Kisdednevelés, 1927 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

dedóvás ügye éppen olyan fontos nemzeti ügy volt, mint a nép­oktatás ügye. De a népoktatás ügye azóta haladt, a kisdedóvás ügye maradt. A tanítóképzés ideje lassan-lassan öt évre emel­kedett, a kisdedóvónőképzés maradt napjainkig két év; a tanítók fizetésben elérték a VII. fizetési osztályt, az óvónők — akik pedig még 1891-ben teljesen azonos fizetést élveztek a tanítókkal — a VIII. fizetési osztályt sem érhetik el. A vissza­maradt képzést most a miniszter úr pótolta, reméljük, hogy a magasabb képzési idő magasabb illetményeket is fog majd maga után vonni. Örömmel állapítom meg, hogy a miniszter úr a négy­éves óvónőképzéssel a Kisdednevelők Országos Egyesületének régi óhaját és kérelmét valósította meg, mert úgy egyesületünk, mint a budapesti állami óvónőképző-intézet tanári kara is mindenkor azon az állásponton volt, hogy az óvónőképzésre négy esztendő szükséges. A rendelet indokolásában megemlíti, hogy a 16 éves kor­ban kikerülő okleveles óvónők érettségének és felkészültsé­gének hiányosságát már az 1891. évi XV. t.-cikk is kimondja akkor, midőn elrendeli, hogy az oklevél csak a 18. életévük betöltése után adható ki az óvónőképzőt sikerrel végzett tanu­lóknak. Kétségtelennek ismeri el, hogy a 14—16 éves jelöltek életkora még nem alkalmas arra, hogy bennük nevelői tuda­tosság kialakulhasson, hogy szervezetük végrehajtóbb szellemi munkája még nem eléggé fejlett s az ilyen munkára való kényszerítést a szervezetük okvetlen megsínyli. Egy 16 éves ifjú leányt nem lehet a kisdednevelő feladatok végzésére alkal­masnak mondhatni, nem lehet különösen ma, mikor a társa­dalom a kisdedóváson kívül megköveteli az óvónőtől, hogy az a többi tényezőkkel együtt vegyen részt a község erkölcsi, szellemi és anyagi életének gondozásában, de különösen a gyermekvédelemben. Ezen indokok alapján a miniszter úr 4 évben állapítja meg a képzést oly módon, hogy a jelöltek 3 évi rendszeres tanul­mányaik befejezése után a mentül mélyebb és alaposabb gya­korlat megszerezhetése céljából még egy gyakorlati évet köte­lesek eltölteni az óvónőképző-intézet kötelékében. A gyakor­lati év alatt két hónapi kórházi és gyermekmenhelyi és nyolc hónapi óvodai gyakorlati munkát kell végezniük a jelölteknek. A külföldi óvónőképzés és kisdedóvásü­gy tanulmányozá­sának eredményéről a Néptanítók Lapjában számol be Petry Pál államtitkár úr két tartalmas cikkében. Tapasztalatainak ered­ménye az óvónőképzés négy évfolyamra való emelése is. De ebben a tanulmányban a méltósága egy szebb, egy jobb, a mi ideálunkhoz is közeledő magyar kisdedóvásügynek lebbenti meg a fátyolát. Helyesnek tartaná, „ha az óvodákban ruhatár­ról, mosdókról s ahol lehet, zuhanyokról is gondoskodnának. Gyengébb, fáradt, álmos gyermekek részére pihenő helyiség

Next