Kisalföld, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
IS TTJT ■ ■ ■ f *1 1 ^ Kinizsi földjén Katalin-nepi balra gyűlt össze egy csárdára való vazsonyi ember, köztük, ha hinni lehet a botos köszöntőknek - jónéhány Kata, Kató, Kati. Családiasan, amolyan esküvősen szorongva, alkalmi asztaltársaimmal, Keszthelyről hazalátogató egyetemistákkal a vázsonyi nőkről beszélgetünk. Nem a Katikról, hanem a főasszonyokról, régiekről, mind között elsőként Magyar Benignáról. Első urát, Kinizsi Pált, meglepően alacsony, cingár embernek festette meg valaki. A kép a fejünk fölött lóg, s a csanda falán túl, ötven méternyire húzódik a vázsonyi vár fala. Imre lovász, aki tizenhét testvérével viseli a Dékány nevet, kap az alkalmon, s elmagyarázza, hogy a régi magyarok mind olyan alacsonyak, lóra termettek voltak mint ő. „Kinizsi Pál egy paraszt ember fia vala és malomból jőve szolgálatra. Szolgája pedig először Magyar Balázsnak hadnagysága alatt. Szép, Herkules termetű ember vala. ..”, legalább százhatvan centi, mint Dékány Imre. Mosolyog, bort tölt Imrének a százkilencvenes agráregyetemista. Benigna, Magyar Balázs lánya gyerekfejjel mehetett férjhez Kinizsi Pálhoz, hisz húszéves volt, amikor Kinizsi országbíró meghalt a Száva-parton, szent Kelemen városában. Benignának volt ideje újra férjhezmenni. Második ura, Horváth Márk, a lováról esett le, nyakát szegte Zágrábban. Harmadik Urát Benigna meggyilkoltatta, holttestét a várárokba dobatta. Méltó maradt Kinizsihez. Keményen dolgozik, izzad a két zenész, egy dobos és egy tangóharmonikás. Zichy István győri vicegenerális, királyi asztalmester, vár , zsonyi vérár leszármazottja, Zichy Imre telepített le németeket a vár környékére, bizonyára neki köszönhetjük ezt a svábos muzsikát. Valaki balatoni bort küld a muzsikusoknak, ennek felében hajlandók hallgatni vagy fél órát Valaki felköszönt egy újabb Katalint, a pincérei, halászlés tálakat hordanak szét, mi pedig Benigna dicsérete után Vajda Júlia ócsárolásába kezdünk. Tegnap, késő este érkeztünk Nagyvázsonyba, első utunk a kocsmába vezetett, mert hideg volt, és a kalauz szerint ilyenkor az egyetlen gyógyszer a forralt, fűszeres bor, s igaza van a kalauznak, bár ezt mi győriek csak ritkán ellenőrizhetjük, mert helybéli vendéglátóiparunk munkásai leszoktattak bennünket a forralt bor élvezetéről. Útban a felső kocsmához, a Kinizsi utca egyik falán emléktábla hirdeti, hogy Édes Gergely, felújuláskori irodalmunk érdemes költője Nagyvázsonyban volt református lelkész. Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban hónapokig vendégeskedett nála. Édes Gergely az a pap, akit a csappal együtt, elfelejtett a szomszéd bora miatt Vitéz, s Édes Gergelytől tudta meg azt is, hogy Júliája, Lillája férjhez ment, miközben ő állást keresett Keszthelyen, a Georgikonban. Asztaltársaságunk egyetlen iratára, a budai ifjúsági park igazgató-helyettese védte csak Lillát. Tehetséges, de csúnya férfi volt Csokonai. A Vár csárdától nappal tíz percnyi, az éjszakai sötétségben félórányi járásra van a lovasiskola szállodája, amit nem kis nyelvi leleménnyel, Lotelnek kereszteltek. Emeletén szobák, földszintjén istállók vannak. A szobákban nyáron osztrák és német turisták, télen magyar lóbarátok élnek. Az istállóban a lovak mindig ugyanazok, magyarok. A lovasiskola éves bevétele egymillió háromszázezer forint. Nyáron dől Nagyvázsonyba a márka , és a schilling, télen jó esetben is csak a zab árát keresik meg a lovak, forintban. Magyar Benigna, Vajda Júlia és a Nagyvázsonyban született költőnő. Várnai Zseni neve után, Dékány Imre egy negyedik nevet, említ. Egy kancáét. Vázsonyban 1962-ben alakult meg a lovasiskola, az istállókban hat keszthelyi házas és két póni állt. Ma már harminc-harmincöt ezer ember látogat minden második év első augusztusi hétvégéjén Nagyvázsonyba, hogy részese legyen a lovasjátékoknak. A vár melletti turistaszálló és a Lotel mellett a volt Zichy kastélyt is szállodának alakították át, nehogy az ágyhiány miatt csökkenjen az idegenforgalom. Nagyvázsony neve, Vázsony lovasiskolája, a Bakony, a kitűnő lovasterep, s természetesen a kitartó és türelmes, turisták alá termett magyar lovak óriási üzleti lehetőséget kínálnak. Nemrégiben fejeződött be egy tízmilliós beruházási program, s már most újabb százkét,millió forint hitelt szavazott meg Vázsonynak az Országos Idegenforgalmi Tanács. Nem kell megijedni ezektől az összegektől. A magyaroknak, télen, egy órányi lovaglás mindössze ötven forintba kerül, s mérsékeltek, téten, nyáron szerények az 1 Lotel és a Kastélyszálló árai is. Kiegyenlítjük a számlánkat, kezet fogunk a maradókkal s nekivágunk az erdőnek, a Lotelbe vezető útnak. Hajnalban a lovak dobogósa ébreszt, korán kell feküdnie Dékány Imrének is. Reggeli után nekivágunk a Bakonynak. Jobbágyi József, a lovasiskola vezetője állítja össze a karavánt, mindenki lovastudományához méltó vérmérsékletű állatot kap, s vezetőnk a legügyetlenebbhez igazítja a tempót. Hatvankettő óta nem történt halálos baleset Nagyvázsonyban, ám az ördög nem alszik. Magyar Benigna férje, Horváth Márk is kitűnő lovas volt. Útravalóul is csárda főnökétől és Jobbágyi Károlytól is kapunk lótanácsot. Vigyázz az erdőn! Ne félj a lovaktól, Gaál József Mister X az év játéka „Mister X” lelkét súlyos bűnök terhelhetik. Detektívek hada üldözi a londoni forgatagban metróval, busszal, taxival. A dörzsölt bűnözőtazonban , mindössze négyszer fedezhetik fel, akkor is csak egy pillanatra, mert aztán újra eltűnik. A detektíveknek összehangolt csapatjátékkal és a négy felmerülési pontból következő menekülési variációk pontos kiszámításával — mégis kézre kell keríteniük a láthatatlan ellenfelet. Kétszáz közlekedési csomópont kínálkozik erre. S ha az egyik detektív a kétszáz pont közül arra lép, amelyen „Mister X”, éppen láthatatlanul tartózkodik, a bűnözőnek meg kell adnia magát, győztek az üldözők. Ám ha „Mister X” 24 lépésen át (melyet gondosan jegyeznie kell a későbbi viták elkerülése végett) mindvégig esérutat tud nyerni, akkor a 24. lépésben az ő gv-s-sphné-ed fejeződik be a játék. .. Mert „Master X” kalandos, izgalmas üldözése csupán játék, s mi lehetne más a címe, nint „Scotland wárd”: a logikai készséget fejlesztő, gazdag kombinációs lehetőségeiért az „év vntéka” díját kapta 1983-ban ,a Német Szövetségi Köztársaságban. A kritikusok díjának is köszönhető, hogy a „Scotland yard” a karácsonyi játékvásár egyik fő slágere volt, óriási menvádságben kelt el a 25 márkás portéka. Idén mintegy 215 ezer „házi komputer” is gazdára talál a 10— 25 évesek körében. A rák 300-tól 5 ezer márkáig terjed, s ez jelzi, hogy egyelőre csak szűk réteg engedheti meg magának ezt a luxust. Mivel ezeket már 10 évesek számára is veszik, valószínűnek tűnik, hogy a nyugatnémetértelmi,ség új, felnövekvő nemzedéke számára a számítógépek kezelése, önálló programok kidolgozása semmivel sem jelent majd merőbb nehézséget, mint „Mister X". elfogása. .. Száz éve — 1983. december 16-án — született Kós Károly, a romániai magyar szellemi élet nagy alakja. A kiváló építész, grafikus, író és műtörténész alkotásai szerepelnek alábbi rejtvényünkben a jubileum alkalmából. VÍZSZINTES, 1. Első regénye (1921), amelyben az erdélyi élet sűrített, komor, drámai légkörét mutatja be. (Zárt betűk: U. Z.). 14. Nagy vonásokban, rajzzal ábrázolt 15. Ellenértéke. 16. Kártyapartiban résztvevők egyike. 17. Leterített szalma az istállóban. 18. Liszt-díjas operaénekesnő (Éva). SO. Ez a ,,poronty” — ebihal. 21. It. utca német rövidítése. 22. Laza erkölcsűek. 24. Főzeléknövény. 26. Novemberre vonatkozó. 27. Duska. 28. Csónakot hajt. 30. Nem távoli. 31. Átkarolás. 33. Teheránból származó. 34. Szélek nélkül takar. 36. Egy szintén nem. 37. A germánium vegy jele. 33. Katonai vezényszó, úttörő köszönés. 10. Annyi mint, rövidítése. 41. A lék betűt keverve. 43. Igen erős igavonó állat, névelővel. 45. A Baskír ASZSZK fővárosa a Szovjetunióban. 47. Toprongyos, mai szóhasználattal. 49. A sziget vége! 50. Madách drámája. 52. Ritka női név (december 3.) 51. A franciák lapos, kerek, ellenző nélküli sapkája. 55. Az orvosi egyetem névbetűi. 56. Az, alga belseje!" 58. Balzsam. 59. . . . Dani, Móricz Sárarany című regényének főhőse. 60. Zsörtölődni kezd! 61. Törökországban írta, 1918-ban ezt a várostörténeti monográfiájat. 64 . .culpa, azén vétkem. 65. ÖÖÖÖÖÖ. 66. Pupilla. 1 3 Az ismeretlen adakozó névbetűi. 69. A hajnal istennője. 70. A jéghokszok sporteszköze. FÜGGŐLEGES: 1. Miskolc hegye.2. Vasúti alkalmazott. 3. Szent Istvánról ín legjelentősebb regénye. 4. Orala,dék. 5. Üres jel. 6. Becézett férfinév. 7. Képes albuma, amelyben 31 linómetszeten mutatja be az erdélyi román, szász és magyar építészet sajátos emlékeit. 8. Új-Zéland polinéziai falu őslakója- y. ..ipso, magától értetődően. 10. Testnevelési- és sportbizottság rövidítése. 11. Iváit fiatal építész tervezte ezt a Sepsiszentgyörgyön KÓS KÁROLY 1909—10-ben felépített kulturális Intézményt. 12. Rendszeres táplálkozás. 13. Gól eredeti angol szóval. 18. A latin é betű. 19. A rénium vegyjele. 22. Operett bárónő. 23. Fekete István regénye a gólyáról. 26. A művészetek egyike. 29. Lope de ..., a legnagyobb spanyol drámaíró. 30. A trianoni békeszerződést követően c címmel írt röpiratában az államfordulattól átért tömegeket próbálta felrázni. 32. Magyar származású francia karmester (Georg). 34. Éppen hogy. 35. Kaszál. 38. Hűséges négylábú. 39. Tova. 42. A Balatonfelvidék szép völgye, természetvédelmi terület. 43. Névelős sporteszköz. 44. . . .Sumac, híres perui énekesnő. 46. Kíniában hánykolódik. 48. Hajlata. 51 Hely németül (CRT). 53. . . .ego, valakinek a hasonmása. 54. A nagybőgő népies neve. 57. Vasco de . . portugál tengerész, elsőnek jutott el Indiába. 58. Kelet-nigériai nép. 61. A beszéd része. 62. Megyei bizottság rövidítése. 63. Fél dollár. 66. Hangtalanul sír! 67. Rongy darab! A megfejtéseket december 22-ig, csütörtökig kérjük beküldeni a Kisalföld szerkesztősége címére. 9022 Győr, Tanácsköztársaság útja 51. ITTK NYERTEK? A Kisalföld december 10-i. szombati számában megjelent keresztrejtvény megfejtése: A sláger olyan zene, amely a fülön megy be, és a könyökön jön ki. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyert: Balogh Zoltánné. 90511 Győrság, Halomalja 16/b., Berkes István, 9317 Szany, Bajcsy Zs. u. 18., Engel Zoltán, 9024 Győr, Vajcsuk L. u. 14., 1/2., Lengyel Jenő, 9024 Győr, Pápai u. 13. A könyveket postán küldjük ki. Hlrstlf Ot D magazin GYEMEK SIENNEK A tyúk, a kacsa és az egér (tadzsik mese) Élt egyszer, valahol Ne keresd falucska szélén egy tyúk, egy kacsa és egy egér. Jó barátságban voltak, nem is volt egymással semmi bajuk. Egy napon a tyúk néhány búzaszemet talált. Nagyon megörült, és hangosan kárálta: — Búzaszemet találtam! Búzaszemet találtam! Megérlelem lisztté! Sütök belőle kalácsot! Odatotyogott hozzá a kacsa, és odafutott a kis egér is. — Búza, búza, kalács lesz belőle! — örvendeztek ők is. — De ki vigye el a malomba? — kérdezte a tyúk. — Én nem — sietett a válasszal a kacsa. — Én sem — mondta az egérke is. Mit volt mit tenni, a tyúk maga vitte el a búzaszemeket a malomba, de a molnár csak másnapra tudta megőrölni. A tyúk üres kézzel ment haza. — Holnapra tesz belőle liszt. . . — mondta a barátainak. — De ki hozza haza? — Én nem — szólalt meg most is elsőnek a kacsa. _ Én sem — mondta az egér. Mit volt mit tenni, elment érte a tyúk, haza is hozta. — Ki gyúrja meg kalácsnak? — kérdezte a többieket. — Én nem — így a kacsa. — Én sem — így az egérke is. Meggyúrta a tyúk a lisztet kaláccsá. --- Ki süti meg, hogy megehessük? — Én nem — hápogta megint a kacsa. — Én sem — ismételte az egér A tyúk megsütötte kemencében illatosra, pirosra. — Ki eszi meg? — kérdezte megint a társait. — Én! — jelentkezett a kacsa. — Én! — cincogta az egér. — Azt már nem! — szólt mérgesen a tyúk. — Nem akartatok dolgozni, most, ne akarjátok megem nem érdemlitek meg! ... De azért egy kicsit mégis tör belőle a lustáknak. Bayer Béla Karácsony készül Betoppant. Itt a december. Zúzmara ül a fákra. Szótlan barázda. Vetés vacog, Böpihe leng, festik az égi duma, rögök ölében ifj-mag pihen, mintha aludna. Karácsony kénül angyalruhásan, a havon csillagvirág, elindul lassan a három királlyal, kezében olajág. 1983. december 17., szombat