Kisalföld, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-25 / 21. szám

Szerda, 2006. január 25. www.kisalfold.hu Kisrégiók 5 Közvélemény-kutatás: A lakosság nagy része megérti, ha érdekei ütköznek a befektetőkével Jómódú lakótelepek, idősödő Gyárváros A lakótelepeken élők átlagéletkora a legfiatalabb Győrben, miközben vagyoni helyzetük jobb az átlagnál. Az elöregedés elsősorban Gyárvárosban figyelhető meg. A Szonda Ipsos az önkor­mányzat megbízásából mintegy kétmillió forintért ezer győri felnőtt megkérdezésével repre­zentatív közvélemény-kutatást végzett decemberben, amelynek eredményeit a polgármesteri hi­vatal a múlt héten bocsátotta a sajtó rendelkezésére. A városra, az önkormányzatra és Balogh József p­o­­­gá­r­m­es­te­r­re vonatkozó megállapításokat múlt csütörtö­ki számunkban közöltük (A győriek háromnegyede szerint Győr fejlődik — Kisalföld, 2006. január 19.), most az egyes vá­rosrészek adatait ismertetjük. Átlagosan 8 vagyontárgy A felmérés szerint Győrben 46 év a felnőttek átlagéletkora, ami megfelel az országos átlag­nak, és egy évvel magasabb a megyei jogú városok átlagérté­kénél. A történeti városrész la­kossága valamivel idősebb az át­lagosnál (49 év), s ott él a legke­vesebb gyerek. Az elöregedés el­sősorban Gyárvárosban figyel­hető meg, nem jellemző viszont Szigetre. A lakótelepek lakossá­ga a legfiatalabb, s a gyerekek száma ott a legmagasabb. Ady­­városban a városi átlaggal meg­egyező, a másik három lakótele­pen annál alacsonyabb átlag­­életkort regisztráltak. Marcalvá­­ros il-n különösen sok a gyerek. A jól integrált hajdani falvak (Kisbácsa, Szabadhegy) lakossá­ga elöregedett, valamennyivel meghaladja az 50 évet az átlag­életkor. Ménfőcsanak, Szent­­iván átlagéletkora a városi átlag körüli. A kutatás során 17 háztartási felszerelést, illetve vagyontárgyat vizsgáltak, közülük a győriek át­lagosan 8,4-del rendelkeznek. Leginkább a Belváros lakói teste­sítik meg az átlagot, Révfalu, Nádorváros s Sziget lakóinak anyagi helyzete lényegesen jobb, Gyárváros és Újváros lakóié pe­dig sokkal rosszabb. A lakótele­pek közül Adyváros nevezhető átlagosnak. Marcalváros I. lakói kissé, Marcalváros II. lakói pedig lényegesen jobb anyagi helyzetű­ek. A József Attila-lakótelep la­kosságának anyagi színvonala el­marad az átlagostól. A Szonda Ipsos úgy találta, hogy a lakótelepiek vagyoni helyzete nem azért haladja meg a városi átlagot, mintha ott különösen sok jómódú család élne, hanem azért, mert a közepes anyagi helyzetűek gyako­risága kiemelkedő, a szegényeké viszont alacsony. Büszkeség és balítélet A győriek 72 százaléka tudott olyasmit említeni, amire büszke a várossal kapcsolatban. Büsz­keségre leggyakrabban valamely központi épület, környék (pél­dául a Belváros, a vár, a városhá­za, a Baross út) ad okot, illetve az, hogy Győr egészében véve szép, fejlődő. Kétharmadnyian mondtak olyasmit, amire nem büszkék. Az utak, járdák állapo­ta, a közlekedési gondok, a vas­útállomás korszerűtlensége, a parkolás nehézségei vezetik e listát, s a köztisztasági problé­mák (piszkos utcák, összefirkált házfalak, galambok, elhanya­golt játszóterek), a környezetvé­delem kérdései (főleg a szemét szállítása, kezelése), illetve a szo­ciális helyzet (kéregetők, hajlék­talanok, cigányok) került még viszonylag gyakran szóba. A közlekedési és az ipari beru­házásokat, a munkahelyterem­tést, a fiatalok helyzetének javí­tását, a lakásépítést, -felújítást egyaránt nagyon fontos városfej­lesztési célnak tartják a győriek. Valamivel kisebb fontosságot tu­lajdonítanak a kultúra, a szabad­idős tevékenységek támogatásá­nak és a környezetvédelemnek. A megkérdezettek azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy ezek közül Győr kulturális fejlődése valósul meg a közeljövőben. Az ipari beruházások bővülését is meglehetősen valószínűnek ér­zik. A többi terv megvalósulásá­val kapcsolatban több a szkep­szis, különösen, ami a fiatalok helyzetének javulását illeti. Vonzó sokszínűség Győr lakóinak 83 százaléka örül annak, hogy sokszínű, mozgalmas, vonzó településen él, s csak szűk kisebbség (15 szá­zalék) szeretné, ha kevesebb len­ne a városban a máshonnan ér­kező, s Győr az itteni lakosoké maradna. A válaszadók 64 százaléka megérti, ha a megyeszékhely la­kosságának és a városba érkező befektetőknek az érdekei össze­ütközésbe kerülnek egymással, bizonyos esetekben a nyugal­mat fel kell áldozni, hiszen a be­fektetők olyan pénzeket hoznak a városba, amelyekből a lakos­ság is profitál. Ezzel ellenkező­leg egyharmadnyian értettek egyet azzal, hogy az önkor­mányzatnak elsősorban a helyi­ek érdekeit kell szem előtt tarta­nia és megakadályozni, hogy az emberek nyugalmát zavarják a különféle építkezések, szórako­zóhelyek, a nagyobb forgalom. Elsősorban az idősek közül kerülnek ki azok, akik nem örülnek annak, ha valamely új vállalkozás építése, működteté­se megzavarja a megszokott nyugalmat. Míg a városrészek többségében 30 százalék körüli az így vélekedők aránya, Mar­calváros II-n a válaszadók majd fele, Kisbácsán csaknem három­negyede így nyilatkozott. H. G. Marcalváros II. 10,1 Révfalu 9,6 Nádorváros 9,3 Sziget 9,0 Marcalváros I. 8,9 Adyváros 8,6 Szabadhegy 8,6 Kisbácsa 8,4 Győr átlaga: 8,4 Belváros 8,1 Szentiván 8,1 József Attila lakótelep 7,7 Ménfőcsanak 7,1 Újváros 6,9 Gyárváros 6,5 A vagyontárgyak átlagos száma az egyes városrészek háztartásaiban JP A felmérésben 17 háztartási felszerelésre, va­gyontárgyra kérdeztek rá. A listán Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Gyirmót és Pinnyéd a túl kis számú megkérdezett miatt nem szerepel. Folytatódik a médiaképzés A győri Móra-iskolában 1998 óta folyik médiaképzés, amelyet a Kisalföld is támogat. Az intézmény emellett helyet ad a szombathelyi főiskola kihelyezett tagozatának. Nyolc évvel ezelőtt határozott úgy a Móra Fe­renc Általános és Középiskola Győrött, a hagyo­mányos, 1.-től 12. osztályig terjedő közismereti tárgyak mellett megkezdi a szakoktatást a 13. és a 14. évfolyamon. Az úgynevezett humán szak­irány választása jegyében a médiaképzésről hatá­rozott az iskola vezetése 1998-ban. A döntés hát­terében az állt, hogy akkor volt felfutóban a re­gionális kereskedelmi rádiózás és tévézés, és egyre népszerűbbé vált a bulvársajtó. Az iskola megfe­lelő, erőteljes szellemi és anyagi támogatást ka­pott a Kisalföldtől - emellé idővel csatlakozott számos elektromos regionális médium: rádió, té­vé, világhálóra „fölkapaszkodott” honlap. Az említett ismereteket jelenleg már 8. osz­tályban tanítják. A gimnázium 11. osztályában, legalábbis a Mórában, humán órákon a média­­ismereteket tovább bővítik. Az iskola ily módon teremt alapot, hogy az érettségi utáni négy féléves szakképzéssel érdeklődő diákjai éljenek. Akik sikeresen végeznek, azok újságnál, rádiónál, té­vénél, cégeknél helyezkednek el, vagy folytatják ta­nulmányaikat főiskolán, egyetemen egy választott szakon. Az első évek sikeres kezdeményezéseinek kö­vetkezménye, hogy a kétéves szakképzés mellett a Móra otthont ad a szombathelyi Berzsenyi-főis­kola kihelyezett tagozatának (ha a jelentkező diá­kok felvételi lapjukon megjelölik, hogy Győrött szeretnének tanulni). A kihelyezett tagozaton in­tézményi kommunikátorokat képeznek. A Móra tanári karán kívül részt vesznek az ok­tatásban a főiskola elismert oktatói. Horváth Miklós, az iskola igazgatója úgy véli, hogy „ütő­képes a tanári stáb” (köztük tapasztalt pedagógu­sok, szerkesztők, riporterek, számítógép-rend­szergazdák), a BDF bizonyára ezért (is) helyezi ki e tagozatát Győrbe. A kapcsolatokban szerzett tapasztalatok ösztö­kélték az iskolavezetést arra, hogy a győri Széche­­nyi-egyetemmel a szombathelyihez hasonló együttműködésre törekedjék. Ennek eredmé­nyeként a Mórában az érettségi utáni jogi asszisz­tensképzés is megkezdődött. Volt rá szakmai igény, továbbá az egyetem is úgy számol az asszisztensekkel, mint lehetséges jogászutánpótlással. Az igazgató szerint a szak­oktatásnak e felsorolt lehetőségei (médiamun­kás, kommunikátor, jogi asszisztens) illeszked­nek a mostanában sokat emlegetett bolognai rendszerbe. E képzési formákban azoknak a fia­taloknak az ismereteit alapozzák, akik valame­lyik egyetemi fokozat megszerzése iránt (is) éreznek késztetést. Horváth Miklós igazgató végezetül három gondolatot említett. Úgy fogalmazott: örül an­nak, hogy egyre több mórás diák dolgozik a helyi médiaműhelyekben vagy cégeknél. Az iskola iránt továbbra is bizalommal viseltetnek az újsá­gok, a rádiók és a tévék, a szerkesztőségek meg­értik és segítik törekvései valóra váltását. A Móra nyitott valamennyi diák iránt, aki a régió közép­iskoláiból a szakképzőbe vagy a felsőfokú kihe­lyezett tagozatra jelentkezik a kiszemelt egyete­men vagy­ főiskolán. Megjegyezte még: az iskola a gyakorlati készségek elsajátításában segíthet leg­többet (szinte 50 százalékos arányban). A média­műhelyekben, a szerkesztőségekben, illetve az oktatási intézmény pályázati pénzből berendezett stúdiójában a laptördelés és a tévés műsorszer­kesztés fogásait ismerhetik meg azok a fiatalok, akik a jövőben a médiát készíteni vagy érteni akarják, bármilyen szakirányba fordul sorsuk a munkaerőpiacon. Varga Lajos Tavaszig kész KÉSZ-programok - A győri KÉSZ tavaly ősszel is működött, még ha nem is voltak előadások a tanítóképző főiskola Liszt Ferenc utca 17. szám alatti épületében - tájékoztatta lapunkat dr. Lanczendorfer Erzsébet, a szervezet elnöke, idei terveikről szólva. " Voltak más, nagyszabású rendezvényeink: augusz­tus harmincadikán csaknem négyezren vettek részt a Magvassy-sportcsarnokban a kilencedik Baranko­­vics-emlékülésen, októberben a nagyváradi színész há­zaspár, Kiss-Török Ildikó és Varga Vilmos Három csillag jár az égen című színielőadásával emlékeztünk az ’56-os forradalomra, novemberben pedig tizenharma­dik alkalommal rendeztük meg a jótékony célú KÉSZ-koncertet. Havi rendszerességgel - idén az első félévben ismét havi rendszerességgel jelentkezünk kulturális előadásainkkal a tanítóképző főiskolán - árulta el. - Ma este 6 órára mindenkit nagy szeretettel várunk, akinek fontos a nemzet jövő­je, aki szeret erről hangosan gondolkodni egy közös­ségben. A Professzorok Batthyány Köre kidolgozott egy tanulmányt, Gondolatok a nemzet felemelkedé­séről címmel, A Szent István-terv alcímmel. Nem hol­mi gazdaságpolitikai munkáról van szó: 43 felkért tu­dományos szakértő írja meg gondolatait a nemzet fel­­emelkedéséről. A kötet szerkesztője, Náray-Szabó Gá­bor akadémikus, a kör elnöke vetítéssel egybekötött előadásában mutatja be a tanulmányt. Az estet Forgács Péter színművész közreműködése színesíti. Az előadást követően hangos együtt gondolkodásra, konzultáció­ra kérjük a megjelenteket. A­ kötet áttanulmányozása során ugyanis arra a következtetésre juthatunk, hogy válságban van a nemzet: nem elsősorban gazdasági, hanem erkölcsi válságról kell beszélnünk, és ez a sok­kal súlyosabb eset... 550. évforduló - Február 22-én a magyar történelem egy dicső évére, 1456-ra, a nándorfehérvári diadalra emlékezünk annak 550. évfordulóján. Egy olyan eseményt elevenítünk fel, amikor ez a nemzet még képes volt nagy tettekre mind a maga, mind egész Európa érdekében. Jó lenne, ha ezt tudatosíthatnánk a mai Európában. Előadónak a szent­endrei ferences gimnázium történelemtanárát, Tömördi Viktort hívtuk meg. Kapisztrán Szent János is ferences szerzetes volt, aki együtt harcolt az ostromban Hunyadi Jánossal. Ezért adtuk a rendezvénynek a címet: Az ösz­­szefogás győzelme a közös ellenség felett. Római zarándoklat — Tömördi atya vezetésével március 16-án római za­rándoklatra indulunk, majd 29-én Giró-Szász András politológust fogadjuk, ő Aktuális helyzet a választások előtt címmel tart előadást. Az áprilisi, májusi rendezvé­nyeket még szervezzük, ezekről később adunk hírt. Ad­dig is várunk mindenkit az országossá vált, a hazáért imádkozó KESZ-mozgalomba: találkozzunk minden első szombaton reggel 8 órától a győri bazilikában. Csudás Endre Közérdekű hírek Nyugdíjasklub Győr. A Ménfőcsanaki Nyugdíjas­klub holnap délután 3 órától pót­­szilvesztert tart a Bezerédj-kastély­­ban. A gyirmóti klubtársakat látják vendégül. Kertészek, kertbarátok Győr. A Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesülete ma délután 4 órától tartja foglalkozását az Ady Endre Művelődési Házban. A Szonda Ipsos szerint az egyes városrészeket jel­lemző adatok reálisak és összehasonlíthatók, feltéve, hogy az adott városrészből elegendő számú megkérde­zett szerepel a mintában. Öt városrészt (Jancsifalut, Kismegyert, Likócsot, Gyirmótot, Pinnyédet) ki­véve a többi esetében telje­sül ez a feltétel. A­ngolverseny A Vocational Academy Kéttannyel­­vű Általános Iskola és Kéttannyelvű Közgazdasági, Informatikai és Idegen­­forgalmi Szakközépiskola (Győr) idén is meghirdeti hagyományos angol nyelvi versenyeit. Részletes versenyfel­hívás: www.vocational.hu.

Next