Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! «*:80 ALLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. MÁRCIUS 21., SZERDA ★ XXIX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM A verstől a népitáncig Megkezdődött a Kisfaludy-napok versenysorozata Valójában nem a tegnap délelőtti megnyitó ünnepség, az ott elhangzott köszöntő és méltató beszéd jelzi az immár tizenegyedik alkalommal megrendezett Kisfaludy-napok értékét, és nem is a tegnap megrendezett, illetve megrendezésre kerülő vers- és prózamondóverseny, irodalmi színpadi bemutató, képzőművészeti kiállítás, irodalmi pályázat, sportvetélkedő adja a középiskolások kulturális seregszemléjének valódi értékét. Mindez csupán csak lehetőség, munkára, tettre serkentő alkalom, hogy megyénk fiataljai bemutassák alkotó kedvük és tehetségük eredményét, felmérjék az első lépéseket és a további utat is, amelyen haladni szándékoznak. Az elmúlt tíz évben hagyománnyá nemesedett kezdeményezés igazi, valós értéke a két napot megelőző időszak, a hetek és a hónapok munkájában, a készülődésben, a próbákban, tanulmányok írásában mérhető le. Kifejezni a haladás, az újat akarás cselekvő készségét, a klasszikus és kortárs költők minden időben élő gondolatait, látni és láttatni a mai világot, felkutatni és ápolni a múlt emlékeit, a hagyományokat; a fiatalok így lehetnek hűek Kisfaludy Károlynak, a múlt századforduló éveiben megújhodó magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának emlékéhez. Megyénk középiskolásai szeretik a Kisfaludy-napok rendezvényeit, kedvvel és lelkesedéssel készülnek a bemutatókra, pályázatokra. Bizonyítja ezt többi között nemcsak a kulturális seregszemle tízéves múltja, hanem az is, hogy évről évre nő a résztvevők száma. Mind többen lesznek azok a fiatalok, akik megismerkednek a város, a megye, a szűkebb haza, a szülőföld múltjával és jelenével, és sokat tesznek azért, hogy mindezt mások is megismerjék. A többi között e gondolatok jegyében nyitotta meg tegnap délelőtt Győrött, Kisfaludy Károly szobránál a kétnapos versenysorozatot Csernák Erika, a KISZ Győr- Sopron Megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a diákfiatalok rétegtanácsának elnöke. A rövid ünnepségen koszorút helyezett el a költő szobrának talapzatán Kreiter Mária, a KISZ Győr-Sopron megyei bizottságának titkára és Z. Szabó László, a Kisfaludynapok rendező bizottságának elnöke. A rendezvénysorozat ma ének-, hangszer- és kamarazenei bemutatóval, képzőművészeti és fotókiállítás megnyitásával, néptáncbemutatóval, énekkarok és irodalmi színpadok vetélkedőjével, valamint sportversenyekkel folytatódik. A győztesek részt vesznek a Sopronban megrendezendő országos diáknapokon. A Kisfaludy-napok rendezvénysorozata ma délután a győri Ifjúsági Házban eredményhirdetéssel és díszbemutatóval zárul. (szg) VERS- ÉS PRÓZAMONDÁS Tegnap délután 2 órakor kezdődött a vers- és prózamondók vetélkedője a győri Petőfi Sándor Ifjúsági Házban. A megye szakközépiskoláiból és szakmunkástanuló-intézeteiből mindössze tizennégy versenyző indult. Harmincketten álltak színpadra a gimnáziumi csoportban. A zsűri szerint a verseny színvonala az előző évekhez viszonyítva visszaesett. A középszerű mezőnyben néhány kiemelkedő teljesítményt nyújtó versmondóval találkozhatott csak a közönség. Sok esetben szerencsétlen volt a versválasztás, a költemények mondanivalója, atmoszférája nem felelt meg a középiskolások korához, alkatához, egyéniségéhez. Néhányuk esetében a felkészülés, az előkészítés is kívánnivalót hagyott maga után. Byron, Petőfi, Váci Mihály József Attila, Radnótiversek hangzottak el a versenyen. Az átlagos színvonal feletti versmondók előadásában érzékelhető volt a meggondolt versválasztás, az alapos megmunkálás, a szép magyar beszédre való törekvés és az átélt előadásmód. A mezőnyben mindössze egy versenyző indult prózai szöveggel. A zsűri ma délután hirdeti ki a verseny eredményeit. Kalmár Károly körzete megifjult. Mert Kalmár Károly tanácstag körzete, itt Mihályiban a 18-as, régi település. Kalmár Károly művezető a szénsavüzemben, az iskola elvégzése után, 1965-ben tért vissza a szülőfalujába. Harmincnégy éves, nem mondja, de a tények igazolják, „próféta lett saját hazájában”. Két éve választották először tanácstagnak, s néhány alapvető tennivalóban segítséget vártak tőle. Törpe vízmű építése, a gyalogjárda a legfontosabbak közé tartozott. Beszéli Kalmár Károly: — A körzet minden lakóját megkerestem, lesz betonút, de elvállaljuk-e a készítését társadalmi munkában? Nem volt ezen vita, csak joggal aggódtak, hogy az idősek helyett ki dolgozik? Ezt úgy sikerült megoldani, hogy megállapodtunk a társadalmi munka idejében, s akkorra a körzet idősebb lakói hazarendelték a családtagot vagy rokont. Szakemberről, anyagról gondoskodott a községi tanács. — A törpe vízmű mostanában sok községben beszédtéma, itt mennyire jutottak? — Mihályiban hat kilométeren már lefektettük a vezetékeket, ebből az én körzetemre jut háromszáz méter. Természetes, ehhez is sok társadalmi munkát végeztünk. — És tovább? — A második lépcső megvalósításár az idén kerül sor, tagja vagyok az intéző bizottságnak, s ha a kivitelezők betartják a határidőt, november végétől már valamennyi lakóházban megkezdődhet a víz bekötése. — A fő tennivalók mellett milyen gondok megoldása várt a tanácstagra az elmúlt két évben? — Kívülállónak úgy látszik, apróságok, nekünk alapozás a kulturáltabb életkörülményekhez. Sokat beszélgettem a körzetem lakóival, akik munkások, tsz-tagok a parkosításról. Legyen — mondták —, de akkor jussunk közös nevezőre abban, hogy a baromfiak minden ház udvarán elkerítve legyenek, ne kapirgálják fel a parkokat. Aztán vita volt télen a sarokházak lakóival, ki végzi a hóeltakarítást. Mert aki ilyen házban lakik, annak legalább kétszáz méteren lapátolnia kell, holott mondják, más is használja azt az utat. Panaszolták egyik alkalommal, hogy a szomszéd kihordta az udvarába a trágyát a fái alá, de nem terítette el... Megkerestem a lakót, szóltam neki, úgy látszik, nem vette komolyan, végül is a tanácselnök segítségét kellett kérnem. S még sorolhatnék ehhez hasonlókat, aminek nincs sok látszata ugyan, de időbe kerül, amíg rendbe mennek a dolgok. — A népszerűtlen feladatok ellátásakor nem féltette a bizalmat? — A tisztességgel vele jár a népszerűtlen feladat megoldása is, hisz mindig a közérdeket kell szem előtt tartani. — Hallottam, nagy megelégedéssel jelölték újra a nemrég tartott gyűlésen. — Igen jólesett a bizalom, de néha fárasztó is. — Ezt hogyan érti? — Sok a funkcióm. — Mégpedig? — Mint említettem, tagja vagyok az intéző bizottságnak a vízmű építésében, tagja vagyok a népi ellenőrzési csoportnak, a járási Hazafias Népfront bizottságának, mivel itthon betöltöm a népfrontbizottság elnöki tisztét, és ugye tanácstag is vagyok. De hát amíg az ember fiatal sokat elbír. — Miről beszéltek a mostani jelölőgyűlésen? — A falu szép arcáról. — És az milyen lesz? — Elkészült a község távlati fejlesztési terve, abban a többi között az is cél, hogy vegyes, öreg fáktól búcsút mondjunk, s utcasoronként újakat telepítsünk, díszfákat, gömbakácokat. Az én kerületemben gömbakácokat kívánnak a házak elé. És természetesen van még útjavítás, melyik faluban nincs ezzel gond. Kalmár Károly tavaly kapott kormánykitüntetést, a szénsavüzemben kétszer volt már „kiváló dolgozó”. Hiányérzete csak a családnak van, az átlagosnál kevesebbet tud velük lenni. gszm ) Másodszor is hozzá van bizalmuk Ma összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján március 21-re összehívta az országgyűlést. Az ülésszak délelőtt 11 órakor kezdődik. A napirendi javaslatok között szerepel a Minisztertanács munkájáról szóló kormányelnöki beszámoló és a büntetőeljárásról szóló törvénytervezet megtárgyalása. (MTI) Március 21-ét éltették A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulójára emlékeztek kedden délelőtt 11 órakor Sopronban. A tíz soproni tanácsköztársasági emléktáblánál, emlékműnél, a síremlékeknél a kommunista ifjúsági szervezetek és pártszervezetek képviselői helyezték el koszorúikat. Délután 16.30 órakor a Május 1. téri Szabadság-emlékműnél az MSZMP Sopron városi Bizottsága, a városi tanács, KISZ-bizottság, a HNF és a tömegszervezetek vezetői rótták le kegyeletüket. Ezután a Kellner Sándor emlékműhöz vonultak és a gyászinduló hangjai, valamint a Kellner Sándor munkásőr-zászlóalj díszelgőse mellett megkoszorúzták a szobrot. Az ünnepi műsorban a Kellner Sándor, a Pataki Ferenc, a Bors László Általános Iskola és a Berzsenyi Dániel Gimnázium énekkara szerepelt. Érdeklődés a cukorrépa termesztése iránt 120 szakember a halászi tanácskozáson Tegnap 120 mezőgazdasági szakember gyűlt össze Halásziban a megye termelőszövetkezeteiből, hogy tájékozódjanak a cukorrépatermesztés feladatairól, korszerű módszereiről. A szakmai napot Alapfi Géza, a „megyei tanács főagronómusa nyitotta meg. — Mindannyiunk feladata, hogy kutassuk, keressük azokat a módszereket, melyeknek alkalmazásával elegendő cukrot termelhetünk az országnak — mondta bevezetőjében, majd a termelés fejlődéséről beszélt, és a cukorrépa termesztés legkorszerűbb módját, a zárt termelési rendszerek kialakításában jelölte meg. A tanácskozás megnyitása után Törzsök István, a Petőházi Cukorgyár osztályvezetője tartott előadást a megye cukorrépa termeléséről. Hangsúlyozta, hogy ma már a gépi művelésű cukorrépa terméshozama a termesztéssel foglalkozó szakemberek munkájától függ. Ha megtartják azt a technológiai fegyelmet a talajelőkészítéstől a betakarításig, amely szükségszerű a gépi művelésű cukorrépa termesztésénél, akkor adott talajon megfelelő mennyiségű és minőségű termést takaríthatnak be. Törzsök István fontos szerepet tulajdonított a magágy készítésének, a mag minőségének, a talajerősséghez szabott műtrágyázásnak, az öntözésnek, a vetéskor pedig az optimális idő kiválasztásának. A tőszám meghatározója a termésnek. A kísérletek, tapasztalatok szerint az a gondosan előkészített föld adott évek óta legjobb termést, amelyen hektáronként 80—85 000 volt a tőszám. A tőszám csökkentése, indokolatlan növelése rontja a répa minőségét és csökkenti a terméseredményeket. Az előadó ezután elmondta, hogy megyénk termelőszövetkezetei országosan is szép eredményeket értek el a cukorrépa termesztésben. Országosan tavaly a cukorrépa termésátlaga 362 mázsa volt hektáronként. A megyei átlagtermés 365 mázsa 50 kiló volt. Ezen belül a soproni járás közös gazdaságai 329,5 mázsa, a csornai járás téeszei 361,6 mázsa, a mosonmagyaróvári járásban 428,6 mázsa, a győri járásban pedig 360,2 mázsa termést takarítottak be hektáronként. A mosonmagyaróvári járásban az egy hektáron termett cukorrépa 72,27 mázsa cukrot adott, amely megfelel a világszínvonalnak. A gazdaságok a kedvező közgazdasági környezetben im már nem idegenkednek a cukorrépa termelésétől, és a termelés fejlődésének az üteme azt a reményt keltheti, hogy 1975-re országunk önellátó lesz cukorból. A termelési kedvet leginkább a cukorrépa felvásárlási árának növelése hozta meg, s az, hogy az állam támogatja a gépi művelésre berendezkedő gazdaságokat. Azokban a gazdaságokban, ahol megfelelően gépesítették a termelést, megtartják a technológiai fegyelmet, csökkent a termelés önköltsége. Jelenleg van olyan gazdaság, ahol az egy mázsa cukorrépa termelésének önköltsége 24 forint, s itt a nyereség eléri mázsánként a 41 forintot. Az előadás után Bakóczy József, a megyei Növényvédő Állomás főagronómusa a növényvédő szerek helyes alkalmazásáról, Kovács Lajos, a Növényvédő Állomás főmérnöke pedig a művelő gépek típusairól tájékoztatta a résztvevőket. A szakmai nap a gépi bemutató megtekintésével zárult a halászi téesz majorjában. . ■ - - — Pék — Gépszemlén a halászi termelőszövetkezet majorjában. (P. Z. felv.) Országos tanácskozás a KISZ honvédelmi nevelő munkájáról A KISZ Központi Bizottsága és Pest megyei bizottsága rendezésében kedden Vácott országos tanácskozás kezdődött, amelyen megvitatták az ifjúsági szövetség honvédelmi nevelő munkájának, valamint az Ifjú Gárda fejlesztésének időszerű kérdéseit. A tanácskozáson megjelent Illisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Kutika Károly vezérőrnagy, az Ifjú Gárda országos tanácsának elnöke, Tóth Endre, az MSZMP Központi Bizottsága agit-prop. osztályának munkatársa, Hegedűs Károly, a Tanácsköztársaság harcosa. A tanácskozás részvevőit Fodor László, a Pest megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte. Elmondotta, hogy a megye fiataljaira az idén jelentős feladat hárul: augusztusban itt rendezik meg a 15. évfordulóját ünneplő Ifjú Gárda országos szemléjét. Ezután Illisz László tartotta meg vitaindító előadását Bevezetőjében megemlékezet 1848., a Tanácsköztársaság és hazánk felszabadulásának évfordulóiról, majd szólt az ifjú kommunisták munkájáról, a védnökség-vállalások eredményeiről. Az Ifjú Gárda munkájáról szólva elmondotta, hogy az a KISZ védelmi nevelő munkájának egy értékesebb bázisa. Ezután Kutika Károly vezérőrnagy az Ifjú Gárda fejlesztésének időszerű feladatairól beszélt. A tanácskozó első napja több felszólalássá fejeződött be. Az értekezlet munkáját szerdán folytatják (MTI)