Kisebbségkutatás, 1996 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Cholnoky Győző: Magyarok és szlovákok
Magyarok és szlovákok időszerűsége okán a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. számú törvény ismertetését kell kiemelni e szám közleményeinek sorából. A törvény szellemisége, politikai iránya, megalkotásának körülményei és a hozzá fűzött reflexiók viszonylag széles körben ismertek, ezért munkatársunk - a szöveg alapos elemzésén túl - összehasonlításokat végzett el az új nyelvtörvény és a korábbi, ide vonatkozó jogszabályok (mindenekelőtt az 1990. évi nyelvtörvény) szövege között, és igyekezett új szempontokkal megvilágítani a szlovákiai magyarság életkereteit átfogóan érintő dokumentum értelmezését. Így mutat rá, hogy a törvényjavaslat kiváltotta tiltakozások, valamint az ellenzéki pártok összesen 162 módosító indítványának nyomán néhány ponton a magyar kisebbség szempontjából kedvezően változott az eredeti szöveg. (Az ellenzéki képviselők egy része éppen erre hivatkozva szavazta meg végül a törvényt.) Az új nyelvtörvény azonban így is megszüntette a korábbi megengedő előírásokat mindenekelőtt azzal, hogy a hivatalos érintkezésekben az államnyelvet teszi kötelezővé, mégpedig mindennemű kivétel nélkül. Csehszlovákia történetében erre csak 1945 és 1948 között, a teljes jogfosztás idején volt példa (vö. Popély Gyula e számban referált előadásával). Az oktatás és a kultúra szférájában az általános megszorító kitételek mellett található ugyan néhány szűkkeblű könnyítés is az anyanyelvhasználat tekintetében, a legsúlyosabb gond azonban, hogy a jogi helyzet a korábbinál rendezetlenebbé és áttekinthetetlenebbé vált - azaz lehetőséget kínál az önkényes értelmezéseknek. Továbbra is hatályban maradt pl. az Európa Tanács befolyására született anyakönyvezési és az ún. táblatörvény, noha mindkettő ütközik az új nyelvtörvény betűjével és szellemével is. Ami a fejleményeket illeti, jellemző az egyik (a szavazás során tartózkodó) ellenzéki szlovák képviselő véleménye: a meglehetős feszültségeket keltő jogszabály megosztotta a szlovákokat és egyesítette a magyarokat. Recenzensünk javaslata: „A magyar kisebbség politikai képviseletének felelőssége és feladata, hogy a kialakult helyzetben igenis benne rejlő kapcsolat- és bizalomerősítő lehetőségeket megragadják...” - az 1989 és 1992 közötti viszonylag kedvező konstellációkat példának tekintve. Ugyancsak a magyar-szlovák párbeszéd igényét fejezi ki (immár tudományos területen) a holland Clingendael Nemzetközi Intézet és a Groningeni Egyetem által közösen szervezett nemzetközi konferencia A történelem szorításában: a magyar-szlovák kapcsolatok múltja, jelene és jövője címmel. A konferencia előadásai gyűjteményes kötetben jelentek meg a Nomos Verlag kiadásában. E kötet anyagait ismertetjük, mégpedig két típusba sorolva az írásokat. Az első csoportba az átfogó,