Kisalföld, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-31 / 26. szám
_ * A FALUT ÉRDEKLI Nagyon keresik külföldön a magyar lucernamagot Az elmúlt években igen kedvező ok az időjárás a lucernára. A jó közepes termés szép jövedelmet hozott a termelőknek. A vöröshere sem sikerült olyan jól, de a tervezett mennyiség ebből is begyűlt. Mindkettőből — fele-fele arányban — mintegy 500 vagon volt a magtermés. Ebből nemcsak az ezévi belföldi szükségletet tudják kielégíteni, de lehetőség nyílik arra, hogy több év után meginduljon a kivitel is. A magyar lucernamag ma is rendkívül keresett cikk a világpiacon és jó árat — mázsánként 30 dollárt fizetnek érte. A borjú elválasztása Több olvasó kérdezte már, lehet-e azon segíteni, hogy a tehén borjú elválasztása után teljesen leadja a tejet? Felelet: A tej visszatartása aehén egyik rossz, örökletes tulajdonsága lehet, s úgy igyekezzünk a tej leadásához hozzászoktatni, hogy a fejes elkezdésekor az egyik agybimbó alá eresszük oda a borát, s választás ideje táján fokozatosan vonjuk el az anyja alól. A nagyüzemi tenyészetekben az igen rossz szokású tehenet „dajka" tehénként használják idegen borjak felnevelésére. Ha a fokozott szoktatással nem adja le aéhén a tejet borjú nélkül és dajkálásra sem tudjuk hasznosítani, ajánlatos selejtezni. Indián-gyümölcs Orosházán Gyuris Gyula orosházi műkedvelő botanikus kertjében megérteit© gyümölcsét az indiánok kedvenc növénye, a Golgotha virága. Peruban és az Amazonas menti trópusi őserdőkben honos növényt magról ültette Gyuris. Márciustól késő őszig virágzott és színpompás virágai az őserdő hangulatát varázsolták az orosházi lakásba. Gyümölcse ízletes csemege. Szójás csalamádé termesztése A szója elsősorban fehérnövény. Nemcsak magtermése vagy az olaj gyártása után visszamaradó pogácsája, illetve extrahált darája révén szolgáltatja a fehérjét, hanem maga az élő növény, akár zölden kaszálva, akár besilózva is igen értékes és olcsó fehérjeforrás. Állattenyésztőink már régóta ismerik és értékelik a szóját, mint silótakarmányt. Egy hízó tinóval naponta 25—40 kilogramm szójás csalamádét etethetünk meg. Ennek megtermesztéséhez 900 négyszögölnyi terület szükséges. A szójás csalamádé kaszálását már július végén elkezdjük és egészen szeptember végéig folytathatjuk, s a szójás kukoricát egymás után két-három heti időközökben három részletben vetjük fő vetési növényként. A zölden már el nem fogyasztható szójás csalamádét még az elvénülés előtt silózzuk be. Meddig él a lúd ? A lúd legmagasabb életkora 20—22 esztendő, ennél nagyobb kort csak ritkán ér el Éppen ezért figyelemre méltó Őcsény községben Bártfai Zoltán baromfiudvara, ahol Tolna megye legöregebb libáit tartják. Bártfaiék legidősebb libája 18 esztendős, a másik „aggastyán” valamivel fiatalabb: 17 éves. Mindkét szárnyas magas kora ellenére jó tojó, úgy, hogy gazdájuk tovább tartja őket, életük végéig, azaz még legalább két-három esztendeig. \ KISALFÖLD Az igazság furcsa értelmezése — Válasz az écsi tanácselnöknek — Múlt héten cikket közöltünk Horváth Vilmos écsi lakosról. Kifogásoltuk, hogy egy évvel ezelőtt 4000 forintért egy jó traktort vett a tényői termelőszövetkezettől, s az árát mindmáig elfelejtette kifizetni. Megírtuk, hogy Horváth tavalyi, mintegy 6000 forint adójának a felét sem fizette ki, hoha több mint négy hold földet vett. Azért maradhatott hátralékban, mert a tanácselnöktől halasztást kapott. A kritikára másnap megérkezett a válasz. Tatai Ferenc écsi tanácselnök válaszát az alábbiakban közöljük: „Cikkükre a következőket szeretném válaszolni. Ami a községi tanácselnök ténykedését illeti, nem felel meg a valóságnak, mivel kérem annak kimutatását, hogy milyen arányban és miért adtam adófizetési halasztást. Ezt úgy látom, nem tüntette fel a cikk, úgy érzem, hogy az ilyen újságcikkel nem sokra megyünk és nem találjuk meg azt az utat, amivel a kupeceket le tudjuk leplezni és a falu közvéleményét erre mozgósítani tudnánk." Itt álljunk meg egy monutumra. Az elnök elvtárs tehát nem tudja, milyen arányban és miért adott adófizetési halasztást Horváthnak Mi tudjuk, hogy milyen arányban, de azt, hogy miért tette, mi sem tudjuk. Honnan tudnánk, ha ön nem tudja? Vagy azt akarja írni, nem tudja honnan szerezte az újságíró azt az értesülést, hogy ön adta a halasztást? Megmondjuk: öntől tudjuk. Talán emlékszik rá, mi kiírtuk az adókönyvből Horváth 3005 forintos adótartozását. Az a könyv árulta el azt is, hogy az illető több mint négy hold földet vett tavaly. Akkor megkérdeztük öntől: Hogyan maradhattak Horváthék a nagy összeggel hátralékban? Ön azt válaszolta: „kellett nekik a pénz, mert a család egyik tagja beteg volt, ezért járultunk hozzá, hogy csak később fizesse be adóját.” Erre mi megjegyeztük: ha betegség volt náluk, s nincs pénzük az adóra, nem kellett volna traktort és több mint négy hold földet vásárolniuk. Úgy látszik ön mindezt elfelejtette. Most mi eszébe juttatjuk. Ha kételkedne szavainkban, megkérdezheti az igazságot attól a bizonyos személytől is, aki szintén jelen volt a beszélgetésen, s aki Önnek régi jó ismerőse. Kérjük, legalább neki higgyen. No, de folytassuk a levelet: „A traktorvásárlással kapcsolatban és az árának kifizetésével való üggyel úgy gondolom, hogy foglalkozzon a tényői tsz és a tényői tanács, ne pedig az écsi tanács elnöke." Ebben némileg talán igaza van. Éppen ezért a cikk nem is kritizálta önt azért, mert Horváth csúnyán becsapta a tényői termelőszövetkezetet, s ráadásul mást is be akart csapni, mert a kifizetetlen traktort a vételárnál ezer forinttal drágábbért el akarta adni. Bár Ön is hibás e dolog miatt. Hisz jól tudja, hogy engedély nélkül traktort senki sem tarthat üzemben, Horváth mégis azt tette az ön szemle láttára, egészen közel a tanácsházhoz. Azt is tudja, hogy ma a traktorokat nem lehet csak úgy adni-venni, de mégsem figyelmeztette Horváthot, amikor e törvénytelen ügyet az ön tudtával régóta bonyolítgatta. Mindennek dacára a „traktorügyben” Önt a cikk egyáltalán nem hibáztatta. Ez bizony hibája volt az írásnak. Nézzük tovább a levelét: „Helytelennek tartom az ilyen újságcikkek megírását akkor,, amikor az újságírók csak reklámot akarnak csinálni egy bizonyos ügyből és olyan személyt is rágalmaznak (!), aki nem hibás ennek az ügynek menetéből és a törvényes rendet minden területen betartja és betartatja.” Tehát helytelen a cikk, mert az újságírók csak reklámot akarnak csinálni vele. Melyik újságírók, elnök elvtárs? Ott csak egy újságíró volt. Vagy úgy gondolja, hogy minden újságíró valamiféle reklámozó? Igen, ezt gondolja, legalábbis ezt írja. Nagyon fura és egészen különleges, egyedülálló nézetei vannak önnek az újságírókról. Azt is írja, hogy rágalmazzuk, mert betartja és betartatja a törvényességet, ön szerint tehát nem törvénytelen, hogy Horváth inkább földet vett, minthogy az adóját befizette volna. Az is törvényes ugyebár, hogy az ideje engedély nélkül ipart űzött. Furcsa fogalmai vannak elnök elvtársnak a törvényességről is. És a rágalmazásról is. Rágalmazással vádol bennünket, mert megírtuk a kétségtelen igazságot. Hát nem ön rágalmaz bennünket?! Mi a valóságot írtuk hamisítatlanul. Ezt egy másik écsi lakos levelével is bizonyíthatjuk. Az illető — igaz névtelenül — azt írja: „Kérem, az történt az újságcikk után, hogy ennél a Horváth Vilmosnál dolgozott a nyár óta Váci László, körülbelül 23 éves, a faluban csak úgy hívják: Hop-hop. Horváth most ijedtében, a tél közepén azonnal elbocsátotta. Micsoda dolog ez? Hogy nem volt az illetőnek munkakönyve és az OTI-ba se volt bejelentve, az is bizonyos. Az is, hogy Horváthtól fizetést sem kapott a szegény gyerek. Hát ilyen egy tanácstag (vagyis Horváth) viselkedése? Megjelent az igazság (!) a Kisalföldben, az illető adót nem fizetett és a tényői szövetkezetnek sem fizette ki a traktor árát, a szegény gyerekkel meg így bánt el.” Lám, ez a levél is azt mondja, hogy megjelent az igazság a Kisalföldben. Tehát nem reklám, elnök elvtárs. A cikkre nagyon is szükség volt, hogy felnyissa az ön szemét, megmutassa, hogy éberebbnek kell lennie a sorozatos visszaélésekkel szemben. Nagyon sajnáljuk, hogy levele végén az alábbiakat írja: „Én mint 1945-ös kommunista, megtanultam, mit kell cselekedni és nem kérem az ilyen személyek segítségét az ilyen irányú munkában.” Ön tehát 1945-ös kommunista. Miért hangoztatja ezt? Az újságíró talán fasiszta? Valahol a lelke mélyén az újságíró is csak ember, nemde? Megtanulta, hogy mit kell cselekednie ? Úgy létszik rosszul tanulta meg. Nem kéri az „ilyen személyek segítségét?" Milyen személyekét? Nem gondolja, hogy túlságosan messzire megy a sértegetésben? Mi nem akarjuk viszonozni az Ön minősíthetetlen hangját, inkább csak azt jegyezzük meg: a 1945-ös kommunisták is követhetnek el hibát. Önnél régebbi kommunistákat is ismerünk, akik hibáztak. Sőt olyanokat te, akiket a hibák miatt a párt javaslatára felelősségre vontak és leváltottak, mert hibáikat nem ismerték el, hanem folytatták, a kritikát pedig minősíthetetlen hangon — amint most ön teszi — viszszaverték. Eléggé zavaros leveléből kitűnik, hogy ön mindezt még nem érti. Reméljük, hogy meg fogja érteni. P. Z. Dulaszigeti famusók Ásványráró. A dunaparti erdész tanyánál három csónakban elhelyezkedik huszonnégy erdei munkást Favágók. Fenes István motorcsónakba ül és a három csónak elé húz, hogy vontasson bennünket. Elindulunk. A befagyás előtt álló víz tükrét fehéren fodrozza a vezércsónak huszonhét lóerős motorja. Csodálatos vízi táj: a zúzmarás erdőszegély fáinak millió csillára, a kék ég ölelkezése a mozdulatlan Dunával. Elsiklunk a pókmacskási gát mellett. Aztán a „vizikaraván” egy része kiszáll az öntési Nagyerdőnél. A többiek végállomása a Gatya-sziget. Fűrészt és fejszét fognak az emberek, ott, ahol előző napon abbahagyták a munkát. Csípős északi szél könnyezteti az embert a szigeten. Cseppet sem kedvez a favágóknak. Az alacsony szögből tündöklő nap sugara szinte semmit sem ér. Amolyan füldörzsölő reggeli hideg van. A vattás kabátú emberek hozzálátnak a favágáshoz. Az öreg Sturcz Tibor bács méri az első csapásokat a fa tövére. Olvad a dér, csepeg a víz a bajuszáról, ő már melegszik. — Halló, emberek! Itt vagyunk! — kiáltja egy ember Ásványráró felől, csak úgy visszhangzik az erdő.Itép étkeztek tehát a fuvaro*'■* sok is négy szekérrel. Kérik a motorost, hogy vigye őket is a szigetre. A kitermelt fát akarják a partra hordani. Horváth Mihály Lendvai Károllyal együtt fűrészelni kezd is nagyon szép „műhelyben.” Nekitérdelnek, némelykor meg kiegyenesednek. Közelükben van a Dániel család. Egy brigádot alkot. Imre még fiatal legény. Hatalmas csapásokkal éppen végez egy magas tűz lékelésével. Izzad is belé. — Te már most melegedsz a tűzifánál — böki meg öccsét Dániel István. — Mi is kimelegszünk a fűrészeléstől, de legalább ma is kalickába lesz három köbméter hasáb fa. Takács Géza, Dániel Pál és Forró Imre odább dolgoznak. Tegnapról félbehagyott munkájukat folytatják. Takács hegyes karókkal cövekeli a méterfa helyét, Forró meg csapkodja a fát, hogy csak úgy nyílik szét. Dániel Pál kezéből már hull is a cövekek közé a zúzmarás, moháshéjú hasábfa. Egyszercsak nagy recsegés, ropogás! Terebélyes ágú hatalmas fűz dől ki. Az, amelyiknél Horváth—Lendvai pár zenélt a fűrésszel. Leterítették a szélestörzsű fűzet. Szabó István, Dabi Antal és Tamás Ferenc, a sziget nagydunapart felé eső részén igazán „nagy fába vágták fejszéjüket”. Két ember is kellene a fatörzs átkarolásához. Nem a legjobban sikerült a lékelése, hamar megszorul benne a fűrész. Már-már alig tartja valami, mégsem mozdul. A favágók kerülgetik, nézegetik. Most egy roppanás, ők széjjel ugranak. A szomszédos fák ágait letördelve, nagy zörejjel lecsapódik a nyárfaóriás. Varga Gyula, az erdész helyettese jön is a mérőrúddal: „hossztolni”, kimérni a rönknek való részt. Teljes gőzzel megy a munka: a galyázás, hasogatás, fűrészelés. Az egyébként csendes dunai szigetvilág hangos a sokféle zörejtől. Egy-egy csóka károgva mutatja magát. Sajnálja, hogy elpusztul a kidőlt fával együtt sok-sok madárfészek. Messziről motoros hajó darálja a levegőt, a kürtje felbúg, jelzi, hogy küzd a dunai jégzajlással. A nap szikrázva szórja sugarát. Dél van, pihenőidő. Az emberek tüzet gyújtanak, s körülállják a máglyát. A szél kissé alábbhagy. Egyenesen szökik fel a lángnyelv, pattog a száraz fa, sziszeg a nedves. A hirtelen támadt melegtől itt-ott kipattan a barka. Kendőt terítenek a jeges földre, s a tűz mellé gugolnak a favágók. Szalonnát sütnek, friss kenyérre csepegtetik a forró zsírt. Aztán némelyikök háttal áll a tűznek, hogy izzadt inge száradjon. A jó ebéd után előkerül az itóka is. Lendvai József kenyérmorzsával vörösbegyet csalogat is tűzhöz. A madárka nem fél, rászáll a tűzből kiálló ágra is, csakhogy felmelegedjen. A két Horváth viaskodik egyet, de barátságból. — Te, Miska, te burokban születtél! Biztosan nyersz a lottón. Milyen áldomást fizetsz nekünk? — Hiába húzol Feri, akármit mondasz, én akkor is lottózom, meglátod előbb, vagy utóbb nyerek — vág vissza Miska. — Én majd csak akkor kezdek lottózni, ha látom, hogy jössz a bankból a sok százassal. — Ne is beszélj, mert könnyen megérheted, hogy lesz dínom-dánom a mi utcánkban. Nekem is állhat a szerencse. Nem? — Hiszen az a baj, hogy áll és nem ér utat — mondja a másik. Iszkai Frigyes erdész szavai rekesztik be ti déli szünetet: — A jövő heti munka: ritkítás lesz a sziget halrekesztői részén. Azután eloszlik a társaság. A favágók újra elfoglalják állásaikat az ég végtelen sátra alatt. Délután ötig ugyanaz a munka, mint délelőtt. — Húzd a fűrészt Miska! Nem tudod, hogy vígan él a favágó — ugratja társát a megolvadt bajuszos Stulcz bácsi. A fűrészé, a fejszéjé a főszerep most is. No, meg ember is kell hozzá, mégpedig erős, egészséges, izmos, így megy ez mindennap az ásványrárói dunaszigeten. Radics Elemér. 1958. Január 11,ptetese". Február végén kotrógépet kap az Iváni Téglagyár Az elmúlt év végén nagy gondban voltak az Iván Csékmajori Téglagyár vezetői. December 31-i határidővel kotrógépet rendeltek az ÉM Építőgépgyártó és Javító Vállalatnál, amit a vállalat az utolsó pillanatban lemondott. Ez pedig megakadályozta volna a gyár tavaszi munkájának normális beindulását. A „Kisalföld” cikkben foglalkozott ezzel a viszszás helyzettel. Ennek nyomán a budapesti gyár dolgozói elvállalták, hogy februárban leszállítják a kotrógépet az ivániak részére, így április elején Ivánban üzembe helyezhetik az új téglaprés műhelyt, amely növeli a téglagyár mennyiségi termelését, egyben pedig a minőségi gyártást is előmozdítja. Újabb tűz volt Sopronban A nagy hideg beköszöntésével egyre gyakrabban fordulnak elő erős fűtés következtében keletkezett tüzek. Immár a második ilyen lakástűz okozott kárt Sopronban. Kedden a délelőtti órákban a Rákóczi utca 2. szám alatt gyulladt ki a padló. A cserépkályhában a szokottnál erősebben tüzeltek és a szigetelés valószínűleg nem volt megfelelő, ezért keletkezett a tűz. A kár, mivel a cserépkályhát is le kellett bontani, megközelítette a háromszáz forintot. Ugyanezen a napon a délutáni órákban Ágfalváról jeleztek tüzet. A közös szérűn gyerekek játszottak, azok gyújtották fel az egyik szalmakazlat, s utána elfutottak. Két másik kazal is lángra lobbant. A keletkezett kár 2185 forint. Régi festmények foto-analízise Régi festményeket különféle fényet megvilágítva meg lehet állapítani, hogy nem rejlik-e a kép alatt másik kép, vagy nem javították-e a képet. Közönséges, ultraibolya, infravörös és Röntgensugárral megvilágított festmények gyakran elárulják, hogy a kép alatt egy, vagy esetleg több más kép rejlik. Nemritkán az alul lévő kép értékesebb az utóbb festettnél. Ilyenkor leszedik a felső képet.