Kisalföld, 1970. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

172037 ÉI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. ÁPRILIS 8- SZERDA ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM A tartalomból: Elitcsapat vagy tömegszervezet? A Fejedelem temetése Színek az űrből Megalapozott bizalom Különös csomagok Kajárpécre Gyógyszertár és orvosi rendelő Sopron általános városren­dezési terve a keleti város­rész egészségügyi ellátására a Lehár Ferenc utca és a Bal­ti utca környékére jelöli ki az orvosi rendelő és gyógy­szertár építését. A rendezési terv előírásait ügyeltembe véve választották ki a legkedvezőbb helyet, a Balti út és Híd utca sarkát. Ezáltal a környék lakóinak az egészségügyi ellátottságra vonatkozó évtizedes panaszait is orvosolják. Ott építik fel azt az egyemeletes épületet, amelyben gyógyszertár, orvo­si rendelők és két háromszo­­bás, összkomfortos orvoslakás is lesz. A ter­veket a budapesti­­Egyedi Tervező Intézet I­akó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalata készíti. A kivitelező a Győr-Sopron me­gyei Tanács Építő- és Szere­lőipari Vállalata. Az építési munkákat 1971 harmadik ne­gyedében fejezik be, és azok mintegy 4 millió forintba ke­rülnek. Szövetségbeli a gazdaságokkal Tegnap tartotta meg az idei első küldöttgyűlését Győrött a Termelőszövetke­zetek Kisalföldi Területi Szö­vetsége. A küldöttgyűlést Bárány Lajos, a szövetség el­nöke nyitotta meg, majd Tóth József, a szövetség titkára számolt be a küldötteknek a területi szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodásának tapasztala­tairól és a Kisalföldi Terüle­ti Szövetség munkájáról. Az előadó megállapította: a szövetség területén dolgozó termelőszövetkezetek jól gaz­dálkodtak a múlt esztendő­ben. Erősödtek a vállalatsze­rű gazdálkodás alapjai, és gyakorlattá vált a szövetke­zeti demokrácia. Az önálló gazdálkodás által megnőtt a gazdaságok felelőssége. Növekvő hozamok A szövetség titkára elemez­te a gazdaságok tavalyi te­vékenységét, és részletesen szólt a növénytermesztés, az állattenyésztés eredményei­ről. Megállapította, hogy jól alakultak a múlt esztendőben a győri és a mosonmagyar­óvári járásban dolgozó ter­melőszövetkezetek termés­­eredményei. A közgazdasági ösztönzők helyes felhasználá­sa a korábbi évekhez mér­ten gyümölcsözőbbé tette a termelést. A gazdaságokban például a legjobban jövedel­mező ágazat lett a kenyérga­bona termesztése. Meghono­sodtak az intenzív fajták, melyek kimagasló átlagokat hoztak a gazdaságokban. Az abraktakarmányok kö­zül közkedvelt növény lett a kukorica. A korszerű ter­mesztési eljárások bevezeté­se jó eredményt hozott. A tsz-szövetség területén műkö­dő gazdaságok 21,2 mázsa ku­koricát takarítottak be hol­danként a múlt évben. Kifo­gásolható viszont: 671 hold­dal csökkent a burgonya ve­tésterülete. Ennek oka a kor­szerűtlen technológia, vala­mint a burgonyatermesztés gépesítésének hiánya. A területi szövetségben működő termelőszövetkeze­tek állattenyésztése nem a kí­­vánt mértékben fejlődött. Ennek oka elsősorban a férő­helyek hiánya. A gazdaságok az előző években nem min­dig használták ki kellően az állam által az építkezésekhez nyújtott 70 százalékos, visz­­sza nem térítendő támogatást. Emiatt kevés a korszerű is­tálló, nem megfelelő a ser­téstartás. Csupán a tehénál­lomány növekedett. A koráb­ban megjelent árintézkedé­seknek kedvező hatását iga­zolja ez, a gazdaságoknak azonban gondolkozniuk kel­lene azon, hogy a sertéstar­tás a korszerű igényekhez mérten fejlődjön. Az áruértékesítésről: a ter­melő egységek az új gazda­sági mechanizmus adta lehe­tőségeket kihasználva egyre inkább alkalmazzák a sok­­csatornás értékesítési módot Ezt jelzi, hogy 1968-hoz ké­pest 3,6 százalékkal növeke­dett a sertéshús értékesítése és az állami vállalatok 28,9 százalékkal vásároltak fel több baromfit tavaly, mint 1968-ban A tej felvásárlásá­ra a gazdaságok tovább kí­vánják növelni a termésho­zamokat, ehhez elengedhetet­lenül szükséges a gépesítés fokozása. A két járásban 1160 erőgép dolgozik, és 116 hold szántóterületre jut egy erőgép. Ez nagyon kevés, kü­lönösen, ha számba vesszük: a géppark 30—40 százaléka elavult, kicserélésre vár. Jól: 5,6 százalékkal többet vásároltak fel a tejipar, illet­ve a fogyasztók, mint az elő­ző esztendőben. Érdekvédelem, vita A szövetség a múlt évben igyekezett mindenek előtt a termelőszövetkezetek érde­keit képviselni. Alapvető fel­adatának tekintette a nagy­­(Folytatás a 2. oldalon) Állattenyésztés, áruértékesítés Üzem a földeken A Rostkikészítő Vállalat rapuvári telepén néhány év óta foglalkoznak lennel. Az­előtt kenderüzem működött itt. Hosszú vajúdás után — a kérdés az volt, megszű­nik-e a telepen a lenkiké­­szítés vagy nem — az el­múlt évben a szegedi köz­pont meghatározta a telep termelési arculatát. Lenáztatás, gubózás A tervek szerint 70-ben 100 000 mázsa lenkórót gu­­bóznak, a gubózással nyert magból 15 000 mázsát szállí­tanak a csepeli olajgyárba, 30 000 mázsa lenkórót készí­tenek elő áztatással a to­vábbi feldolgozáshoz. Az így előkészített lent a moson­magyaróvári, szombathelyi, komáromi lengyárakba szál­lítják feldolgozásra. A telep fejlődését mutató néhány számadat: 1968 első f­élévében 13 218 mázsa osz­tályozott lenkóról szállítot­ta 19­69 első negyedében 22 658 mázsát. Ez a mennyi­ség júliusig, az új aratásig elég. A telep szérüskertjé­­ben 50 mázsa tenkóró áll azalban. Győr és Veszp­rém megye területéről mint­egy 3000 holdnyi lenföldről szállítják a terményt feldol­gozásra. Kézzel és géppel Jelenleg 221 dolgozója van a bedolgozókkal együtt a te­lepnek, kézzel és géppel dol­goznak. A gubózás 83 em­bert (főként nőket) foglal­koztat. Az asszonyok két műszakban, két brigádban dolgoznak a gépek mellett a nagy munkacsarnokban. Mások csak kézi mukát vé­geznek, vasvillával rakják a kévéket, sínen, ló vontatta kocsikon szállítják a száro­­gatóterületre, majd száradás után kazalozzák. A telepen 8 kilométer hosszúságú sínpár halad a tárolótól a gubózóig, áztató­­ig, szárogatóig. A telepre be- és kiszállítást, vagon­berakást, a kovács-, lakatos- és villanyszerelő munkákat férfiak végzik. Kézi munkája van a 88 kapuvári bedolgozónak is, január óta 4 500 000 darab aratózsineg fácskázását vé­­­­gezték el. Aratásig 8 millió­­ készül. Kézi munka az ázta­­tás is, 50 embert köt le már­ciustól októberig. Férfiak is dolgoznak ott, akiket azelőtt csak idénymunkás jelleggel tudtak a telepen foglalkoz­tatni. A szabadban levő, a Kis-Rába vízével elárasztott 16 medencét a napokban rakták tele lenkóróval, mányként értékesítik. A ka­puvári Lenin Tsz nemrég 1500 mázsát vásárolt, a gé­pekkel hálába préselt kusza vevői a kárpitosok. P. A. Fejlesztés A kézi munkát a követ­kező évben csökkenteni sze­retnék. A fejlesztés, beruhá­zás egyik állomása az ázta­­tás, anyagberakás, mozga­tás gépesítése lesz. Hetven­ben 2 430 000 forint az üzem fejlesztési alapja,­­ ebből 1 100 000 forint költséggel egy kilométeres betonút épül a lénüzem és Kistölgyfama­jor között. A telep épületei­nek karbantartására, gép­parkjának kiegészítésére 1 330 000 forintot fordítanak az idén. Két beton áztató­medence felújítása befeje­zés előtt áll Ennek költsége 130 000 forint. Takarékosság A jó munkafeltételek, kö­rülmények mellett fontos az anyagmegtakarítás, a mel­léktermékek hasznosítása. A Rostkikészítő Vállalat által hirdetett jubileumi verseny­hez csatlakozva a kapuvári lenüzem dolgozói vállalták, hogy a tervezettnél több lenmagot termelnek ki. A maghulladék csökken­tése több mint 300 000 fo­rint megtakarítást jelent évente. A melléktermékek közül a polyvát állati takar­ komputer ál­lítja ki a pos­taszámlákat. A kei Klára a számlá­zó komputeren dol­gozik. Magyar Posta az an­gol Honeywell-cég­­től beszerezte az első nagy teljesítményű adatfeldolgozó be­rendezését. Kezdet­ben a kifizetett pos­tautalványok leszá­molását végzik a komputer segítségé­vel, de a későbbiek­ben a rádió-, a tele­vízió- és a telefon­­számlákat is a Fe­­renc-központban fel­épített számítógép­­ készíti majd el. A soknapi munka he­lyett a komputer órák alatt elkészíti a számlákat. Képünkön: Bölcs­(MTI fotó — Kovács Sándor felv. — KS.) ÁRA: 80 fillér Apis 12.: kommunista vasárnap A közelgő Lenin-centená­­rium újabb kezdeményezés­re serkentette a fiatalokat: a híres „kommunista szom­batok” hagyományait fel­elevenítve április 12-én nemzetközi kommunista vasárnapot rendeznek — tájékoztatta az újságíró­kat kedden a Hotel Ifjúság­ban Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. Elmondotta egyebek kö­zött, hogy a múlt esztendők­ben, a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek ta­nácskozásán merült fel elő­ször a nemzetközi kommu­nista vasárnap gondolata, s a kezdeményezés mellett fog­lalt állást tavaly decemberi ülésén a KISZ Központi Bi­zottsága is. Az április 12-i kommunista vasárnapon a KISZ-alap­­szervezetek, ifjúsági kollek­tívák munkával ünnepük Vlagyimir Iljics Lenin szüle­tésének 100. évfordulóját,­­ ugyanúgy, ahogy ifjú kom­munisták milliói a szocialista országok mindegyikében. A KISZ Központi Bizottságá­nak titkársága az év elején felhívással fordult valameny­­nyi KISZ-alapszervezethez, hogy vegyenek részt az ön­­­kéntes társadalmi akcióban. A kommunista vasárnap szerves része annak a nagyszabású, felszabadulási munkaversenynek, amely a KISZ KB és a SZOT kö­zös felhívása nyomán az elmúlt hónapokban ország­szerte kibontakozott. Az üzemekből, vállalatok­tól érkező hírek tanúsága szerint a KISZ felhívása kedvező visszhangot váltott ki. Vállalkozások, felajánlá­sok tucatjait tartják már számon, s bizonyos, hogy ezek még megsokszorozódnak április 12-ig. A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat szegedi gyár­egységeiben például ezer fiatal dolgozik majd, a Dunai Kőolajipari Vállalat szocialista brigádjai egy új üzemrész felépítéséből kér­tek részt. A Lenin Kohászati Művekben és Diósgyőri Gépgyárban a koksz- és vasérc kirakodá­sánál, egy gyáregység áttele­pítésénél segédkeznek, a Mo­hácsi Bútorgyár fiataljai ter­ven felül vállalták 100 Mo­hács-garnitúra elkészítését. A székesfehérvári járás ifjú kommunistái mezőgazdasági gépeket javítanak majd, az Egyesült Izzóban 2500 fiatal segíti majd a termelési fel­adatok megvalósítását, a Cse­pel Vas- és Fémművek fia­taljai pedig hétórás ünnepi műszakot vállaltak. A munka ellenértékének nagy része a KISZ szolidari­tási számláját gyarapítja majd, de jut majd pénz a KISZ-alapszervezeteknek is: klubszépítésre, vonzó programok rendezésére. (MTI) Fiat, Volkswagen kocsiállással A harmadik rajt talán sikerül Amilyen forgalmasaik ma országútjaink, olyan pezsgő, mozgalmas az élet most az AFIT győri 15-ös Autójavító Vállalatánál. Bár a két dolog között kétségtelenül szoros az összefüggés — minél több a kocsi, annál több a reparálni való­t, az előbb említett do­lognak más magyarázata is van. A harmadik határidőre, egy utolsó nagy­ nekirugaszkodás­sal talán augusztusra elkészül a vállalat új, 27 millió forint költséggel épített szervizállo­mása. Ezért a nagy mozgoló­dás. Az autószerelők és ka­rosszéria-lakatosok, festők és fogyasztásmérők legszíveseb­ben maguk is beállnának maltert hordani csakúgy, mint az igazgató vagy a fő­mérnök. Mert nagyon kelle­ne már a vállalatnak az új javító, tavaly számítottak rá, s a tröszt az idei tavaszra vár­ta átadását. A javítók türelmetlensége­ az szítja, hogy naponként kell tapasztalniuk: nem győzik már a munkát a mostani he­lyen. Az a javító üzem, ame­lyik tíz évvel ezelőtt megfe­lelt, hogyan lenne alkalma­­­ma, miután megsokszorozó­dott a magánkocsik száma Győrött és a megyeszékhely környékén? A javítóknak ez a tétlen várakozása keveri mindennapi, megszokott éle­tükbe az izgalmakat. No és az, hogy most már el­hiszik az építőknek: augusz­tus 1-re csakugyan elkészül az új üzem, s a készülődés sok munkával jár. Már most el kell dönteni, ki megy majd az új szervizállomásra. A gyönyörű üzemben öröm lesz dolgozni. Kezdjenek benne akkor a legjobbak és a törzs­­gárdatagok. És úgy célszerű, hogy ott ismerkedjenek meg a szakma fortélyaival a vál­lalatnál most kezdő szakmun­kások is. Lesz ugyanis mit tanulniuk A korszerű üzemben jófor­mán valamennyi vizsgálatot műszerekkel végzik majd. Annyi már most bizonyos, hogy 90—110 ember dolgoz­hat kényelmesen az új üzem­ben, és a 15-ös Autójavító fe­lével több munkát tud elvé­gezni új létesítménye birtok­ba vétele után, mint most. Hogy elég lesz-e ez a gyara­pítás, arra az autójavítók óvatos tartózkodással felel­nek. Most úgy látszik, hogy egy ideig igen. Igazuk van a javítóknak: a szervizhálózat elégségességét az dönti majd el, hogyan sza­porodik a kocsik száma. Jól­­lehet a tröszt az országos szervekkel közösen számítás­ba veszi a kocsik behozatalát, mégis nehéz pontos képet kapni. Annyi bizonyos, hogy az új győri szervizbe az autósokat jól és gyorsan szolgálják majd ki. Az új üzem techni­kai újdonságairól most elöl­járóban csak annyit, hogy az ország legkorszerűbb hasonló üzemei közé fog tartozni. A Fiat- és a Volks­wagen-cég két-két kocsiállást szerel fel a saját műszereivel. Ezeket az autótípusokat is olyan szakértelemmel javíthatják majd Győrött, mint bárhol Európában. S hogy jövőre és azután ho­gyan alakul az autójavítás a megyeszékhelyen? Ami itt el­készül az új üzem, és valame­lyest tehermentesül a régi, hozzákezdenek a felújításá­hoz. Negyvenmillióból ismét a kívánalmakhoz igazíthatják majd a szolgáltatást. De ezt teszi most is a vál­lalat. Jogot szerzett például kereskedelmi tevékenység folytatására. Gumiabroncso­kat és más autóf­elszerelési cikkeket árul a ,,mindent egy helyen” elv alapján. Örömmel veszik ezt tudomásul a ja­víttatók. A 15-ösök Ceccato gyorsmosója most már reg­geltől estig fogadja a sze­mélykocsikat. Az autósok mind népesebb tábora tudja majd megmon­dani, hogy szükség van erre az élelmes, okos törekvésre. (Ember) ÖÜSIÉP! szakosztályü­lés Együttes ülést tart holnap, április 9-én Győrött a TIT Győr-Sopron megyei Szerve­zetének székházában a szer­vezet biológiai, mezőgazda­­sági és élelmezésügyi szak­osztálya. Az ülésen két elő­adás hangzik el. A „25 év megyénk mezőgazdaságában” címűt Haraszti­­ László szak­osztályi titkár tartja. Dr. Schmilliár Manó, a Sopron­­horpácsi Kutatóintézet igaz­gatója a megye kutatóinté­zeteinek a felszabadulás óta a nemesítésben elért eredmé­nyeiről számol be.

Next