Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! «*:80 ALLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. MÁRCIUS 21., SZERDA ★ XXIX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM A verstől a népitáncig Megkezdődött a Kisfaludy-napok versenysorozata Valójában nem a tegnap délelőtti megnyitó ünnepség, az ott elhangzott köszöntő és méltató beszéd jelzi az immár tizenegyedik alkalommal megrendezett Kisfaludy-napok értékét, és nem is a tegnap megrendezett, illetve megrendezésre kerülő vers- és pró­zamondóverseny, irodalmi színpadi bemuta­tó, képzőművészeti kiállítás, irodalmi pá­lyázat, sportvetélkedő adja a középiskolások kulturális seregszemléjének valódi értékét. Mindez csupán csak lehetőség, munkára, tettre serkentő alkalom, hogy megyénk fia­taljai bemutassák alkotó kedvük és tehet­ségük eredményét, felmérjék az első lé­péseket és a további utat is, amelyen ha­ladni szándékoznak. Az elmúlt tíz évben hagyománnyá nemesedett kezdeményezés igazi, valós értéke a két napot megelőző időszak, a hetek és a hónapok munkájá­ban, a készülődésben, a próbákban, tanul­mányok írásában mérhető le. Kifejezni a haladás, az újat akarás cse­lekvő készségét, a klasszikus és kortárs költők minden időben élő gondolatait, látni és láttatni a mai világot, felkutatni és ápol­ni a múlt emlékeit, a hagyományokat; a fiatalok így lehetnek hűek Kisfaludy Ká­­rolynak, a múlt századforduló éveiben meg­­újhodó magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának emlékéhez. Megyénk középiskolásai szeretik a Kisfa­ludy-napok rendezvényeit, kedvvel és lel­kesedéssel készülnek a bemutatókra, pályá­zatokra. Bizonyítja ezt többi között nem­csak a kulturális seregszemle tízéves múlt­ja, hanem az is, hogy évről évre nő a részt­vevők száma. Mind többen lesznek azok a fiatalok, akik megismerkednek a város, a megye, a szűkebb haza, a szülőföld múlt­jával és jelenével, és sokat tesznek azért, hogy mindezt mások is megismerjék. A többi között e gondolatok jegyében nyitotta meg tegnap délelőtt Győrött, Kis­faludy Károly szobránál a kétnapos ver­senysorozatot Csernák Erika, a KISZ Győr- Sopron M­egyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a diákfiatalok rétegtanácsának elnö­ke. A rövid ünnepségen koszorút helyezett el a költő szobrának talapzatán Kreiter Má­ria, a KISZ Győr-Sopron megyei bizottságá­nak titkára és Z. Szabó László, a Kisfaludy­napok rendező bizottságának elnö­ke. A rendezvénysorozat ma ének-, hangszer- és kamarazenei bemutatóval, képzőművé­szeti és­­ fotókiállítás megnyitásával, nép­­táncbemutatóval, énekkarok és irodalmi színpadok vetélkedőjével, valamint sport­­versenyekkel folytatódik. A győztesek részt vesznek a Sopronban megrendezendő or­szágos diáknapokon. A Kisfaludy-napok rendezvénysorozata ma délután a győri If­júsági Házban eredményhirdetéssel és dísz­­bemutatóval zárul. (szg) VERS- ÉS PRÓZAMONDÁS Tegnap délután 2 órakor kez­dődött a vers- és prózamon­dók vetélkedője a győri Pe­tőfi Sándor Ifjúsági Házban. A megye szakközépiskoláiból és szakmunkástanuló-intéze­teiből mindössze tizennégy versenyző indult. Harminc­­ketten álltak színpadra a gimnáziumi csoportban. A zsűri szerint a verseny színvonala az előző évekhez viszonyítva visszaesett. A középszerű mezőnyben né­hány kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó versmondóval találkozhatott csak a közön­ség. Sok esetben szerencsétlen volt a versválasztás, a köl­temények mondanivalója, at­moszférája nem felelt meg a középiskolások korához, al­katához, egyéniségéhez. Né­­hányuk esetében a felkészü­lés, az előkészítés is kívánni­valót hagyott maga után. Byron, Petőfi, Váci Mi­hály József Attila, Radnóti­versek hangzottak el a ver­senyen. Az átlagos színvonal feletti versmondók előadásá­ban érzékelhető volt a meg­gondolt versválasztás, az ala­pos megmunkálás, a szép magyar beszédre való törek­vés és az átélt előadásmód. A mezőnyben mindössze egy versenyző indult prózai szö­veggel. A zsűri ma délután hirdeti ki a verseny eredmé­nyeit. Kalmár Károly körzete megifjult. Mert Kalmár Károly tanácstag kör­zete, itt Mihályiban a 18-as, régi tele­pülés. Kalmár Károly művezető a szén­savüzemben, az iskola elvégzése után, 1965-ben tért vissza a szülőfalujába. Harmincnégy éves, nem mondja, de a tények igazolják, „próféta lett saját ha­zájában”. Két éve választották először tanács­tagnak, s néhány alapvető tennivaló­ban segítséget vártak tőle. Törpe víz­mű építése, a gyalogjárda a legfonto­sabbak közé tartozott. Beszéli Kalmár Károly: — A körzet minden lakóját megke­restem, lesz betonút, de elvállaljuk-e a készítését társadalmi munkában? Nem volt ezen vita, csak joggal aggód­tak, hogy az idősek helyett ki dolgo­zik? Ezt úgy sikerült megoldani, hogy megállapodtunk a társadalmi munka idejében, s akkorra a körzet idősebb lakói hazarendelték a családtagot vagy rokont. Szakemberről, anyagról gondos­kodott a községi tanács. — A törpe vízmű mostanában sok községben beszédtéma, itt mennyire jutottak? — Mihályiban hat kilométeren már lefektettük a vezetékeket, ebből az én körzetemre jut háromszáz méter. Ter­mészetes, ehhez is sok társadalmi munkát végeztünk. — És tovább? — A második lépcső megvalósításá­­r az idén kerül sor, tagja vagyok az intéző bizottságnak, s ha a­ kivitelezők betartják a határidőt, november végé­től már valamennyi lakóházban meg­kezdődhet a víz bekötése. — A fő tennivalók mellett milyen gondok megoldása várt a tanácstagra az elmúlt két évben? — Kívülállónak úgy látszik, aprósá­gok, nekünk alapozás a kulturáltabb életkörülményekhez. Sokat beszélget­tem a körzetem lakóival, akik munká­sok, tsz-tagok a parkosításról. Legyen — mondták —, de akkor jussunk közös nevezőre abban, hogy a baromfiak minden ház udvarán elkerítve legye­nek, ne kapirgálják fel a parkokat. Az­tán vita volt télen a sarokházak lakói­val, ki végzi a hóeltakarítást. Mert aki ilyen házban lakik, annak legalább kétszáz méteren lapátolnia kell, holott mondják, más is használja azt az utat. Panaszolták egyik alkalommal, hogy a szomszéd kihordta az udvarába a trá­gyát a fái alá, de nem terítette el... Megkerestem a lakót, szóltam neki, úgy látszik, nem vette komolyan, végül is a tanácselnök segítségét kellett kér­nem. S még sorolhatnék ehhez ha­sonlókat, aminek nincs sok látszata ugyan, de időbe kerül, amíg rendbe mennek a dolgok. — A népszerűtlen feladatok ellátása­kor nem féltette a bizalmat? — A tisztességgel vele jár a népsze­rűtlen feladat megoldása is, hisz min­dig a közérdeket kell szem előtt tarta­ni. — Hallottam, nagy megelégedéssel jelölték újra a nemrég tartott gyűlésen. — Igen jólesett a bizalom, de néha fárasztó is. — Ezt hogyan érti? — Sok a funkcióm. — Mégpedig? — Mint említettem, tagja vagyok az intéző bizottságnak a vízmű építésében, tagja vagyok a népi ellenőrzési cso­portnak, a járási Hazafias Népfront bi­zottságának, mivel itthon betöltöm a népfrontbizottság elnöki tisztét, és ugye tanácstag is vagyok. De hát amíg az ember fiatal sokat elbír. — Miről beszéltek a mostani jelölő­gyűlésen? — A falu szép arcáról. — És az milyen lesz? — Elkészült a község távlati fejlesz­tési terve, abban a többi között az is cél, hogy vegyes, öreg fáktól búcsút mondjunk, s utcasoronként újakat te­lepítsünk, díszfákat, gömbakácokat. Az én kerületemben gömbakácokat kíván­nak a házak elé. És természetesen van még útjavítás, melyik faluban nincs ezzel gond. Kalmár Károly tavaly kapott kor­mánykitüntetést, a szénsavüzemben kétszer volt már „kiváló dolgozó”. Hiányérzete csak a családnak van, az átlagosnál kevesebbet tud velük lenni. gszm ) Másodszor is hozzá van bizalmuk Ma összeül az országgyűlés Az Elnöki Tanács­­ az alkotmány 22. paragra­fusának (2) bekezdése alapján március 21-re összehívta az országgyű­lést. Az ülésszak délelőtt 11 órakor kezdődik. A napirendi javaslatok kö­zött szerepel a Minisz­tertanács munkájáról szóló kormányelnöki be­számoló és a büntető­el­járásról szóló törvény­­tervezet megtárgyalása. (MTI) Március 21-ét éltették A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évforduló­jára emlékeztek kedden dél­előtt 11­ órakor Sopronban. A tíz soproni tanácsköztársasá­­gi emléktáblánál, emlékműnél, a síremlékeknél a kommunis­ta ifjúsági szervezetek és pártszervezetek képviselői helyezték el koszorúikat. Dél­­után 16.30 órakor a Május 1. téri Szabadság-emlékműnél az MSZMP Sopron városi Bi­­zottsága, a­ városi tanács, KISZ-bizottság, a HNF és a tömegszervezetek vezetői rót­ták le kegyeletüket. Ezután a Kellner Sándor emlékműhöz vonultak és a gyászinduló hangjai, valamint a Kellner Sándor munkásőr-zászlóalj dí­szelgőse mellett megkoszo­rúzták a szobrot. Az ünnepi műsorban a Kellner Sándor, a Pataki Ferenc, a Bors László Általános Iskola és a Ber­zsenyi Dániel Gimnázium énekkara szerepelt. Érdeklődés a cukorrépa termesztése iránt 120 szakember a halászi tanácskozáson Tegnap 120 mezőgazdasági szakember gyűlt össze Ha­lásziban a megye termelő­­szövetkezeteiből, hogy tájé­kozódjanak a cukorrépater­­mesztés feladatairól, kor­szerű módszereiről. A szak­mai napot Alapfi Géza, a „megyei tanács főagronómu­­sa nyitotta meg. — Mindannyiunk feladata, hogy kutassuk, keressük azok­at a módszereket, me­lyeknek alkalmazásával ele­gendő cukrot termelhetünk az országnak — mondta be­vezetőjében, majd a terme­lés fejlődéséről beszélt, és a cukorrépa termesztés leg­korszerűbb módját, a zárt termelési rendszerek kiala­kításában jelölte meg. A tanácskozás megnyitása után Törzsök István, a Pe­­tőházi Cukorgyár osztályve­zetője tartott előadást a me­gye cukorrépa termeléséről. Hangsúlyozta, hogy ma már a gépi művelésű cukorrépa terméshozama a termesz­téssel foglalkozó szakembe­rek munkájától függ. Ha megtartják azt a technoló­giai fegyelmet a talajelőké­szítéstől a betakarításig, amely szükségszerű a gépi művelésű cukorrépa ter­mesztésénél, akkor adott ta­lajon megfelelő mennyiségű és minőségű termést takarít­hatnak be. Törzsök István fontos sze­repet tulajdonított a magágy készítésének, a mag minősé­gének, a talajerősséghez sza­bott műtrágyázásnak, az ön­tözésnek, a vetéskor pedig az optimális idő kiválasztá­sának. A tőszám meghatáro­zója a termésnek. A kísérle­tek, tapasztalatok szerint az a gondosan előkészített föld adott évek óta legjobb ter­mést, amelyen hektáronként 80—85 000 volt a tőszám. A tőszám csökkentése, indoko­latlan növelése rontja a ré­pa minőségét és csökkenti a terméseredményeket. Az előadó ezután elmond­ta, hogy megyénk termelő­­szövetkezetei országosan is szép eredményeket értek el a cukorrépa termesztésben. Országosan tavaly a cukor­répa termésátlaga 362 mázsa volt hektáronként. A megyei átlagtermés 365 mázsa 50 kiló volt. Ezen belül a sop­roni járás közös gazdaságai 329,5 mázsa, a csornai járás téeszei 361,6 mázsa, a mo­sonmagyaróvári járásban 428,6 mázsa, a győri járás­ban pedig 360,2 mázsa ter­mést takarítottak be hektá­ronként. A mosonmagyar­óvári járásban az egy hek­táron termett cukorrépa 72,27 mázsa cukrot adott, amely megfelel a világszín­vonalnak. A gazdaságok a kedvező közgazdasági környezetben i­m már nem idegenkednek a cukorrépa termelésétől, és a termelés fejlődésének az üteme azt a reményt kelt­heti, hogy 1975-re országunk önellátó lesz cukorból. A termelési kedvet leginkább a cukorrépa felvásárlási árá­nak növelése hozta meg, s az, hogy az állam támogatja a gépi művelésre berendez­kedő gazdaságokat. Azokban a gazdaságokban, ahol meg­felelően gépesítették a ter­melést, megtartják a tech­nológiai fegyelmet, csökkent a termelés önköltsége. Je­lenleg van olyan gazdaság, ahol az egy mázsa cukorré­pa termelésének önköltsége 24 forint, s itt a nyereség eléri mázsánként a 41 forin­tot. Az előadás után Bakóczy József, a megyei Növényvé­dő Állomás főagronómusa a növényvédő szerek helyes alkalmazásáról, Kovács La­jos, a Növényvédő Állomás főmérnöke pedig a művelő gépek típusairól tájékoztat­ta a résztvevőket. A szak­mai nap a gépi bemutató megtekintésével zárult a ha­lászi téesz majorjában. . ■ - - — Pék — Gépszemlén a halászi termelőszövetkezet majorjában. (P. Z. felv.) Országos tanácskozás a KISZ honvédelmi nevelő munkájáról A KISZ Központi Bizottsága és Pest megyei bizottsága rendezésében kedden Vácott országos tanácskozás kezdő­dött, amelyen megvitatták az ifjúsági szövetség honvédel­mi nevelő munkájának, vala­mint az Ifjú Gárda fejlesz­tésének időszerű kérdéseit. A tanácskozáson megjelent Illisz László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, Kutika Károly vezérőrnagy, az Ifjú Gárda országos ta­nácsának elnöke, Tóth Endre, az MSZMP Központi Bizott­sága agit-prop. osztályának munkatársa, Hegedűs Károly, a Tanácsköztársaság harcosa. A tanácskozás részvevőit Fodor László, a Pest megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte. Elmondotta, hogy a megye fiataljaira az idén jelentős feladat hárul: augusztusban itt rendezik meg a 15. évfordulóját ün­neplő­ Ifjú Gárda országos szemléjét. Ezután Illisz László tartot­ta meg vitaindító előadását Bevezetőjében megemlékezet 1848., a Tanácsköztársaság és hazánk felszabadulásának év­fordulóiról, majd szólt az ifjú kommunisták munkájá­ról, a védnökség-vállalások eredményeiről. Az Ifjú Gár­d­a munkájáról szólva elmon­dotta, hogy az a KISZ védel­mi nevelő munkájának egy­ értékesebb bázisa. Ezután Kutika Károly ve­zérőrnagy az Ifjú Gárda fej­lesztésének időszerű felada­tairól beszélt. A tanácskozó első napja több felszólalássá fejeződött be. Az értekezlet munkáját szerdán folytatják (MTI)

Next