Kisalföld, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-02 / 231. szám

POLITIKAI NAPILAP Tudnivalók a 2. fordulóra A legtöbb 10 ezer feletti lakosú településen meg kell ismételni az önkormányzati választásokat, mert vasárnap a részvétel nem érte el a törvény­ben előírt 40 százalékot. A második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első for­dulóban részt vettek, s képviseld az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, függetle­nül attól, hogy hányán járulnak az urnákhoz. Néhány, 10 ezernél kevesebb lakosú településen is második fordulót kell tartani, mert egyik polgár­mesterjelölt sem kapta meg az érvényes szavaza­tok 25 százalékát, illetve több helységben a rész­vételi arány nem érte el a szükséges 40 százalékot. A második fordulót október 14-én tartják; az időpontról az Országos Választási Bizottság döntött. Küzdelem a vasfüggöny mögött Magyarország egyko­ri kisgazdapárti mi­niszterelnökének. Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egy­befonódik nemzetével. Számkivetésben halt meg, távol szülőföldjé­től, az Egyesült Álla­mokban. Emlékirata, amely az Európa Könyvkiadó gondo­zásában jelenik meg a közeljövőben, súlyos történésekről tudósít. Mától tíz alkalommal ebből közlünk rész­leteket. ( Az első rész az 5. oldalon olvasha­tó). Harmincöt tanácselnök polgármester A független jelöltek elsöprő győzelme A Győr-Moson-Sopron megyében százhatvankét településen választottak közvetlenül polgármestert. Ebből százötvennyolc helyen eredményes volt a szavazás. A hivatalosan független jelöltként indulók elsöprő győzelmet arattak, százhar­minckét polgármester füg­getlenként jutott községe élére. Hat-hat helyen az FKgP és a KDNP színeiben arattak sikert, míg a szabad demokraták három helyen győztek. A választási koalí­ciók közül a Fidesz-SZDSZ két, a kormánypártok külön­böző variációkban négy he­lyen állították maguk mögé a községek lakosságát. Egy helyen kereszténydemokrata és Fidesz koalíció aratott győzelmet. Egy-egy szocialis­ta párti és Magyar Demok­rata Fórum jelölt lett polgár­­mester. Két nem párt is si­kert aratott, a Dunaszegi Községfejlesztö Egyesület, valamint a bősárkányi De­mokrata Baráti Kör. Har­mincöt volt tanácselnök foly­tathatja polgármesterként, tizenkilenc viszont nem nyer­te el faluja bizalmát. A megválasztott polgármeste­rek névsora (a nevek után a független jelöltség külön nem szerepel); Abda: Somogyi György (KDNP), Börcs: Rácz Róbert, Bőnyrétalap: Bogdán László, Dunaszeg: Babos Attila (Községfejlesztö Egyesület), Dunaszentpál: Várföldi La­jos, Gönyű: Mentler László, Győrasszonyfa: Valiczkó Mihály, Győrladamér: Ket­­tinger János, Győrság: Mo­­hácsy Lajos, Győrújbarát: Fülöp Imre, Győrújfalu: dr. Sáry István (KDNP), Györ­­szemere: Nagy Ferenc, Györ­­zámoly: Máder János, Ik­­rény: Gergő András (SZDSZ), Kajárpéc: Kokas József, Fel­­péc: Varga Károly, Kisbajcs: Vajda Péter, Vének: Forrás József, Nagybajcs: Csibor László, Vámosszabadi: Ta­kács Ferenc, Koroncó: Hor­váth Lóránt, Mezőőrs: Kiss István, Nagyszentjános: dr. Halmágyi Győző, Nyúl: Vá­­rady László, Öttevény: Dö­­mény László, Kunsziget: Ti­­lai Lajos, Pannonhalma: Horváth Ferenc, Écs: Mon­­dovics László, Ravazd: Samu László, Pázmándfalu: Ma­­racskó Imréné, Nyalka: Müller Zoltán, Pér: Fekete Ottó, Táp: Buda István, Tápszentmiklós: Molnár Árpád, Tét: Pénzes Ambrus , Gyomoré: Horváth Sándor, Tényö: dr. Kincses Miklós, Sokorópátka: Mecséri Lajos, Töltéstava: dr. Duschanek Péter István, Ásványráró: Böősy Imre (Fidesz-SZDSZ), Bezenye: Schmatovich Má­tyás, Darnózseli: Tamás Lőrincné (MSZP), Dunakiliti: Szokoli Sándor, Feketeerdő: Galambos Jenöné, Dunaszi­­get: Varga Gizella, Halászi: Frank Lajos, Hegyeshalom: Vincze Zoltán, Hédervár: Göndöcs László, Lipót: Su­lyok Attila, Kimle: Kárpáti Zsolt (SZDSZ), Levél: Papp Zoltán, Máriakálnok: Neu­­berger Géza, Mosonszolnok: Szitás József (KDNP-Fidesz), Újrónafő: Kovács Pétemé, Püski: Zsoldos Ferenc, Du­­naremete: Nagy Attila, Kis­­bodak: Ekker Károly, Rajka: (Folytatás 2. oldalon.) A falvak üzenetel Gyarapodás vagy szegényedés? Ez itt a kérdés ­­mondogatják gyakran falun. Bolond ember az, aki nem az első eséllyel számol. A következő kérdés a gyarapodás mikéntje. Látszólag van miért rácsodálkozni a vidéki Magyarországra. A helyhatósági választások első fordulója után a tízezernél kisebb lélekszámú települések polgárai zömmel megválasztották a polgármestereket, a képviselőjelölteket. Valószínű azért, mert az imént emlegetett kérdéseket és válaszokat forgatták fejükben. A városokat nem számítjuk; a lakók 53,4 százaléka járult urnákhoz a megyében. Egyes kommentárok keserűen vagy iróniával a politika iránti csömört emlegették a hétvégi esemény ürügyén. Szó ami szó, a politika nem leányálom, a falunád maradva, stílszerűen szólván, tele van vele a padlás. A falvaknak mégsem ez volt az üzenete az ország egészének a hét végén. Sebtiben sokkal inkább azt olvasom ki az eredményekből, hogy a kistelepülések lakóinak többsége, aktív magja igen is valami esélyt látott a választásokon, talán azért, mert hosszú idő után valódi létüket demonstrálhatták. A megyében a tipikusan paraszt-polgári hagyományokat, mezőgazdasági kultúrát őrző Rábaköz, Szigetköz, Sopron­­vidék mintha azt üzenné: az életrevalóságra még mindig megvan a hajlam. Nem a pártokba tagozódott politikai akarat volt a döntő szempont az urnák előtt, hanem a személyiségekbe fektetett bizalmi töke. Sokan riogatták a szavazás előtt az országot a hallgatag többséggel, falusi félelmekkel, ám a választás, ha nem is elementárisán, de rácáfolt erre, és világossá tette: fölösleges ördögöt kiáltani ott, ahol nincs jelen. A falvakban a gyakorlati megfontolások a legfontosabbak. Nem sakkban kell tartani a polgárokat ideológiákkal, hanem engedni kell őket belátásuk szerint élni, dolgozni. A falvakra rácsodálkozás ilyeténképpen csak látszólagos lehet. A kistelepülések ugyanis csak esélyt kaptak a jövőhöz. Senki sem tudja most, hogy ezt a lakók hogyan fordíthatják a maguk javára a jövőben. Bolond ember az, mondják falun, aki nem a gyarapodásra gondol. A nyilvánosság is nagy felhajtóerő. Ezt is tapasztalták. Nem szeretnék, ha a nyilvánosság fénye egyszeri tüneményként eltűnne róluk. V. L. Antall József Hamburgba utazott Antall József miniszterelnök tegnap délelőtt elutazott Hamburgba, ahol részt vesz a nyugatnémet és a keletnémet CDU egyesülési kongresszusán. A miniszterelnök kedden Strasbourgba látogat, és felszólal az Európa Tanács Parla­menti Közgyűlésének ülésszakán, amelyen megvitatják Magyarország tagfelvételi kérelmét. Antall József búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Meiszter Dávid külügyminisztériumi államtitkár-helyettes. Magyar-román tárgyalás Nem hozott haladást Az amerikai és a szovjet álláspont közeledése után nem látszik akadálya annak, hogy hamarosan megszüles­sen a megállapodás az euró­pai haderők csökkentéséről - hangoztatta Jeszenszky Géza külügyminiszter vasár­nap, a VSZ-országok minisz­tereinek New Yorki találko­zója után. A miniszter az MTI tudósítójának és más ma­gyar újságíróknak nyilatkoz­va beszámolt arról is, hogy nem hoztak haladást meg­beszélései Adrián Nastase román külügyminiszterrel.- Egyetértettünk abban, hogy kívánatos volna oldani a két kormány közötti fe­szültségeket, de a megoldás módját meglehetősen elté­rően látjuk: míg román rész­ről a kis lépések politikáját javasolják, mi úgy látjuk, hogy olyan „nagy ugrás” vol­na szükséges, mint annak idején a német-francia vagy a német-szovjet viszonyban, ahol az óriási történelmi tehertétel ellenére meg tud­tak egyezni. Kifejtettem: nem tudjuk megérteni, amikor Romá­niában komoly erők kétség­be vonják, hogy Magyaror­szág tiszteletben kívánja tartani nemzetközi kötele­zettségeit, az érvényes szer­ződéseket, a határokat. Romániának nincs tőlünk félnivalója. Elmondottam kollégámnak: hasznos lenne hozzásegíteni a román köz­véleményt, hogy lássa ezeket az alapvető tényeket. Nem annak kellene nagy nyilvá­nosságot adni, ami a romá­nok szemében megerősíti az Kiviteli tilalom Október 2-től csak a devizahatóság előzetes engedélyével szabad utasforgalomban takarmányt kivinni hazánkból. Ez a korlá­tozás a konvertibilis valuta átváltásából származó forintból vásárolt takarmányok kivitelére is vonatko­zik. alaptalan félelmeket, hiszen a román sajtó olyanokról ír, hogy fenyegetjük Romániát, hogy „megismétlődik a tör­ténelem”. Ehelyett nagyon hasznos lenne a román köz­vélemény egy részében ta­pasztalható politikai hiszté­riát inkább oldani. Nastase szólt arról, hogy Romániának külföldön nincs jó megítélése, hogy rossz hírét a külföldi magyar emigráció terjeszti, s nem tudják, milyen szerepe van ebben a magyar kormány­nak. Kifejtettem nézetemet, hogy egy ország külföldi megítélése a történelem ta­pasztalatai szerint nem sza­kítható el a valóságtól, s hogy természetesen a ma­gyar emigráció nem kelti rossz hírét egy országnak sem - mondotta Jeszenszky.- Visszatértem a korábbi szakértői tárgyalásainkon átadott emlékiratunkra: a régi kérdésekre, amelyekben haladásra volna szükség, mint például kolozsvári fő­­konzulátusunk újramegnyi­­tása, a magyar nemzetiség anyanyelvi oktatása, stb. Sajnos, úgy tűnik, hogy a román kormány - bár nem zárkózik el kategorikusan ­­úgy véli: országa közvéle­ményének helyzete most nem teszi lehetővé e problé­mák megoldását. Egyébként azt tervezzük, hogy tárgya­lásainkat folytatjuk, nem hosszú időn belül magyar illetékes viszonozza majd a román külügyminiszter-he­lyettes budapesti látogatását - közölte Jeszenszky Géza. Új illetéktörvény Kedvező változások Várhatóan január 1-jén lép hatályba az új illetéktör­vény. A jogszabály tervezetét a kormány szeptember vé­gén megtárgyalta és elfogad­ta -jelentették be a Pénzügy­minisztériumban hétfőn tar­tott sajtótájékoztatón. Az új illetéktörvény alap­vetően a piaci viszonyokhoz igazodva szabályozza az ille­ték mértékét, szakít azzal a korábbi alapelvvel, miszerint csak a munkából származó jövedelem tisztességes, és ezért magas progresszív adóval kell sújtani az öröklött, illetőleg ajándéko­zott vagyontárgyak átruhá­zását. Jövőre e körben az illeték terhe átlagosan 30-40 százalékkal csökken. Elő­nyös a lakosság szempont­jából az is, hogy a vagyon­szerzési ügyekben a lakás öröklése esetén az egyébként járó illeték felét kell a jövő­ben fizetni, míg a lakásállo­mány gyarapítását segítő telekszerzés illetékmentes. Nem változik a lakásvásárlás illetéke, továbbra is csupán 2 százalék. A visszterhes vagyonátruházások illetéke ugyancsak csökken, az eddi­gi 8 százalékról 6 százalékra mérséklődik a különböző adásvételek esetében. Ala­csonyabb lesz a jövőben a személygépkocsik úgyneve­zett átírási illetéke, nem a hengerűrtartalom szerint kell azt fizetni, hanem egy­séges, alacsony összegű díj­tétel lesz. Kedvező változás az is, hogy nem kell illetéket fizetni értékpapír, takarék­­betét öröklése, ajándékozása esetén. A megváltozott értékviszo­nyokhoz igazodva emelked­nek viszont az államigazga­tási eljárási illetékek, ami az eddigi átlagosan 100 forintos díj 200 forintra való emelését jelenti. Nő, költségarányos lesz a bírósági eljárások ille­téke is. A sajtótájékoztatón a helyi adózási rendszerről szóló jogszabály tervezetét is is­mertették. Elmondták: ez ­­amennyiben az Országgyű­lés elfogadja - ugyancsak januárban lép hatályba. A helyi adók váltják fel az immár elavult tanácsi adó­kat, illetőleg adójellegű kö­telezettségeket. A helyi adók­ról szóló törvény csudán az adóztatás lehetőségét hatá­rozza meg, és a települési önkormányzatra bízza annak eldöntését: a törvény­adta keretek között milyen mértékben él adóztatási jogával. /-----------------------------------------------------------------------\ Szerb autonómia Horvátországban A Horvátországban élő szerb kisebbség kikiáltot­ta autonómiáját. A Tanjug jugoszláv hírügynökség hétfői jelentése szerint a Szerb Nemzeti Tanács Knin városában erről szóló nyilatkozatot adott ki. A dokumentum szerint a Horvátországban élő szerbek - 600 ezer fő, a ju­goszláv tagköztársaság lakosságának mintegy 12 százaléka - azonnali hatállyal függetlennek nyilvá­nítják magukat Horvátországtól, és mint Jugoszlá­via kilencedik politikai egysége szövetségi szinten képviseltetni kívánják magukat. V______________________________________________/ 1990. október 2., kedd XLV. évfolyam 231. szám Ára: 4,30 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék