Kisebbségkutatás, 1996 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - Cholnoky Győző: Magyarok és szlovákok

Magyarok és szlovákok időszerűsége okán a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. számú törvény ismertetését kell kiemelni e szám köz­leményeinek sorából. A törvény szellemisége, politikai iránya, megal­kotásának körülményei és a hozzá fűzött reflexiók viszonylag széles körben ismertek, ezért munkatársunk - a szöveg alapos elemzésén túl - összehasonlításokat végzett el az új nyelvtörvény és a korábbi, ide vonatkozó jogszabályok (mindenekelőtt az 1990. évi nyelvtörvény) szövege között, és igyekezett új szempontokkal megvilágítani a szlovákiai magyarság életkereteit átfogóan érintő dokumentum értelmezését. Így mutat rá, hogy a törvényjavaslat kiváltotta tiltakozá­sok, valamint az ellenzéki pártok összesen 162 módosító indítványának nyomán néhány ponton a magyar kisebbség szempontjából kedvezően változott az eredeti szöveg. (Az ellenzéki képviselők egy része éppen erre hivatkozva szavazta meg végül a törvényt.) Az új nyelvtörvény azonban így is megszüntette a korábbi megengedő előírásokat min­denekelőtt azzal, hogy a hivatalos érintkezésekben az államnyelvet teszi kötelezővé, mégpedig mindennemű kivétel nélkül. Csehszlovákia történetében erre csak 1945 és 1948 között, a teljes jogfosztás idején volt példa (vö. Popély Gyula e számban referált előadásával). Az ok­tatás és a kultúra szférájában az általános megszorító kitételek mellett található ugyan néhány szűkkeblű könnyítés is az anyanyelvhasználat tekintetében, a legsúlyosabb gond azonban, hogy a jogi helyzet a ko­rábbinál rendezetlenebbé és áttekinthetetlenebbé vált - azaz lehetőséget kínál az önkényes értelmezéseknek. Továbbra is hatályban maradt pl. az Európa Tanács befolyására született anyakönyvezési és az ún. táblatörvény, noha mindkettő ütközik az új nyelvtörvény betűjével és szellemével is. Ami a fejleményeket illeti, jellemző az egyik (a szavazás során tartózkodó) ellenzéki szlovák képviselő véleménye: a meglehetős feszültségeket keltő jogszabály megosztotta a szlovákokat és egyesítette a magyarokat. Recenzensünk javaslata: „A magyar kisebbség politikai képviseletének felelőssége és feladata, hogy a kialakult helyzetben igen­is benne rejlő kapcsolat- és bizalomerősítő lehetőségeket megragad­ják...” - az 1989 és 1992 közötti viszonylag kedvező konstellációkat példának tekintve. Ugyancsak a magyar-szlovák párbeszéd igényét fejezi ki (immár tu­dományos területen) a holland Clingendael Nemzetközi Intézet és a Groningeni Egyetem által közösen szervezett nemzetközi konferencia A történelem szorításában: a magyar-szlovák kapcsolatok múltja, je­lene és jövője címmel. A konferencia előadásai gyűjteményes kötetben jelentek meg a Nomos Verlag kiadásában. E kötet anyagait ismertetjük, mégpedig két típusba sorolva az írásokat. Az első csoportba az átfogó,

Next