Kisalföld, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

6 A Kisalföld jogsegélyszolgálata A munkaviszony megszűnése - végkielégítés „Újrakezdés” jeligére vár választ olvasónk arra a kérdésre, hogy milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia, ha munkaviszonyát oly módon szüntetné meg, hogy munkakönyvébe a „kilépett” bejegyzés kerülne. „Kilépett” munkakönyvi bejegyzésre akkor kerülhet sor, ha a munkaviszony megszüntetésére a dolgozó részéről nem a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint kerül sor. Ha a munkaviszonyt a dolgozó szünteti meg a jogszabály rendelkezéseinek megszegésével, úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbocsátás folytán szűnt volna meg. Ide tartozik, ha a dolgozó felmondással vagy anélkül, de a munkaviszony megszüntetésére meghatározott időpont előtt szünteti meg a munkaviszonyát. Például nem tölti le az előírt felmondási időt, kivéve, ha jogszabály alapján vagy a munkáltatóval létrejött megegyezés következtében a munkavégzés alól felmentették. E körbe sorolandó, ha a dolgozó azonnali hatállyal kilép, anélkül, hogy erre a jogszabály szerint lehetősége lenne. Valójában a dolgozó részéről történő jogellenes munkaviszonymegszüntetés esete áll fenn akkor is, amikor a dolgozó egymást követő három munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg munkahelyén, és erre tekintettel a munkáltató az utolsó munkában töltött nappal jogellenes kilépés címén munkaviszonyát megszűntnek tekinti. Ilyen esetben a munkáltató tulajdonképpen csak regisztrálja a dolgozó által történő jogellenes megszüntetést. Ez utóbbi esetben azonban, ha a dolgozó mulasztását utólag kimenti, kérelmére a munkaviszonyt helyre kell állítani. A „kilépett” munkakönyvi bejegyzés következménye, hogy a bejegyzéstől számított 3 évig mindazokban az esetekben, amikor a munkaviszonyra vonatkozó szabályok a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írják elő (például: hosszabb felmondási időt, munkaviszony alapján járó pótszabadság, jubileumi jutalom) a kilépett bejegyzés előtti időt számításon kívül kell hagyni. Felhívjuk a figyelmét továbbá „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” szóló 1991. IV. tv. azon rendelkezésére, mely a munkanélküli-járadék folyósításának kezdő napját illetően különbséget tesz attól függően, hogy a munkanélküli utolsó munkaviszonya milyen módon szűnt meg. A munkanélküli-járadék folyósításának kezdő napja a munkanélkülinek a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő naptári nap. Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonya a saját kezdeményezésére szűnt meg - ideértve a munkaviszonynak elbocsátás fegyelmi büntetéssel, valamint a munkanélkülinek felróható egyéb okból történt megszüntetését is - a megszűnést követő első alkalommal részére munkanélküli-járadék a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő 90 naptári nap elteltével folyósítható, még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódik H. J.-né levélírónk kérdése. Munkáltatójánál létszámleépítésre került sor, melynek során olvasónk munkaviszonya is megszüntetésre került. Harminckét éve dolgozott munkahelyén, soha semmilyen munkafegyelem-sértése nem volt. Kérdése: megilleti-e őt ilyen körülmények között végkielégítés? illetné meg végkielégítés a munkavállalót, munkaviszonyának megszűnése esetén. A végkielégítésre való jogosultságot azonban megteremtheti a munkáltatónál a kollektív szerződés illetve a munkaügyi szabályzat rendelkezése, de meg lehet a végkielégítés feltételeiben és mértékében személyre szólóan is állapodni a munkaszerződésben. Olvasónk kérdésére a választ tehát a munkáltatójánál hatályos kollektív szerződés tartalma, vagy olvasónk munkaszerződése adhatja meg. Ha ezek egyike sem tartalmaz a végkielégítés fizetésével kapcsolatban rendelkezést, úgy azt kell válaszolnunk, hogy nem jár végkielégítés levélírónk számára. Illetékkötelezettség K. S. győri levélírónk arra szeretne jogsegélyszolgálatunktól választ kapni, hogy kell-e illetéket fizetnie akkor, ha törvényes örökléséről testvére javára le kíván mondani? Az öröklési jog szerint: aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerődésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésről. A meghatározásból is kitűnik, hogy lemondani az öröklésről csak az örökhagyó életében, tehát a hagyaték megnyílta előtt lehet, ezt követően az örököst az a jog illeti meg, hogy az örökséget visszautasítsa. Ha a jogosult ingyenesen mond le az öröklésről, ez esetben illetéket nem kell fizetnie. Ha viszont a lemondás ellenérték fejében történik, akkor az ellenérték után ajándékozási illetéket kell fizetnie a lemondónak. Az örökség visszautasítása esetén az illetékfizetés szabályai ettől eltérnek. Dr. I. T. Harcias nagymama Védőöltözettel, pajzzsal és bukósisakkal felszerelt rohamrendőröket vezényeltek ki Észak-Angliában egy 94 éves nagymama megfékezésére, aki „ammóniafegyver” bevetésével próbált ellenállni a népes hatósági közegnek. Doris asszony tartós védelemre rendezkedett be lakásában: marólúggal töltött üvegekkel fogadta a rendőröket, akik csak a fegyverkészletek kifogyása után tudták elvezetni a harcias hölgyet. A nénike még a kórházba vezető kocsiút alatt is kiosztott néhány jól irányzott rúgást a rendőröknek. UMMöm 1991. június 17., hétfő POSTABONTÁS Válaszol az ifjúsági ház igazgatója Tisztelt Elnök Urak! Levelüket június 3-án kaptam kézhez, egy időben azzal, hogy a „Kisalföld”-ben nyílt levél formájában is megjelentették. Kifogásolom, hogy Önök a levél publikálása előtt nem kerestek meg és semmilyen módon nem jelezték a felvetett problémákat. Ebből következik, hogy közöttünk eddig semmiféle megállapodás nem jöhetett létre. Nekem sem Önöktől, sem elődeimtől nincs tudomásom arról, hogy a lakásszövetkezetek vezetősége és az ifjúsági ház között bármilyen megállapodás létezne. Tehát nincs módomban egy olyan megállapodást betartani, ami nem létezik. A levélben felvetett konkrét problémákra a következőket válaszolom:Az ifjúsági házban megrendezett koncertek minden esetben este tíz órára befejeződnek, tehát ezek a rendezvények nem nyúlnak az éjszakába, amint azt a levél állítja. - Pénteken és szombaton este 8 órától 01 óráig van diszkó az ifjúsági házban. Érmek hangereje a megengedett normákon belül van, amint azt a Megyei Tisztiorvosi Szolgálat 1991 májusában végzett vizsgálata is alátámasztja. - A koncertek előtt és alatt intézményünkben szeszes italt nem szolgálunk ki. Tehát nincs összefüggés a koncertlátogató közönség viselkedése és a nálunk elfogyasztott alkohol között, amint azt az Önök levele feltételezi. A fiatalok közterületeken való viselkedésével kapcsolatos problémák megoldása nem a mi feladatunk. Mi a rendezvényeinket jól felkészült rendezőséggel biztosítjuk, ennek köszönhetően az intézmény falai között az elmúlt évben rendbontás nem történt. Nem világos előttem, hogy milyen tevékenység megszüntetését „követelik” tőlünk? Hangsúlyozom, hogy mi a munkánkat végezzük, de szeretnénk, ha ezt a környék lakóinak nyugalmát a lehető legkevésbé zavarva tehetnénk. Ezért kérem Önöket, hogy keressenek fel személyesen és találjunk kölcsönösen elfogadható megoldásokat a levelükben felvetett problémákra. Sajnálom, hogy ezt nem tették meg levelük megírása és publikálása előtt. Scherer József igazgató Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ Nem ér semmit a MÁV kedvezménye? Mikor számít valaki nagycsaládosnak? Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy a MÁV tervbe vette a nagycsaládosok 90 százalékos utazási kedvezményének bevezetését. Az útmutató táblákat átolvasva azonban világossá vált előttünk, hogy a kedvezményre csak akkor vagyunk jogosultak, ha legalább három gyerekünkkel utazunk egyszerre a vonaton. A MÁV bizonyára már a kedvezmény bevezetésekor nagyon jól tudta, hogy erre a legritkább esetben fog csak sor kerülni, hiszen nagyon ritka az, amikor mind a két szülő éppen ráér, egyedül pedig senki nem vállalkozik utazásra, ha három gyerekre kell vigyáznia. (Pláne, ha a gyerekek kicsinyek.) Szeretnénk tudni, hogy miért csak akkor számítunk nagycsaládosnak, ha minden gyermekünk - vagy legalább három - velünk együtt utazik? Miért nem elég egy okmány - például a gyerekek személyi lapja - hogy akkor is igénybe vehessük a kedvezményt, ha csak egyik gyerekünket visszük valahova a vonatok. Arra is kíváncsi lennék, hogy a távolsági buszokon miért nincsen nagycsaládos kedvezmény. A magas árak miatt lassan már 18 kilométert sem merünk utazni a Volán járatain. Pedig mi is szeretnénk néha kimozdulni otthonról, mi és gyerekeink is igényelnénk néha egy kis kikapcsolódást. A jelenlegi feltételek mellett egyre kevesebb nagycsaládos utazik busszal. Mi haszna van ebből a Volánnak? Boros Józsefné Enese, Csalogány út 30. A panaszt kivizsgálják Biztos vagyok abban, hogy valamit tenni kellene az egészségünk érdekében. A városi, lakótelepi nyárfák ugyanis nagyon szépek, de azok számára akik érzékenyek a virágporra, egyszerűen elviselhetetlenek. Nem tudom mi ér többet, az egészségünk, vagy a természet. A kérdés bonyolult, hiszen mi is a természet része vagyunk. Nagyon kérem a környezetvédőket, hogy találják meg a hófogó mintájára a nyárfapille-fogót. Esetleg kérdezzék meg a gyermekszemész szakorvost, mi a véleménye minderről. Mi felnőttek még csak elnézünk a pelyhek felett, de gyerekeink sajnos földközelből élik át mindezt. Amennyiben aláírásokon múlik hogy legyen valami változás, szívesen gyűjtök szívesebben, mint nyárfapelyhet! (Név, cím a szerkesztőségben.) * * * A Kisalföld június 6-i számának olvasói rovatában ,A lakók egész nap tüsszögnek” címmel közzétett olvasói levélre reagálva közöljük, hogy a közterület-felügyelet nem illetékes a város területén a nyárfák kivágására és helyettük más növényzet ültetésére. A cikk megjelenése után információink szerint a polgármesteri hivatal illetékesei és a városgondnokság foglalkozik a lakók panaszának kivizsgálásával. Cseh Ferenc közterületfelügyeletvezető Nem ilyen lovat akartunk... Valaki nem mond igazat Felháborodva hallgattam a Kossuth rádió egyik reggeli jegyzetét, amely a soproni nem lakáscélú helyiségek bérleti díjának drasztikus emeléséről szólt. A jegyzet írója jól tájékozott: nemcsak a helyenkénti tízszeres emelésről tud, hanem arról is, hogy az önkormányzat tehetetlen, mert csak ajánlási lehetősége van, hiszen végül az IKV dönt. Az önkormányzat hangoztatja is ezt minden lehetséges fórumon, de mi rendszeres Kisalföld-olvasók azokat a vitákat is ismerjük, amelyekben az önkormányzat illetékesei éppen azért háborogtak, hogy határozatuk csak ajánlás lehetett. Az IKV pedig éppen erre az ajánlásra hivatkozik, amikor az emelés összegét meghatározza. Fideszesként röviden elemezném a soproni önkormányzat címben szereplő magatartását, nyugdíjasként azonban csak háborgók, és nem vagyok egyedül véleményemmel. Azt reméltük, hogy a demokratikus választás eredményesebb lesz. A soproni önkormányzat tevékenységéből azonban nem ez, hanem a torzsalkodás és a hozzá nem értés látszik. Az országos stílust átvéve, itt is csak a magabiztos kinyilatkoztatásokkal, utazásokkal és fogadásokkal találkozunk. Különösen mi nyugdíjasok bánkódunk emiatt, hiszen bennünket a 15-20 év távlatában ígért javulás már csak sírkövünk minőségében érinthet. Németh Kálmán Sopron (pontos cím a szerkesztőségben) A szerkesztő válaszol Bedi Józsefné nagyszentjánosi, Lemer László töltéstavai, Desenszky Józsefné rábatamási, Benes Zsuzsanna rajkai, Szitás Róbertné halászi, Varga Ottóné mórichidai, Mészáros Gáborné mihályi, Kertész Ilona kapuvári, özv. Zimmerman Pálné mosonmagyaróvári, Hódosi Péter, Kincs Jánosné, Szapári Ferenc soproni, Csoma Zoltán, Vida Györgyné, Szitás Istvánné, Kürti Zoltánné, Hegedüsné Soós Ibolya, Tamási Rezső győri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Magyar Ilona abdai, Fűzi Tibor győrszentiváni, Szalay László jánossomorjai, Feketévé Ott Lívia csornai, Csongor Zoltánné soproni, Vándor Sándor, Kelemen Jenő mosonmagyaróvári, Káldi Tibor, Halászi Györgyné, Némethné Csanaki Veronika, Sámson Zoltánné, Pusztai Erika győri lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Pölöskei Mária Ibolya csornai levélírónkkal közöljük: önnek joga van a házhoz, abban résztulajdonjogot szerzett a közös beruházás eredményeképpen. Abból önt kiköltöztetni nem tudják. Ha pedig önként távozna, a közös beruházásból járó pénzt meg kell kapnia. Bertalan Istvánné győrsövényházi olvasónknak üzenjük: a nyugdíjakat az igazolt átlagkereset és a szolgálati évek után állapítják meg. Amennyiben a hatóságok e kérdésekben tévedtek volna, úgy a határozat ellen fellebbezni lehet, sőt pert lehet indítani a munkaügyi bíróságon. Korábban sem kaphatott nyugdíjat az, akinek nem volt legalább tíz év szolgálati ideje. Jelenleg már húsz év kel az öregséginyugdíj-jogosultsághoz. Horváth Lászlóné soproni lakossal közöljük: a kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés vagy perfelújítási kérelem után 800, fellebbezés esetén 1000 forint illetéket kell fizetni. „Vadász” jeligére üzenjük: vadásztársától helyes információt kapott. Ugyanis tovább bővült a bíróságnál megtámadható államigazgatási határozatok köre. A jövőben a bíróság felülvizsgálhatja és meg is változtathatja a veszélyeztetett ,vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó állat- (növény-)faj egyedének lefoglalását vagy elkobzását kimondó határozatot. Bővebbet megtudhat a Magyar Közlöny 1990. évi 123. számából. „Szamara" jeligére közöljük: ha az intézkedésre megállt volna, a bíróság „csak" ittas járművezetés vétsége miatt (pénzfőbüntetésre és eltiltásra) ítéli el, és a munkahelyétől sem kellett volna megválnia.