Kisdobos, 1961 (10. évfolyam, 11-12. szám)
1961-11-01 / 11. szám
Évfordulóra Forog a Föld felhőköpenyében, Űrhajó száll a fekete égen. Fölfedezve a nagy csillagtenger, Csillagok közt hajózik az Ember! Az öreg Hold — lassú égi csónak, Tiszteleg a fényes űrhajónak, Ismerős, már nem először látja, Járt már erre sok szputnyik-barátja. Sorra jönnek, egymásután jönnek, Fiai a kérges öreg Földnek, Mindegyiket könnyű megismerni, Szovjet földről indul valamennyi. Szép Leningrád hős falai alatt, Tenger vizén öreg hajó halad, Csak vizen jár, nem a levegőben, Ott is lassan, nincs már jó erőben, öreg ágyúk, régi zászlók rajta, Régen pihen, nem mostani fajta. Híre rég bejárta a földgolyót, Aurórának hívják ezt a hajót. Tizenhétben, mikor Lenin üzent, ő nyitotta meg az első tüzet, Jelet adott az első rohamra, Szabadító nagy forradalomra. fé- Akármilyen öreg az Auróra, Soha meg nem feledkezünk róla, Űrhajók, ha az egekbe szállnak, Mintha mind őróla indulnának. Aki most az eget ostromolja, Mindegyiknek ő az édesanyja, Szputnyik, Vosztok soha meg nem épül, Világhíró forradalom nélkül. Forogj, te Föld felhőköpönyegben, Szállj, űrhajó, csillagos egekben, Dördüljön meg ágyúd, vén Auróra, Dicsőséges nagy évfordulóra! MARTON ILONA Rajz: P. NADÁNYI MÁRIA ■ ,'-1