Kisalföld, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-02 / 77. szám
Közelmúltbak a szerkesztőség levelet kapott Mosonszentjánosról. Horváth János hét holdas gazda írta. Panasz, kesergés áradt a levél minden sorából. A levél arról szól, hogy írója hét hold földjét annak idején tagosították. Közeli földje helyett távoli rosszat kapott. Októberben azután feloszlott a Haladás Termelőszövetkezet, s Horváth János visszament a régi földjére. A földet munkálni kezdte. Később a Haladás Termelőszövetkezet újjáalakult és a kilépett tagok éppen abban a táblában kapták vissza bevitt földjüket, melyben már vígan szántott-vetett Horváth János. Ismét négy darabban kapta meg a hét hold földjét. Illetve csak hat és felet, mert a hiányzó félholdon még másvalaki munkálkodik. Azelőtt a legtávolabbi földje 4 kilométerre volt, most a legközelebbi hat kilométerre van a községtől. Horváth János igazságot kér levelében. Nézzük, mi az igazság ebben az ügyben? Ellátogattunk Mosonszentjánosra. Beszéltünk Horváth Jánossal és a községi tanács vezetőivel is. Kiderült, nem is olyan könynyű az igazságot megtudni, s főleg úgy megoldani a földrendezést, hogy mindenki elégedett legyen Mosonszentjánoson. A földrendezést szabályozó rendelet szerint, a termelőszövetkezetből kilépett tagok bevitt földjét a tábla széléből kell kimérni. Ez történt ebben az esetben is. Horváth János tehát régi földjét nem kérheti vissza. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig az, hogy Horváth János ügyét így mégsem lehet igazságosan elintézni. A rendelet fenti részére való hivatkozással még nem nyer orvoslást az ő sérelme. Földjei továbbra is több darabban és messze lesznek. Ezt a tanács vezetői is elismerték és arra az elhatározásra jutottak, hogy Horváth Jánosnak két hold földjét jobb minőségűre és közelebbire cserélik. A rendelet módot nyújt arra is: ha az elmúlt években a tagosításkor sérelmeket okoztak, a tanácsok ezt orvosolni tudják. Mosonszentjánoson 108-an adtak be írásbeli kérelmet földrendezési ügyben a községi tanácsnak. Ezek között sok jogtalan kérés is van. Huszonöt kérelem azért már elintézést nyert. Reméljük, Horváth János is elégedett lesz, ha két hold földjét valóban kicserélik. (esi.) Emberségesen is el lehet intézni a földproblémákat Mi fix oka a baleseteknek a Timföld-és Mükorundgyárban ? A baleseti jegyzőkönyvek szerint a Mosonmagyaróvári Timföld és Mükorundgyárban januárban hat baleset történt. Ebből egy súlyos. A balesetet szenvedő munkás, Balogh Nándor villanyszerelő harmincegy napig hiányzott a gyárból. A baleset az udvaron a síkos talajon elcsúszott és jobb lábának bokája meghúzódott. Felelősség senkit sem terhelt a jelentés szerint. Februárban hét baleset történt. Egy munkás összezúzta az ujját, a másiknak lábára esett a tégla. Csak Kelemen Lajos lakatos balesete súlyos. Most is beteg. Ő is elcsúszott a lépcsőn és meghúzódott a lába. A sérültet terheli a felelősség. Márciusban hat balesetet jegyeztek fel. Ezekből Kiss István segédmunkás esete a súlyosabb. Egy vagon összezúzta a vállát, eltört a kulcscsontja. A jegyzőkönyv szerint a balesetet a sérült figyelmetlensége okozta. Tehát az utóbbi három hónapban összesen tizenkilenc balesete történt és ebből egy sem terhelt felelősséggel a vállalatot. A jegyyzőkönyv szerint ez így van, a mi véleményünk azonban más, nem mindenben azonos a jegyzőkönyvvel. Igaz, hogy az esetek többségében a munkások vigyázatlansága, könnyelműsége sok bajt okoz. Erről mi is meggyőződtünk a lakatosműhelyben, amikor Fischer Imre lakatos, védőszemüveg nélkül köszörülte munkadarabját. Igaz, hogy a fiatalok nem veszik komolyan az intő szót, a munkavédelmi intézkedéseket félvállról kezelik. Pedig elsősorban saját maguknak kell vigyázni testi épségükre. Lehet bármilyen balesetelhárítás, ha nem alkalmazkodnak ehhez, nem ér semmit. Az is igaz, hogy a vállalat vezetősége tanfolyamokat indít a művezetők részére a balesetek elkerülése végett. Korábbi munkavédelmi intézkedések egész sora bizonyítja (motorvédő rácsokat, védőételeket, szellőzőberendezéseket alkalmaznak), hogy törődnek a dolgozók egészségével. De vajon nem terheli-e a vállalatot azért felelősség, mert olyan a gyár udvara, mintha összebombázták volna. Gödrök,lim-lomok, törmelékhegyek egymás után. Nincsen valamirevaló útja a gyárnak. Nem csoda, hogy esős idő esetén elesik, megcsúszik rajta valaki. Vagy nézzük csak Kiss István esetét: igaz, hogy gondatlan volt. Ha van biztosítója, amellyel a vagont rögzítik pályáján, ha kézicsörlővel és nem puszta kézzel vontatják a vágót, akkor valószínű nem történik meg a szerencsétlenség. Igaz, hogy a munkások nem használják a védőszemüvegeket. De érthető, hogy miért nem. Azért, mert korszerűtlen, lúgos gőzben pillanatokon belül bepáckodik és nem lát vele a dolgos. Csak üdvözölni lehet azonban azt a kezdeményezést, hogy beszereznek száz darab ol£an celofánból készült védőálarcot, melyet mostanában a motorkerékpárosok használnak por ellen. Ez szellős és teljesen védi az arcot. Felsorolunk még néhány tényt, amely veszélyezteti a munkások egészségét: a gumikesztyűk használhatóságának határideje rövid. A Műkorundgyár szellőztető berendezése nem megfelelő. A kazánház kéménye alacsony, ha fúj a szél, az udvarra veri a pernyét. A gyárban nincs ivóvíz, csak egykét üzemrészben. A WC-k az udvaron vannak, amelyekről egyáltalán nem mondhatjuk, hogy higiénikusak. Ez az érem másik oldala. Ezt azért mondtuk el, hogy a magunk eszközével — a szó erejével — segítsük megakadályozni a további baleseteket. Biztosak vagyunk afelől, hogy a gyár vezetői is ezt akarják, hiszen tudomásunk szerint máris több intézkedés születőben van, amely még biztonságosabbá teszi a gyárt-KVI etnzm na Ír minldállít .. .. KISALFÖLD Megalakult az ország első ifjúsági fogyasztási szövetkezete Az Ifjúsági Fogyasztási Szövetkezet a kereskedelem és a szövetkezeti élet friss hajtása. Kidolgozott és önálló alapszabály szerint működik. Tagjai 20 forintos részjegyet vásároltak, s a vásárlási könyv alapján minden év végén a tiszta nyereségből vásárlási visszatérítésben részesülnek. Vezetőségét az iskola legjobb növendékei közül jelölték ki. A tanácsadó testületet az iskola pedagógusai közül választott nevelők alkotják. Az új szövetkezeti forma komoly segítséget nyújt az iskola politechnikai oktatásához is, mert a „kiszolgáló“ személyzetet a tanulásban, magatartásban kiváló eredményt elérő tanulók alkotják. Kéthetenként más-más fiú és lány látja el a „kereskedői“ teendőket, akik a váltás után hivatalos leltár alapján adják át az üzletet. Az Ifjúsági Fogyasztási Szövetkezet önálló gazdálkodására jellemző, hogy saját bankszámlával dolgozik, s aláírásra az igazgatóság egy tagja (tanuló) és a tanácsadó testület ugyancsak egy tagja (nevelő) jogosult. Az évi tiszta nyereséget a közgyűlés határozata alapján használják fel — elsősorban tanulmányi kirándulásokra. Az ízlésesen berendezett boltban jelenleg mintegy 50 ezer forint értékű áru van. Az áru nagyrészét iskolai felszerelések, tanszerek, szépirodalmi könyvek alkotják, de megtalálható az élelmiszer, kerékpár és más közszükségleti cikk is. A tanulók saját boltjukban vásárolhatják meg a háztartáshoz szükséges fontosabb élelmiszereket is. Az alakuló közgyűlés úgy döntött, hogy az igazgatóság elnökéül Halász László második gimnazistát választja meg, s * Szerkesztőségünk örömmel üdvözli az úttörő mozgalom és a MÉSZÖV kezdeményezését, a szövetkezeti társulás újabb formáját. Kívánjuk, hogy az Ifjúsági Fogyasztási Szövetkezet betöltse nyújtson az iskolai neveléshez, a hivatását, s nagy segítséget politechnikai oktatáshoz. Kedves ünnepség színhelye volt szombaton a győri Bercsényi Miklós iskola. A növendékek közül több mint kétszázan megalakították az ország első ifjúsági fogyasztási szövetkezetét. Közép Európában eddig csak Svájcban és Jugoszláviában volt. Az ifjúsági szövetkezet alakuló közgyűlésére és boltjának avatására megjelentek a szülők és sok meghívott vendég is. Jugoszlávia részt vesz a New Yorki vásáron New Yorkban április 14—15. között nemzetközi vásárt rendeznek. Jugoszláv vállalatok is résztvesznek a vásáron. A 200 négyzetméternyi jugoszláv kiállítási területen elsősorban olyan árukat mutatnak be, amelyek kelendőségre számíthatnak az amerikai piacon. A megfelelő gazdasági ágak képviselőiből álló küldöttséget is kiküldenek a vásárra, hogy jobban megismerje az amerikai piacot, amely egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a jugoszláv kohászat, konzervipar, stb. árui iránt. KÖZÜLETEK FIGYELEM!ELŐKÖPENYEK vegyimosását VATTARUHÁK SZŐRMEBUNDÁK POSZTÓKÖPENYEK vegytisztítását vállaljuk. GYŐRI PATYOLAT Ady Endre u. 2. A marxizmus-leninizmus módszerével (Vita) Kévai József »Eszmei tiszta■**' sagot« című írása nagy feltűnést keltett és alkalmat adott az elvi vita megkezdésére. Bizonyos, hogy Révai elvtárs cikkének hangjával és annak egyes megállapításaival is célszerű vitába szállni. Én a dolog lényegének a vita kezdeményezését tartom és ebben Révai elvtárs cikke — különösen napjainkban — rendkívül hasznos szerepet tölt be. Az eszmei vita jelentőségét a Magyar Dolgozók Pártjában isgyakran hangoztatták. Igaz termékeny vita az elmúlt években mégsem tudott kialakulni. Ennekszerintem több oka is volt. A Magyar Dolgozók Pártjában nem érvényesült — legalább is teljes mértékben nem. —• a marxizmuskutató módszere. Marx, Engels és Lenin a társadalmat és az abba élő emberek cselekedeteit alaposan és sokoldalúan tanulmányozták. A mozgalmak és emberek tevékenységének értékelésénél és bírálatánál a jót a rossztól mindig különös gonddal választották el. Érdemes emlékeztetni Hegelre és Feuerbachra, akiknek idealista tevékenységét Marx rendkívül keményen bírálta, de a két tudós szerepét a dialektikus materializmus megteremtésének elősegítésében elismerte. Lenin keményen bírálta Plehanov tevékenységét, amelyben narodnyik-vonások találhatók, de a marxizmusnak oroszországi terjesztésében betöltött szerepét nagyra értékelte. A Magyar Dolgozók Pártjának számos vezetője a marxizmus kutató módszerét nem engedte megfelelően érvényesülni. A személyi kultusz is bénítóan hatott az alkotó vita kialakulására. Ezerkilencszázötvenhatig kimondani és főleg leírni csak olyan dolgokat lehetett, amelyeket Marx—Engels—Lenin, vagy más vezető egyéniségek szavaival is igazolni lehetett. Nem egy alkalommal az egyszerű pártmunkás által kifejtetteket a megyei, a járási, vagy városi funkcionáriusok csak akkor voltak hajlandók elismerni, ha azokat a vezetők írásaiból vett idézetekkel is igazolták. Ha ez (talán azért is, mert nem ismerték eléggé a marxizmust) nem sikerült, a revizionizmus vádja könnyen elhangzott. A propagandamunkában érvényesülő helytelen módszer mellett hiába hangzottak el az olyan helyes megállapítások, miszerint Marx,Engels és Lenin a marxizmust sohasem tartották lezártnak, azt a nemzetközi munkásmozgalom előrehaladásával fejleszteni kell és a tudományos szocializmus magyarországi alkalmazásának sajátos módjait is ki kell dolgozni. A szavakkal szembenálló gyakorlat gátló hatása azonban elkerülhetetlenül az egész propagandamunka lebecsüléséhez vezetett. A »forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem« — lenini meghatározás a mi életünkben inkább csak falrafüggesztett dekoráció volt, mint eleven valóság. A Magyar Dolgozók Pártjában elég gyakran nem az elmélet irányította a gyakorlatot, hanem fordítva. A cselekedeteket, még ha azok helytelenek is voltak, minden módon ideológiailag is igazolni kellett. A helyes sorrend megfordítása és a marxizmus egyes tételeinek kiragadása szinte szükségszerűen egyoldalúsághoz vezet, senin egyik legtöbbet hangoztatott útmutatása a szocializmus építésének időszakában a dolgoó osztályok és rétegek megnyerése, elsősorban az életszínvonal növelése útján. Lenin érthetően éppen az életszínvonal növelése céljából a szocialista gazdaság fejlesztését elengedhetetlennek tartotta. Mégis az történt, hogy Magyarországon 1950-től 1965-ig gyakorlatilag egyoldalúan csak a szocialista gazdaság fejlesztésének elmélete érvényesült, míg a jólét növelése vele együtt a dolgozó tömegek megnyerése fokozatosan háttérbe szorult. Aki a marxizmus tanításait komolyan veszi, az a dolgozó osztályok és rétegek megnyerését a szocializmus építésének időszakában állandóan szem előtt tartja. Természetesen a fontossági sorrend alapvető. Érthető, hogy a munkásosztály megnyeréséért különösen hatásos politikai és gazdasági intézkedéseket kell végrehajtanunk. A szegényparasztsággal és a termelőszövetkezeti parasztsággal is többet kell foglalkoznunk, mint például a középparasztsággal, vagy az értelmiséggel. E megállapítások a marxizmusnak a proletárdiktatúráról szóló tanításának a lényegéből fakadnak. De a fontossági sorrend sohasem jelentheti azt, hogy egy adott időszakban csak az egyik, vagy csak a másik osztállyal foglalkozzunk, és harcoljunk megnyeréséért. Nem lehet a tömegbefolyást úgy növelni, hogy csak a munkásosztály körében végzünk agitációs munkát, vagy csak a középparasztok között. A fő figyelmet feltétlenül a munkásokra és a szegényparasztokra, valamint a termelőszövetkezeti dolgozókra kell irányítanunk, de velük együtt a középparasztokat és az értelmiségieket sem lehet elhanyagolni. Csak az egy időben , több húron való játszás adhatja meg a marxi tömegpolitika tiszta csengését. Érdemes hivatkoznunk az 1956. évi értelmiségi dolgozókról szóló Központi Vezetőségi határozatra. A baj ez esetben nem az volt, hogy az értelmiségieknek valóban égető problémáik megoldását az MDP napirendre tűzte, hanem az, hogy a munkásosztálynak legalább annyira égetően fontos ügyes-bajos dolgairól a párt megfeledkezett. Az élet éveken át azt igazolta, hogy hol a ló egyik, hol a másik oldalán érezhettük magunkat. Ez a lovassági sajátosság nem a magyar népi demokrácia sajátosságából fakad, hanem sokkal inkább a marxizmus helytelen alkalmazásából. A féloldalas politika káros hatása mutatkozott meg a XX. kongresszus után is. A szabadabb bírálatot — éppen a kialakult helytelen gyakorlat miatt — nagyon sokan összetévesztették a hibakereséssel. A valóban piszkossá vált fürdővízzel együtt egyesek a gyereket is ki akarták önteni. Ezekre az 1956-ig megmutatkozott jelenségekre több okból is érdemes emlékeztetni. Érdemes egyrészt azért, mert a párt jelenlegi problémái összefüggnek az ellenforradalom előtti időszak 1957. április 2