúskodnak, ami gondolataikban és érzelmeikben él.. Pervomajszkij és Kezsun költeményeinek forró élmé­nyén kívül külön jól eső érzés, hogy szerzőik mennyire ismerik Petőfi éle­tét és költői egyéniségét! Az új verstermésben itt leljük a múltban is országos hírű két költő, deliért Oszkár és Illyés Gyula verseit is, amelyek haladó szellemű költői irodalmi múltjukból fejlődve, kap­csolódnak a jelen új költészetének lüktetésébe. Zelk Zoltán, aki a két háború közt,­­ legalább is írói körökben, becsült költői rangot vívott ki magának, (a Könyvnapra megjelent ötévi termésé­ből) számos megkapó verssel szere­pel a szabadság énekesei közt, noha e Versek nem mindegyike legjellem­zőbb felszabadulás utáni költészetére. Zelk Zoltán pedig élen haladt az új, korszerű Ura megteremtésében. Költői arcéle határozottan rajzolódik ki itt is az öt év, az 1041) május 16. Kiáltsa­tok hát asszonyok, a Lehel-tér, A pár­tos éneke és az új alkotmányról írt Oly egyszerű című verseiben. Ezek is ama költeményei közül valók, ame­lyekkel az új szocialista szellemű ma­gyar költészet irányát, alaphangját adta meg, hogy a fiatalok, az egészen új versírók karmestere legyen. Benjámin László — aki ugyancsak már a felszabadulás előtt terelte ma­gára a figyelmet — a másik ki­magasló keitős egyéniség, ő nem a harsonaszavú énekesek, hanem az el­mélyülő íróművészek közül való, anélkül, hogy ez a vonása erőtlenség vagy elvonatkozás volna. Ő úgy látja, hogy a színvonal emelésével és a forma egyéni kiteljesítésével mégis közérthetően töltheti be hivatását az emberiség nagy céljaiért, a szabadság, béke, haladás megteremtéséért vívott küzdelemben. Nyilván nem véletlenül a Mindennap győzelem című verse nyitja és Örökké élni című költemé­nye zárja e kötetben az új költők éne­keinek sorát. A Márciusi ifjak, Ózdi kohók, a Lenin, a Vörös Hadsereg, a Halhatatlan szabadság, a Szent a föld és Erdőben éltem mind költői eszményének szinte egy-egy megtes­tesítése. Két jeles műfordítónk, De­­vecseri Gábor és Képes Géza ugyan­csak egyéniségüket jellemző saját verseikkel szerepelnek a kötetben. Új költőink nem kisebb feladatra vállalkoztak, minthogy tárgyban, szemléletben és kifejezésben a nagy történelmi átalakuást és az új társa­dalmat, népgazdaságot építő munka jövőt teremtő­­ örömét, bizodalmát, diadalát énekeljék meg. Köteteik ugyan jobban jellemzik őket, mint itt található egy-két versük, de azért ezekből, e fenntartás mellett is meg­állapíthatjuk, hogy szerzőik közül nem egy máris szinte az élenhaladók nyomába és Kónya Lajosra gondo­lunk itt elsősorban, akinek néme­lyik versében mint pl. a földosztást megéneklő­­.az­ban nemcsak a maga, hanem a föld egész felszabadult né­pének múltja veri a költemény lázas ütemét. (Honfoglalás, Új nép. A ne­velj jobban mozgalom.) Kuczka Pé­ter a gyárak, az ipari üzemek hősi mindennapjainak, a m­unka ver­sei é­vek­nek, munkafelajánlásoknak, az ipari termelésnek és termelékenységnek énekese. A föld a falu költői közül Polgár István, Juhász Ferenc, F Mami (L­­.) , Pantyelejev: „Az első hőstett“. Három, az ifjúságnak való kisebb el­beszélést tartalmaz ez a könyvecske. Mindháromnak a története a Szovjet Nagy Honvédő Háborúja idején zaj­lik le. „Az első hőstett­ Merezsanov ezredesről, a gárda-hadosztály, pa­rancsnokáról szól, aki többször súlyo­san megsebesül és a kórházban most már fennjáró beteg. Az író nagy­szerűen jellemzi a többszörösen kitün­tetett hős katonát, aki előzékeny, udvarias környezetével szemben, azonban, mint általában az erős, bátor emberek, szerény és keveset beszél önmagáról. Arcát nagy sebhely torzította el, de azt, hogy mikor és hol szerezte a sebet, még kezelőorvo­sának sem árulta el. A kórházban nikotin élvezetének. Egyik délutáni sétáján a mezőn a kolhoz-csordát őrző tizennégyéves pásztorfiú meg­szólította a hős ezredest és meg­­kérte, hogy beszéljen neki hábo­rús élményeiről. A kisfiú cigarettá­zott­ Az ezredes emiatt korholni kezdte, majd elmondotta a kis pász­tornak, hogy amikor bevonult a há­borúba, ő is szenvedélyes dohányos volt, de egy alkalommal éjjel, ami­kor egy kémet kellett ártalmatlanná tennie, őrhelyén egy bokorban az őr­ségnek előírt dohányzási tilalmat megszegte és könnyelműen rágyúj­tott. Ez volt a veszte. A kém észre­vette a l­ikorból kivillanó fényt és géppisztolyából sortü­zet zúdított a bokorra, ő csak megsebesült az ar­cán, de mellette fekvő bajtársa halá­los golyót kapott. A lelkifurdalás folytán, amely bajtársa halála miatt hosszú ideig gyötörte, örökre le­mondott a dohányzásról. Elmon­dotta még a kis pásztorfiúnak, hogy az igazi jó katonának nem volna szabad dohányoznia, különösen a repülőnek, felderítőnek vagy a ha­tárőrnek. A kis pásztorfiúra nagy hatást gyakorolt az ezredes tanulsá­gos elbeszélése annál is inkább, mert egyetlen vágya volt: mint re­pülő, hőstetteket véghezvinni. El­dobta a cigarettát és megfogadta az ezredesnek, hogy többé nem dohány­zik. — No, látod — mondta az ezredes megölelve a kisfiút — még nem is vagy repülő, de ezzel a fogadalmad­dal már véghez is vitted az első hős­tettet ! A másik két elbeszélés is a nagy háborúból való. Mindkettő tanulsá­gos történet, amely megedzi az ifjú­ság lelkét. Főképpen arra tanít, hogyha szavát adta, állania kell, bármi történjék is. A könyv az „Athenaeum" kiadásában jelent meg. (n. t.) László és a népdalköltés ritmusát,és csaknem minden katona dohányzik, szelemét felelevenítő Tóth Gyula tű- csak Merezsapov ezredes nem híve a­dik fel. Meg kell említeni Rajcsányi Károly Szabad május-ki, Somlyó György Tyihonov üdvözlésé-t, vala­mint Aczél Tamás, Darázs Endre, Kis Ferenc, Lukács Imre, Simon István, Szudi György, Takács Tibor egy-egy versét. Figyelmeztetjük azonban az új költőket, hogy nem ismerik a költői önbírálatot, amelyre pedig már Petőfi, Arany és más nagy költőink adtak példát. Munkáikban még sok az egymás módszereit utánérző kísér­letezés és csak akkor lesznek majd a belső forma (a fölépítés, a kompozí­ció) és a külső forma (az eredeti versformák és a rímlelemény) mű­vészei, ha a tanítvány alázatával job­ban e­mélyednek nagy költőink ta­nulmányozásában. Mégis, a gyűjtemény szerzőinek ke­­vésbbé kiemelkedő verseiben is, a szocialista társadalom építésének lá­zas vágya lüktet és ujjongva eszmél­nek rá — mint Kónya Lajos írja Új nép című versében: „Napod most »kél csak költö, verd ütemeid, dobolj, dalolj, sikolt« — új nép tanul új is­kolában új ritmust — te itt nem él­hetsz többé visszhangtalanul.“ HÁTIZSÁK UTAZOZSAK, SÁTOR MOLNÁR GYULA, Budapest, VII Somogyi Béla­ út 3/1 C. T.: 42-75-75 1 Szerdán osztják ki a József Attila irodalmi díjakat A Magyar Írók Szövetsége a Művészeti Szövetségek Házában (Ker­­teszt­ utca 36.) szerdán d. u. fél 6 órakor könyvnapi ünnepséget tart. Az ünnepségen Losonczy Géza nép­művelési minisztériumi államtitkár mond beszédet, majd kiosztják a József Attila irodalmi díjakat. Az írószövetség 100 könyvajándé­­kot ad át a legjobb sztahanovisták­nak,­­ ifjúmunkásoknak, a honvédség és rendőrség legkiválóbjainak, hogy ezzel is szorosabbra fűzze az írók és az olvasók mind bensőségesebbé váló viszonyát. Filmvetítés a házak udvarában Újszer­i kezdeményezés színhelye volt az elmúlt napokban a Bartók Béla­ út 23. számú ház udvara. Az elöljáróság és a tömbtestület közösen szabadtéri filmvetítést rendezett itt „A 800 éves Moszkva” című szovjet filmet mutatták be, amely igen nagy sikert aratott. Az elöljáróság kultu­rális ügycsoportja a töm­btestülettel karöltve másutt is rendez majd elő­adásokat. Folytatódik a tisztasági Verseny A tisztasági verseny folytatódik a „Tisztasági Hét“ befejezése után is. A III. kerületben a tömbmegbízottak és az MNDSZ tagjai ellenőrzik, hogy mindenki a legszigorúbban betartsa a tisztasági előírásokat az utcákon és a házakban egyaránt. A Népjóléti Minisztérium által ki­bocsátott „Az egészség Hz pontja“ című képes könyvecskét az iskola­orvosok útján szétosztották a ta­nulók között. Egy kannibál tábornok, aki forró háborúról álmodozik és „jó európainak“ nevezi Hitlert írta: ▲. Szeverov Nemrégiben az „English Review Magazine” angol folyóirat „Európa védelme“ köznapi cím alatt Fuller tábornok szokásos provokációs cik­két közölte. Ez a tábornok, mint Churchill egyik legbuzgóbb tanítvá­nya az agresszióban, már régen bot­rányos hírnevet szerzett magának. Fuller tollából szovjetell­enes férc­cikkek jelentek meg még a második világháború éveiben, amikor a Szov­jetunió hősi erőfeszítéseivel megmen­tette az emberiséget a fasiszta rab­ságtól. A háború utáni években ez a megátalkodott militarista átállt új gazdái, az amerikai imperialisták szolgálatába. „A nyugati államok sztratégiája a fonó háborún alapszik“ — jelenti ki határtalan cinizmussal Fuller, a hábo­rús gyújtogató. Az „English Review Magazine“ hasábjain megjelent cikk különösen pőrére vetkőzteti Fuller elve­temültségét: ő kapta a megbízást, hogy mondja ki nyíltan, amit főnökei néha nem mondanak ki teljesen. És ő ki­jelenti: „A probléma nem az, hogy megelőzzük a mult háború megismét­lődését, hanem, hogy felkészüljünk a problematikus következő háborúra.“ Úgy beszél a háborúról, mint már eleve elhatározott dologról és ugyan­akkor, ugyanebben a cikkben kép­mutatóan a „civilizációról“ és a „ke­resztény világ“ megmentéséről fe­cseg. Fuller „keleti veszélyről“ rikácsol és nyomban utána „Keleteurópa meg­hódítására“ szólít fel. „Amerikai se­gítségre“ hivatkozva, arra intéz fel­hívást, hogy világrészeket fullassza­­nak vértengerbe. A londoni folyóirat csatabárd-for­gatójának türelmetlensége teljesen érthető.. A hadseregnélküli táborno­kok és gazdáik rendkívül nyugtalanok, mivel látják a népek elszántságát arra, hogy meghiúsítsák a háborús gyújtogatók terveit. Fuller nyilván nem áll egyedül, amikor a né­met fasizmus és militarizmus feltámasztására buzdít. „Nyugatnémetországot kálónál­ vádal­­kozásban erőssé tenni“ és „sztratégiai­­lag betetőzni az atlanti paktum­ot*" ez az agresszorok programja. „Az angol, amerikai és francia vezérkarok tisz­tában vannak azzal, hogy . Végered­ményben mégis csak ’meg kell­ alakí­­tani a nyugatnémet hadsereget“. — fecseg tovább Fuller, tudatosan­ ’ el­hallgatva azt, hogy a bontó „biroda­lomban“ már készül is az új hadse­reg. A náci tábornokok MacClog ve­zetése alatt már próbálják egyesíteni a „józanul gondolkodó“ németeket. Fuller, amikor „általános amnesz­tiát“ és „minden politikai korláto­zás“ megszüntetését követteli, ugyan­csak szándékosan elhallgatja,­ hogy a fasiszta bűnözők kilenctizede iz már régen szabadon sétál és aktívan részt­­vesz Tritóniában a " litlerízikué "'feltá­masztásában. De Fullert, a háborús gyújtogatót egy dolog mégis nyugtalanítja. Kény­szeredetten elismeri, hogy „a néme­tek nem akarnak belenyugodni­ or­száguk állandó kettészakításábra“.­ A nép egész Németországban egyre ak­tívabban harcol az egységért és a békéért, ami Füller tábornokot nyil­ván kihozza lelki nyugalmából és ezért sürgeti: gyorsan, minél­ gyorsabban kézb­e kell venni „Nyugatnémetország emberanyagát“. Fuller és tengerentúli sugalmazótt, akik elvesztették lábuk alól a talajt, kétségbeesett sietséggel tákolják agresszív terveiket. Ez a lényege politikájuknak Nyugatnemitel­­országgal kapcsolatban. De térjünk vissza Fuller­hez. A szóban lévő cikkben Hitlert ,,jó európainak“ nevezi, hallgatólag, ter­mészetesen önmagát is az ilyenfajta „jó európaiak“ közé sorozza. Vájjon lehet-e ezután kétféle véleménye a sajtó-vezérőrnagy politikai arculatá­ról. Fuller ne­v egyszerűen nyílt reakciós és­­militonista,­­ hanem egy­ben aktív angol hitlerista, fasiszta. „Tevékenysége“ pedig nem más, mint a háború­­ és a fasizmus nyílt propagálása. .. tv. SPORT Összeállították a futballválogatottat Hétfőn este összeállították a len­gyelek elleni magyar labdarúgó válo­gatott csapatot. Sebes Gusztáv az A. válogatottba a következőket jelölte: Grosits (Teherfuvar) — Rákóczi (Honvéd), Börzsei (Textiles), Lantos (Textiles) — Bozsik (Honvéd), Józsa Győr( Vasas) — Sándor (Textiles), Kocsis (ÉDOSZ), Szilágyi I. (Vasas), Puskás (Honvéd), Babolcsai (Hon­véd). Tartalékok: Rúzsa (Honvéd), Tóth 111. (Honvéd), Nagymarosi (Dó­zsa) , Hidegkúti (Textiles). Mandik Béla a B-válogatottat í­gy állította össze: Deltér (Textiles) Kovács II. (Textiles), Nagy 11. (Cse­pel), Kónya (Csepel) — Kovács I. (Textiles), Zakariás (Teherzavar)­­— Dombos (Győr), Keszthelyi (Csepel), Budai (Honvéd), Bund­zsák (Kiskun­halas) ,Tóth (Dózsa). Tartalékok: Mészáros, Tölgyesi, Fehérvári, Potso­­lás. Mind a két válogatott csapat szerdán délután a Láng-pályán­ ed­zést tart. ' ■ -í'’*-' Tizen értek el 11-es találatot a Totón A Toto mostani fordulójában 201.127 darab tipszelvény érkezett. Összesen 331.860 forint nyeremény kerül kiosztásra. Tizenkettes telitalá­latot senki sem ért el. Tizenegy találathoz tizen jutottak. Ezek a következők: 014.728 Gyar­mati Ferenc, Gödöllő, 106.535 Gyur­­csik Károly, Budapest, 144.675 Sza­bados Miklós, Budapest, 214.459 ..Éviké" Nagykőrös, 267.264 Stefán Géza, Karcag, 027 189 Torozó, Okto­gon-tér 4, 121.744 Stiller János, Kis­pest, 171.002 „D“ Budapest, 232.648 Kiss Istvánná, Makó, 3­8.296 „Ifiliz­­ir­án" Budapest. A nyeremény egyen­ként 11,060 forint. . . Tíz találatot 170-en értek el, egyenként 650 forintot kapnak. 67 forint fejenként a nyeremény­ a 7 találatosoknál. Ennyi eredményt 1620-an találtak el. A 8 találatosok résztvesznek a vigaszdíjban. A tizenkét találatos Toto-szelvény az eredménnyel 1. Textiles—ÉDOSZ 1 (6:1) 2. Előre—Dorog törölve 3. Sorokság—Salg. Torna 2 (0:1) 4. Csepeli V.—Győri V.1 (3:1) 5. Dózsa—Postás 1 (4:1) 6. Debr. Luk.—Tetunfuvar 1 (3:0) 7. Sz. SFAC—SVSMX (2:2) 8. KDSK—M. Dinamó 1 (4:1)) 9. Kecskeméti— Szegedi SZMTE­ x (3:3) 10. Cegléd—Szolnoki Lók. 2 (3:5) 11. Salgótarjáni V.—Ózd 2 (1:3) 12. M. Acél—Gázgyár x (1:1) 13. Várpalota—PETC 1 (3:2) A Repülő Vándorkiállítást, ame­lyet az OMRE rendezett, ünnepélyes keretek között nyitották meg­­az an­gyalföldi Rákosi Mátyás kultúrház­­ban. Rágyánszky András főtitkár megnyitójában hangoztatta, hogy a kiállítás célja, megismertetni a mun­­kásifjúsággal a repülés technikáját, amit a Szovjetünkétől tanultunk és célja az is, hogy az ifjúság legszéle­sebb tömegeit kapcsolják a repülő­­sportba. Az úttörők gyönyörű margitszigeti modern sporttelepe június 4-jére, a Nemzetközi Gyermeknapra ,teljesen elkészül. A Fővárosi Házszeretőipari NV húsztagú brigádja Polgár Józzsef brigádvezető kezdeményezésére vál­lalta, hogy csak minőségi munkást vé­gez és munkáját 45 munkanapról­­40 munkanapra csökkenti. 5 B­OLERO virágos udvarában " " Szép­ utca 2, isi. 277. Gáspár Mos cigányzenekara muzsikál

Next