Kis Újság, 1999. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)
1999-07-09 / 27. szám
ft Kis Újság MAGYARORSZÁG 5 Kelet-Magyarország egyik legbecsesebb műemléke a téglási Degenfeld-kastély. Építője a híres-neves Bek Pál báró volt, aki a tokaji evangélikus lelkész fiaként korában szokatlan karriert futott be. Ő volt az, aki először feltérképezte és fölmérte a Tiszántúlt, érdemei elismeréseként kapta I. Ferenc császártól a bárói rangot és a téglási földbirtokot. Korának egyik legműveltebb embere volt, téglási házában gyakran vendégeskedett Csokonai, gyakran járt ide Kazinczy, Kölcsey és a Tisza szabályozási felmérése során maga Széchenyi is. 1804-ben építette a kastélyt egy angol vidéki királyi kastély mintájára, Kazinczy tetszését is megnyerte, mert ilyen szavakra fakadt „Oly szép, hogy a szemlélőt pallérozza!” .Bek Pálról már életében legendák keringtek. Házassága is regénybe illő. A baktalórántházi Bárczay Annát szabályosan megszöktette. Mire a bősz anyós utolérte őket, már régen megesküdtek a tokaji templomban. Sok gyerekük született, de Zsuzsanna Paulinát említsük elsősorban. Ő az akkor Hajdúhadházon állomásozó császári ulánus ezred nyalka főhadnagyába, gróf Degenfeld-Schomburg Imrébe szerelmeseden. Mondanám, hogy a magyar történelem szerencséjére. Az ifjú apósa szellemét vitte tovább és olyan magyar hazafi lett, hogy párját ritkítja. Szabolcs vármegye főispánja, amikor kitör a forradalom, a gróf habozás nélkül csatlakozik Kossuthhoz és Szabolcs megye kormánybiztosaként szervezi az ifjú honvédsereget. Téglási jobbágyait fölszabadítja és belőlük alakul meg az 1. szabolcsi nemzetőr zászlóalj. Az esküt 1848 szeptember 12-én tették le a nagykállói piactéren. A zászlót Degenfeld-Schomburg Imre felesége, Bek Zsuzsanna Paulina varrta és a selyemszalagra aranybetűkkel ráhímezte „Győzni vagy meghalni. Szabolcs a hazáért.” A téglási honvédek dicsőségesen végigharcolták a szabadságharcot, a tápióbicskei csatában tanúsított bátorságukat Thán Mór is megfestette. A zászlóalj részt vett Budavár ostromában is, ez alkalomból Görgei vitézségi éremmel tüntette ki a zászlót. Végül a komáromi várból kaptak szabad elvonulást. Bár a zászlót le kellett volna adni, mégsem tették. Akkori parancsnokuk, Rakovszky Sámuel a derekára csavarva hazavitte a zászlóanyának. Degenfeld- Schomburg Imrét halálra ítélték, de kézre nem tudták keríteni, az ecsedi lápban bujdosott sokáig. A svájci Degenfeldek császárpárti ága aztán kegyelmet esdekelt számára. Hazatért és ebből az alkalomból Barabás Miklós lefestette a családot. Ez a kép ma is látható a miskolci múzeumban. A zászlót később a megalakuló szabolcsi honvéd egyletnek adományozták, innen került át a nyíregyházi Jósa András Múzeumba, ahol ma is látható. Degenfeld- Schomburg Imre a kiegyezés után újból főispánja lesz Szabolcs megyének, haláláig. Baktalórántházán is építkezett, a téglási kastély az ő ideje alatt nyerte el mai formáját. Három leánygyermeke példás magyar hazafias szellemű nevelést kapott. Legkisebb lánya, Berta, irodalmi tehetséggel is megáldott leányzó volt, levelezett Arany Jánossal és tizenhárom éves korától naplót vezetett - négy nyelven! Mit magyarul kezdett, másik oldalon németül folytatta, majd franciára váltott, később angolra. Naplója nagybecsű művelődéstörténeti relikvia, ami nagy szerencsénkre máig megmaradt. 1945-ben a bevonuló orosz katonák elpusztították a téglási kastély felbecsülhetetlen értékű könyvtárát, egy-két kötetet azonban a cselédek átmentettek a mának, köztük a naplót is. Az ifjú grófkisasszony korát meghazudtolóan tájékozott volt a kor viszonyaiban, a múlt század ötveneshatvanas éveinek szabályos krónikája a naplója, reprint kiadása sürgető igénye nemzeti kultúránknak. Berta naplóját azzal zárja, hogy férjhez menni készül, s ha választottjának nyújtja kezét, akkor a nemzet szolgálatát élete végéig vállalni kell. Férjhez is megy báró Podmaniczky Gézához, aki mellett hosszú életet él. Gyermektelen lévén, számos adományt tett a debreceni kollégiumnak, a téglási és baktalórántházi református iskolának. Számos tehetséges paraszt származású ifjat taníttatott. Apjának is emléket állított, Baktalórántházán, egy az apja ültette angolpark közepén karcsú obeliszk áll, rajta kőbe vésve „Degenfeld-Schomburg Imrének, aki az erdőt a jövőnek fenntartotta". Békés nyugalomban éltek és csaknem egyszerre haltak meg 1928- ban, Kiskartalon. A téglási Degenfeld-kastély sokszor cserélt gazdát. Volt kórház, kaszárnya, munkásszálló és végül nevelőotthon, egészen 1997-ig. Jelenleg a téglási önkormányzat tulajdonában alapos felújításra vár. Az önkormányzat szabadidő központot, szociális intézetet szeretne kialakítani benne. A kastély U-alakú udvara kiválóan alkalmas lenne szabadtéri előadásokra, a nagyteremben pedig színpadot és nézőteret is ki lehet alakítani. Anyagiak hiányában egyre késik a felújítás, a téglási önkormányzat nagyobb állami támogatást remél, hogy a Degenfeld-kastély és az azt övező park visszakapja régi fényét és turistákat vonzzon a régióba. A kastély falán emléktábla őrzi Bek Pál és Degenfeld-Schomburg Imre em lékét, az egyik teremben még 1993-ban emlékszobát is berendeztek, amelyben látni a híres zászló életnagyságú fénykép másolatát is. Nemzeti történelmünk öreg téglási tanúja a fokozottabb törődésre várva ma is turisztikailag értékes látvány. Bereczki Károly A magyar történelem fényében A téglási Degenfeld-kastély A téglási Degenfeld-kastély kocsibejárója Fotó: Szentpéteryné Zeller Edit Debrecen és Nyíregyháza között félúton fekszik Hajdúhadház, a Hajdúság egyik legérdekesebb, szociológiailag sokrétű települése. A Kádár-rendszerben két másik település - Bocskaikert, Téglás - központja is volt, a rendszerváltás után azonban különváltak a testvértelepülések. Az utóbbi években viszont mindhárom helységben felismerték a regionális együttműködés fontosságát és BHT néven regionális fejlesztési programot dolgoztak ki. Ennek feltétele, hogy tőke áramoljon a térségbe. Hajdúhadház lakosainak száma 12 707. A városban csaknem háromezer cigány lakos is él, ami olyan szociális terhet jelent az önkormányzatnak, ami páratlan Kelet-Magyarországon. A munkanélküliség itt a legnagyobb a térségben, több mint kétezerötszáz fő szerepel a nyilvántartásokban. Közülük mindössze alig nyolcszázan részesülnek munkanélküli segélyben, a többi rendszeres vagy alkalmi segélyekből tengődik. Még szembetűnőbb a helyzet akkor, ha azt tekintjük, hogy az aktív népesség száma hatezerkétszáz, így a munkanélküliség több mint harminc százalékos. A legtöbb munkanélküli természetesen a roma lakosság soraiban található. A rendszerváltás nyomán a közeli Debrecen nagyvállalataiból főleg a roma munkaerőt bocsátották el, hiszen nagy részük szakképzetlen munkás volt. Szakképzésre vagy éppen átképzésre már csak azért sincs mód, mert javarészük nem rendelkezik megfelelő iskolai végzettséggel sem. Hajdúhadházon viszont nincs olyan nagyobb vállalkozás, ami a felesleges munkaerőt lekötné. A meglévő néhány, mint a SZÖVÁLL fafeldolgozó vállalat, az Új Barázda és Bocskai szövetkezet kis létszámú munkaerőt foglalkoztatnak, esetleg idénymunkára alkalmaznak nyaranta és ősszel munkanélkülieket. A hátrányos szociális helyzet dacára Hajdúhadházon virágzó kulturális élet bontakozott ki az elmúlt években. A városban 1 bölcsőde, 5 óvoda, 2 általános iskola és egy középiskola van. A Földi János művészeti általános iskola zene és néptánc képzést nyújt a tanítványoknak, a szép iskola aulája messzeföldön híres, falain a minden évben megrendezett hajdúsági művésztábor képzőművész vendégeinek nagyméretű festményei láthatóak, egyedülálló művészeti élményt nyújtva. A településen található különben Égerházi Imre festőművész alkotóháza is, Kelet-Magyarország képzőművészeinek kedvelt zarándokhelye. A kilencvenes évek derekán indult be a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás. Az új épületet is kapott szakközépiskola a térség egyik legjelentősebb oktatási központja, amelyben újabban már felnőtteknek is nyújtanak számítógépes ismereteket. Földi János nevezetes férfiú volt a múlt század elején. Mint a falu orvosa és polihisztora barátja volt Csokonainak, aki gyakran járt ki Hajdúhadházra és a fáma szerint itt történt a kálomista pappal való nevezetes esemény, amelyet Petőfi oly kedves humorral megénekelt. Földi Jánosnak emlékmúzeuma is van a városban, emlékmúzeuma van ugyanakkor Mocsár Gábor és É. Kiss Sándor íróknak is. Utóbbi múzeumőre Tóth Károly nyugdíjas, maga is többkötetes költő, a város egyik szellemi vezéregyénisége. A szellem otthona a szintén Földi János nevét viselő könyvtár is, amelyben a sokezer kötetnek több mint ezer rendszeres olvasója van. Dósa Lajos igazgató (maga is neves költő) elmondta, hogy kéthetente rendszeresen képzőművészeti tárlatokat nyitnak a könyvtárban, ennek ma már olyan hagyománya van Hajdúhadházon, hogy a legnevesebb művészeknek is rangot jelent a hadházi tékában kiállítani. Bár a város művelődési házában mára már nem lelni fel a hetvenes-nyolcvanas évek élénk közművelődési életét, hiszen a tévé jóvoltából megcsappant az érdeklődés is, azért rendszeres a tevékenysége, számos szabadegyetemi kört is működtetnek, amelyeknek nagy a látogatottságuk. A településen térségi rendőrkapitányság van, amelyhez hat helység tartozik. Kozma János rendőr alezredes, kapitány szerint a térség közbiztonsága kielégítő, a leggyakoribb bűncselekmények a vagyon elleniek, ezek jórészét sikerül felderíteni. A közhiedelemmel ellentétben Hajdúhadházon a bűncselekmények több mint felét nem a roma lakók követik el. A közfelfogást azonban ez alig befolyásolja. Hajdúhadházon történt a közelmúltban az a tragikus eset is, hogy az egyik tanárnő ámokfutó módon össze-vissza szurkált néhány roma gyereket, de megsebesített felnőtteket is. Az esemény újból rávilágított néhány olyan problémára, amelyek évek óta megoldatlanok Hajdúhadházon. Lakatos Gábor önkormányzati képviselő, a Roma Érdekvédelmi Szövetség vezetője elmondotta, hogy a legtöbb probléma a cigány gyerekek oktatása körül adódik. Egyrészt azért, mert gyakran felerősödik a gyerekek külön oktatásának óhaja, s ez hátrányos helyzetbe hozza a roma ifjakat. Másrészt a segélyezések körül is állandósultak a viták. A szociális hátrány az, hogy szép számmal akadnak olyan gyerekek, akik sokszor azért nem tudnak iskolába menni, mert vagy cipőjük, vagy tanszerük nincsen. Lakatos Gábor elmondta, hogy a cigányság társadalmi felzárkózását számos pályázattal próbálják elősegíteni. A RÉSZ különben egyedülálló kezdeményezéssel testvéregyezményt kötött egy erdélyi, székelyudvarhelyi roma szervezettel. A nemzetközi kapcsolat elmélyítésére kiírt országos pályázatot azonban visszautasították, így megfelelő anyagi fedezet híján a kapcsolat csak papíron létezik. A Roma Érdekvédelmi Szövetség focicsapata rendszeresen részt vesz a minden évben Nyíregyházán rendezett országos Roma Kupa küzdelmein. A labdarúgó csapatnak sajátos egységes sportruházata van, tehetséges sportolóik Hajdúhadházon élénkítik a sportéletet, amely az egykori Bocskai Sportegyesület megszűntével igencsak gyéren nyújt eseményeket. A város labdarúgó pályája így kihasználatlanul szomorúja a szemlélet. Az épületek állaga folyamatosan romlik. Újvárosi István, a Bocskai S. E. egykori elnöke tehetetlenül széttárja a karját, annak jeleként, hogy az egyesület újraindítására a közeljövőben nincs esély. A hátrányos gazdasági és szociális helyzet dacára is azonban nagy az építkező kedv a városban. Nemrégiben felújították a térség egyik legszebb városházát és a városkép is folyamatosan gazdagodik az épülő családi házakkal. A három település júliusban szemináriumot tart, hogy egy Gazdaságfejlesztési Marketing Program stratégiáját megtervezzék. A felkért angol szakértő, Nate Bowditch a mezőgazdasági potenciál jobb kihasználásában látja a településfejlesztés jövőjét. Ennek érdekében a piaci versenyképességhez szükséges gyors változásokat kell végrehajtani. Az Új Barázda szövetkezetben már új almafajták telepítésével is foglalkoznak, jövőbeni céljuk a cidergyártás, almaecet, almapüré gyártása is, mivel ezek jórészt hiányoznak a magyar piacokról. A város Romániához és Ukrajnához való közelsége lehetővé teszi, hogy Hajdúhadház nemzetközi tranzitfogalom központja is legyen s így valóban dinamikus fejlődési távlatokat tűzhetnek maguk elé a helybeliek. Mindez azonban tőkeigényes és egyelőre a hitellehetőségek is annyira korlátozottak, hogy a lendületesebb fejlesztés a jövőre vár. A BHT térségi programja megvalósításához a három település együttes erőfeszítéseire van szükség. Béres László polgármester szerint ez az együttműködés máris gyümölcsözik, minden jel arra vall, hogy a jelenlegi kormányzat hozta döntések és határozatok mihamarabbi életbeléptetésével a hajdúk ősi városa rálép az európai mértékű fejlődés útjára. B. K. A kétarcú Hajdúhadház Városkép Hajdúhadházáról A Földi János iskola aulája