Kisebbségkutatás, 2007 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - A KISEBBSÉGI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATA - Csiszár Rita: A kétnyelvű családi kommunikáció különböző típusai a migráns eredetű bécsi magyar diaszpóra és az alsóőrsi (Burgenland) őshonos magyar kisebbség körében

A kétnyelvű családi kommunikáció különböző típusai 263 magyarok két nagy csoportjában,­ a migrációs eredetű bécsi diaszpó­ra különböző hullámaiban, valamint a burgenlandi Alsóőrben­ élő őshonos magyarság soraiban mennyire képes a család betölteni a ki­sebbségi anyanyelv megőrzésében neki szánt fontos szerepét? Ta­­pasztalhatók-e jelentős eltérések e tekintetben az Alsóőrben élő­ ma­gyarok, illetve a bécsi magyarok - pl. a kivándorlás ideje, oka és a ki­bocsátó ország alapján - rendívül heterogén csoportjai között? A fővárosban élő migráns diaszpóra nagyfokú belső rétegzettsé­ge miatt az elemzés tárgyát a helyi magyarság két legnépesebb mig­rációs hulláma alkotja: az 1956-os forradalom idején, valamint az 1980-as évek végén Ausztriában letelepedett csoportok első és máso­dik generációja. Ugyanakkor, a rendszerváltás körüli években Auszt­riába érkezett magyarok sem képeznek homogén közösséget; két leg­nagyobb csoportjukat a Magyarországról és az Erdélyből érkező migránsok alkotják. Felmerül tehát a kérdés, hogy a családi kommu­nikációnak vannak-e olyan helyzet­specifikus vonásai, amelyek az osztrák fővárosban élő magyar diaszpórán belül csak az „ötvenhato­sokat”, a nyolcvanas évek magyarországi magyarjait, illetve az „erdé­lyieket” - a csoportok külső megnevezéseit alkalmazva - jellemzik. A terepmunka során gyűjtött információkat felhasználva a csa­ládi kommunikáció különböző modelljeinek létrehozására teszek ki­ . A 2001. évi népszámlálás a megvallott nyelvhasználat alapján Ausztriában 40 583 környezetében magyarul (is) beszélő személyt mutatott ki. Az Osztrák Köztársaság terüle­tén élő, magukat magyarnak vagy magyar származásúnak vallók eredetüket tekintve két fő csoportra oszthatók. A Burgenland tartományban élő, az utolsó cenzus alkalmával 6641 főt számláló, őshonos (autochton) népcsoport az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés és annak területi rendelkezéseit korrigáló Sopron-környéki népszavazás alapján került osz­trák fennhatóság alá. Az őshonos magyarok kétharmada jelenleg két nyelvszigeten él; a Burgenland középső részén található Felsőpulyán (Oberpullendorf), valamint a tőle délre fekvő Felsőőr (Oberwart), Alsóőr (Unterwart) és Őrisziget (Siget in der Wart) települése­ken. A magyarok másik csoportját a zömmel Bécsben, valamint a tartományi székhelyeken lakó, különböző időszakokban kimenekült vagy kitelepült migrációs eredetű diaszpóra al­kotja, amely jelentősen gyarapodott a Kárpát-medence utódállamaiból érkezőkkel. A fővá­rosban élő, a népszámlálásban részt vevő magyarok száma 2001-ben 15 435 fő volt. (Auszt­riában a népszámlálás során - más országok gyakorlatától eltérően - jelenleg nem a meg­kérdezett nemzeti hovatartozására vagy anyanyelvére kérdeznek rá, hanem arra a nyelvre, amelyet az egyén a szűkebb-tágabb környezettel való kommunikáció során leggyakrabban használ (Umgangsprache)).­­ Az adatgyűjtés burgenlandi helyszínét képező Alsóőr az egyedüli a tartomány települései közül, amely magyar önkormányzattal és magyar többségű népességgel ren­delkezik. Lakóinak száma az utolsó népszámlálási adatok (2001) szerint 724 fő, amely­ből 517 személy vallotta magát magyar köznyelvűnek. A cenzus eredményeinek értel­mében az egész országon belül itt a legmagasabb a magyar lakosság aránya (71,4%).­­ A tanulmány során az „alsóőri”, illetve „Alsóőrben élő magyarok” kifejezést ki­zárólag a településen élő őshonos magyarok különböző szempontú jellemzésére alkal­mazom. (Az interjúalanyok kiválasztásában is fontos kritériumnak tekintettem a helyi születést és nevelkedést.­ Amennyiben a faluban élő, Magyarországról vagy Erdélyből betelepültek nyelvi viselkedésére vonatkozóan teszek különböző megállapításokat, azt külön jelzem.

Next