Kisalföld, 1971. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

2 K­ét konzulátus A Centropress csütörtök esti kommentárja. A TÁVIRATI IRODÁK nyomán a világsajtó előkelő helyen, de korántsem ordító címbetűkkel közölte, hogy Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere Moszkvába ér­kezett, s a Vnukovói repülőtéren szovjet kollégája, Andrej Gro­­miko fogadta. A nyugatnémet külügyminisz­ter a szovjet fővárosban — néhány esztendeje egy ilyen hír még világszenzáció lett volna, ma már nem az. Nyomban hoz­zá is tehetjük: szerencsére nem az. Maga a tény, hogy a bonni diplomácia vezetője megszo­kott vendég Moszkvában, hogy mostani utazását már-már­­ a rutinlátogatások között emlege­tik, jól érzékelteti a szovjet— nyugatnémet kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változást. A rutinlátogatás kifejezés per­sze korántsem jelenti azt, hogy Walter Scheel jelenlegi útja nem fontos esemény. Hogy mennyire az, arra többek között a kül­ügyminiszter leningrádi kitérője is utal. Scheel a tervek szerint ötnapos tartózkodásából egyet a Néva-parti városban tölt. Ez már az itt felállítandó nyugat­német konzulátus közvetlen és magas szintű előkészítése lesz. Erről a két ország már koráb­ban megállapodott, éppúgy a hamburgi szovjet konzulátus felállításáról is. Tulajdonképpen a világ legtermészetesebb je­lensége, ha két nagy ország nemcsak egymás fővárosában, hanem egy vagy több nagyvá­rosában is képviselteti magát. Ez több szempontból is hasz­nos és szükséges. Nem a Szov­jetunión múlt, hogy a leningrá­di és a hamburgi konzulátus nem előbb született meg, hi­szen nem a Szovjetunión múlt, hogy a két ország között csak­nem negyedszázadon át olyan rosszak voltak a kapcsolatok. A két konzulátus közeli meg­valósulása csak az egyik jel­képe annak, mennyi olyan do­log történt az utóbbi időben, amelyet hosszú időn át meg­akadályozott bonni részről a revansista, semmiből sem ta­nuló vezetés. A Scheel-látogatás jelentősé­gét csak úgy lehet felmérni, ha egy pillantást vetünk az előz­ményekre és a jövő várható fejleményeire. Az előzmények — a kereszténydemokraták bonni bukásától a szovjet—nyugat­német és a nyugatnémet—len­gyel szerződésen át Brandt oreandai látogatásáig közismer­tek. A várható fejleményekre utal az európai biztonsági kon­ferenciával kapcsolatos pozitív állásfoglalások gyarapodása, valamint az NDK és a nyugat­berlini szenátus közötti tárgya­lások felgyorsulása. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖ­ZÖTT Scheel moszkvai tanács­kozásai hozzájárulhatnak az európai légkör további javítá­sához. (RS) II magyar-szovjet árucsere 14 százalékkal növekszik A­láírták az 1972. évi jegyzőkönyvet Moszkva (MTI) Moszkvában hivatalos köz­leményt adtak ki a Szovjet­unió és Magyarország 1972. évi árucsere-forgalmi jegy­zőkönyvének aláírása alkal­mából. A közlemény szerint csü­törtökön Moszkvában a szí­vélyes és baráti­ légkörben folyt tárgyalások eredménye­ként aláírták a Szovjetunió és Magyarország közötti 1972. évi árucsere-forgalmi jegyző­könyvet. A jegyzőkönyv előkészíté­séről folytatott tárgyalások során a felek a KGST 25. ülésszakán elfogadott komp­lex programból, a KGST-tag­országok közötti együttmű­ködés további elmélyítésének és tökéletesítéséinek, a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztésének programjából in­dultak ki. A csütörtökön aláírt jegy­zőkönyv értelmében 1972-ben a kölcsönös szállítások volu­mene az előző évhez képest 14 százalékkal nő és körül­belül 1 milliárd 750­ millió rubelt tesz majd ki. 1972-ben a Szovjetunió nagy mennyiségű olajat, vil­lamos energiát, vasércet, hen­gereltárut, színesfémet, ve­gyi anyagot, faanyagot, gyapo­tot és más terméket szállít, amelyekre a magyar népgaz­daság fejlesztéséhez szükség van. Megnövekednek a gépek és berendezések Magyarország­ra irányuló szállításai is. Ugyancsak több exkavátort és útépítő gépet,­ személy- és te­hergépkocsit, kombájnt és más gépeket szállítanak. Magyarország a Szovjet­uniónak élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai berendezé­seket, műszereket, komplett laboratóriumokat, vasúti és közúti szállítóeszközöket, ha­jókat, valamint nagy meny­­nyiségű fogyasztási cikket — lábbelit, ruhafélét és kötött­árut, bőrdíszműárut, gyógy­szereket és más cikkeket szál­lít. A Szovjetunió változatla­nul első helyen áll a Magyar Népköztársaság külkereske­delmében, Magyarország pe­dig továbbra is a Szovjetunió egyik legnagyobb kereskedel­mi partnere lesz. A jegyzőkönyv sikeres vég­rehajtása hozzájárul majd mindkét baráti ország nép­­gazdaságának fejlesztéséhez, az SZKP XXIV. kongresszu­sa, illetve az MSZMP X. kongresszusa által kitűzött feladatok sikeres megoldásá­hoz. A jegyzőkönyvet a szovjet kormány megbízásából Nyi­­kolaj Patolicsev külkereske­delmi miniszter, a magyar kormány megbízásából Bíró József külkereskedelmi mi­niszter írta alá. Sztanko Tejarov Székesfehérvárral ismerkedett Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke és felesége, valamint kísérete csütörtö­kön Székesfehérvárra látoga­tott el. A bolgár vendégeket elkísérte dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Puja Frigyes, a külügy­miniszter első helyettese és Böjti János, a Magyar Nép­­köztársaság szófiai nagyköve­te. Először a Fejér megyei Ta­nács székházába látogattak el, ahol dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke tájé­koztatta a vendégeket a me­gye életében a felszabadulás után bekövetkezett nagyará­nyú változásokról, amelynek révén Fejér az ország egyik legnagyobb ütemben iparo­sodó megyéje lett. Elmondotta azt is, hogy eredményes kapcsolat alakult ki Fejér megyei ipari és me­zőgazdasági üzemek és bol­gár partnereik között. A bolgár vendégek a ta­nácsházán tett látogatás után a város nevezetességeivel is­merkedtek, majd a Videoton Rádió- és Televíziógyárba ve­zetett útjuk, ahol dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese és a gyár több vezetője fogadta őket. Demeter Béla vezér­igazgató-helyettes tájékozta­tót adott a gyár tevékenysé­géről. A bolgár kormányfő érdek­lődött a gyár új termékeiről, az ott készülő számítógép tí­pusáról, majd a vendégek megtekintették a Videoton termékeit bemutató kiállítást és néhány üzemegységet. Sztanko Todorov elismerés­sel nyilatkozott a látottakról, hangsúlyozta: " Szükséges, hogy a ter­melésnek ezen a területén is tovább erősítsék a­ kétoldalú kapcsolatokat, az együttmű­ködést. Délután a Székesfehérvári Könnyűfémművet keresték fel a bolgár vendégek. Sztanko Todorov a székes­­fehérvári látogatás során hangsúlyozta: örömmel láto­gatott el a történelmi ma­gyar városba, amely nemcsak ősi múlttal rendelkezik, ha­nem napjainkban is szép eredményeket ér el a szocia­lista építőmunkában. (MTI) T SE­ft. E­X BUDAPEST Fock Jenő, a kormány elnöke csütörtök délután hivatalában fo­gadta Jan Mitregát, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, bánya- és energiaügyi minisztert, a magyar —lengyel gazdasági együttműkö­dési bizottság XI. ülésszakán ha­zánkban tartózkodó lengyel de­legáció vezetőjét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására Buda­pestre érkezett a Román Szocialis­ta Egységfront háromtagú kül­döttsége. ,­­ Csütörtökön ülést tartott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának­­osztályvezető-helyettese is — megvitatták a KISZ december 8-án összeülő Vik­. kongresszu­sának előkészítését. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelső Taná­csának ülésszakán a küldöttek teljes mértékben támogatják az 1971—1975. évekre szóló új ötéves tervet. A szövetséges köztársa­ságok munkásosztályának, pa­rasztságának, értelmiségének képviselői egyhangúlag helyeslik a szovjet kormány kül- és bel­politikáját, hangsúlyozzák, hogy az ötéves terv feladatai reálisak és azokat teljesíteni fogják. DÜSSELDORF Csütörtökön délelőtt megnyílt Düsseldorfban a Német Kommu­nista Párt négynapos kongresz­­szusa A nyugatnémet kommu­nisták seregszemléjén 600 küldött és 245 vendégküldött vesz részt. A német kongresszuson a párt új programját vitatják meg és hagyják jóvá. HANOI Hanoiban csütörtökön­ beje­lentették, hogy diplomáciai kap­csolat létesült a VDK és a Dán Királyság, valamint a VDK és a Norvég Királyság között. A VDK mindkét skandináv ország­gal nagyköveti szinten létesített diplomáciai kapcsolatot. (MTI) ­ Érkeznek a gyártógépek (Folytatás az 1. oldalról.) A legnagyobb gondot a tűzi horganyzás okozza, a drót­ketreceket ugyanis felületvé­delmi és tisztasági okok mi­att horganyozni kell. Két ki­sebb elemet a Csepeli Cső­gyár kooperációban horga­nyoz, de a másik kettő, jó­val nagyobb elem horgany­­zását megfelelő berendezés hiányában 12 országban sen­ki sem vállalja. Az idei szál­lítási kötelezettséget osztrák kooperációval kívánja meg­oldani a gyár. A szocialista országokban ugyanis sehol sem talált szabad kapacitást. Az osztrák cégnél elvégezteti a mintahorganyzást, most a deviza megszerzésén fárado­zik az MMG vezetősége. Az idén hatvan tojóházat kell szállítania a Mezőgép­gyárnak, s ha az osztrák kooperáció létrejön, még az év vége előtt teljesítheti kö­telezettségét. A további 1240 tojóházat már saját erejéből kívánja elkészíteni a mosonmagyar­óvári közösség. Ezt szolgál­ják azok a beruházások, amelyekről már szó volt: a hálóhegesztő, a görgős pro­­filozó. A jövő év közepétől az MMG-beliek végzik a tűzi horganyzást is. Nyugatnémet berendezést vásároltak, s még ebben a hónapban megérke­zik. Új csarnokot kell építe­ni a berendezés részére. A gyárban remélik, hogy 1972. július 1-étől már Mosonma­gyaróváron horganyozhatják a hegesztett ketreceket. A következő öt évre nagy­mértékben meghatározza a gyár termelését a sok-sok százmillió forintos szovjet megrendelés. Ha utána nem lenne piaca az egyszintes ketreces tojóházaknak, a gyártásához telepített gépek, berendezések más célokra is felhasználhatók. Amennyi­ben a Mezőgazdasági Gép­gyár korszerű terméke be­válik a gyakorlatban, bizo­nyára további megrendelés­re is számíthatnak a Mező­gép dolgozói. S hogy ez így legyen, a gyárnak is érdeke. (Bodó) KISALFÖLD 1971. november 26., péntek Bővülő kapcsolataink Guineával Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének személyében első alkalommal látogat ma­gyar államfő a Guineai Köz­társaságba. A látogatás Sekou Touré elnök 1965. évi hiva­talos magyarországi baráti látogatásának viszonzása. A két állam legfőbb vezetői ez alkalommal tehát immár másodszor folytatnak közvet­len eszmecserét országaink kapcsolatának helyzetéről, az együttműködés további kibő­vítésének lehetőségeiről. A magyar nép mindig nagy együttérzéssel kísérte a gui­neai népnek nemzeti érde­keiért, hazája függetlensé­gének megvédéséért folyta­tott harcát. Guinea függet­lenségének kivívása óta sok­oldalúan fejlődtek politikai és gazdasági kapcsolatai Ma­gyarországgal. Hazánk igyek­szik erejéhez mérten segít­séget nyújtani Guineának az ország fejlesztéséhez, a kü­lönböző gazdaságpolitikai cé­lok megvalósításához. A kereskedelmi kapcsola­tokon túl hazánk szakembe­rek kiküldésével is támogat­ja Guinea gazdaságfejleszté­si programjainak kibontako­zását, másrészt guineai szak­értők magyarországi képzésé­vel segíti elő a fiatal állam saját szakkádergárdájának nevelését. A guineai hivatalos fóru­mok elismeréssel nyilatkoz­tak az országukban műkö­dő magyar szakértők mun­kájáról. E tekintetben egyik legjelentősebb vállalkozás a Kassa szigeti bauxitbányák kitermelése volt, amelyhez népes magyar szakértői cso­port nyújtott segítséget. Guinea köztudomásúan Af­rika bauxitban leggazdagabb országa, Magyarország pedig nemzetközileg is az élvonal­ba tartozik az alumínium­­iparban. A magyar szakér­tők nagy tapasztalatait, amelyről a guineai fél is meggyőződhetett, továbbra is kamatoztatni lehet a bauxit­­kutatásban és feltárásban, a timföldgyártásban és alu­míniumkohászatban egy­aránt.­­ Felvetődött annak a lehe­tősége is, hogy a közvetlen áruszállításokon túl egyes ágazatokban külön is együtt­működést alakíthatna ki a két ország. Gondolunk itt el­sősorban arra, hogy magyar közreműködéssel, felszerelé­sekkel és technológiával kis üzemek létesítésére nyílna mód Guineában. E kérdés tanulmányozására járt már magyar delegáció a baráti afrikai országban. A felmé­rések arról tanúskodnak, hogy ebben is tovább lehetne fejleszteni a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokat. A magas szintű magyar— guineai tárgyalások minden bizonnyal feltárják majd az együ­ttműködés fejlesztésének újabb lehetőségeit a. le­ választások előtt Szlovákiában Nemcsak az a fontos, kire szavazunk (Az Útibeszámoló első ré­szét tegnapi számunkban kö­zöltük.) Alsó-Kubinban összerez­zentünk az asztal mellett: ra­kéták lobbantak a sötét esté­ben. Hamar rájöttünk, csak tűzijáték, az ünnepi hangu­lat fokozására. Az utcán gye­rekek vonultak lampionokkal. A járdán szülők kisérték az ifjúság felvonulását Másnap délután az Árva­folyó völgyében fekvő kisvá­ros hangosbeszélője az egész lakosság tudtára adta, hogy most a nemzeti bizottság je­löltjeivel folytatnak beszélge­tést a város nyilvánossága előtt. A szálloda portása elmond­ta, hogy a felvonulás és tűzi­játék a választásokhoz kap­csolódik. Város lesz az Orava köz­pontja, ipari és kulturális centruma. Hat év alatt 5200- ról 7680-ra nőtt a lakosság száma. Az ötéves programban 250 családi ház és 668 lakás épül társasházban, torony­­épületekben. Milyenek lesz­nek a társasházak? Könnyű volt kitalálnom. Csak kinéz­tem szállodai szobám abla­kán, és túl az Árva-folyón már kibontakozik az új vá­rosnegyed modern arculata. A városi „rádióban” is beszél­tek róla: milyen lesz Orava centruma, kik és milyen sor­rendben kapják majd itt a korszerűen felszerelt lakáso­kat. A választási agitáció egy nagy tanácskozás a lakosság­gal. — Az újságot elolvasom — mondta Pável Michalik mér­nök —, de olyan sok infor­máció hull az ember fejére, hogy nem tudja valamennyit megjegyezni. S akkor megyek az utcán, mert elküldött a feleségem brinzáért meg te­jért a gyereknek. A fejem fe­lett megszólalt a megafon, és sorolja mindazt, ami a regge­li újságolvasás óta már ki­ment a fejemből. Másodszor­ra már megjegyzem ... Kabinból egy ugrás Martin. Patinás belváros és nagyon modern újváros. A kettőt szé­les sugárút köti össze és üz­letek egész sora. Különben egész Szlovákiában két részre tagozódnak a települések: az újra és a hagyományos régi­re. Szándékosan említettem települést, mert a városok­ban és falvakban egyaránt megtalálhatók a magasba szö­kő, karcsú toronyházak, a városi értelemben emlegetett modern épületek. Ám, az új és a régi finom harmóniával ötvöződik eggyé. Nem különül el, hanem — éppen ellenkezőleg — neme­síti, kiegészíti egymást. A városok bejáratánál min­denütt tábla fogadja az ér­kezőt: „Épült hétszáz évvel ezelőtt”. „Ebben az évben ün­nepeljük városunk alapításá­nak nyolcszázadik évforduló­ját”. Az új lakótelepeken pe­dig ilyen feliratokkal talál­koztam : „Épül az ötéves prog­ramban.” A lakásépítés üteme tíz év alatt csak Közép-Szlovákiá­­ban 20,3 százalékkal emelke­dett. Az ütem a következő években tovább fokozódik. A cél: megfelelő élet- és lakás­­viszonyokat biztosítani az ál­lampolgároknak. Azt mond­ják az emberek: a politikai nyugalmat és erőt a gazdasá­gi eredmények támasztják alá. Beszterce megyében pél­dául a húsüzemek terven fe­lül 3776 tonna húst adtak az év első felében közfogyasz­tásra. Egy agitációs beszédben hallottam. Nemcsak az a fon­tos, hogy november 26—27- én kire szavazunk, hanem az is, hogy szavazatunkat mi­ként támasztjuk alá mun­kánkkal, magatartásunkkal. A párt politikáját gazdasá­gilag alátámasztó pillérek egyre erősödnek, szilárdul­nak egész Szlovákiában ... Gárdonyi Béla (Vége.) ­­ ­ízéves a kémikusok győri csoportja Ma este öt órakor tartja vezetőségválasztó ülését a Magyar Kémikusok Egyesüle­tének győri csoportja a győri Technika Házában. A csoport az idén ünnepli megalakulá­sának tízéves évfordulóját Dr. Six László egyetemi ad­junktus, a csoport elnöke el­mondotta, hogy a tagság mű­bőrgyári kémikusokból, anali­tikus gyógyszerészekből és kémiatanárokból tevődik ösz­­sze. A cél az, hogy legyen fó­rum a megye kémikusai szá­mára, ahol a kutatásokról be­számolhatnak, ahol tovább­képezhetik magukat. (mcs)

Next