Félegyházi Hírek, 1989 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1989-03-14 / 6. szám
Piros betűs ünnepünk, március 15. . . . „Légy üdvözölve hát 1848. március 15-ike. A nép és a gondolat-szabadság hatalmas napja, kelj fel sírodból. Kelj fel és a múlt időknek fényes, ragyogó időknek édes emlékeit idézd fel merengő lelkünk előtt. .Ezekkel az ünnepélyes hangvételű mondatokkal vezette be a FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1898. március 15-én nemzetiszín-keretbe foglalt SZABADSÁG ÜNNEPÉN című vezércikkének ünnepre hívó sorait. Népünk az események kezdetétől fogva ünnepként szívében hordta az 1848-as forradalom dicső napjainak emlékét, és évek múlásával mindinkább megérlelődött benne március 15. nemzetet összefogó és cselekvésre mozgósító értelme. A forradalom és a szabadságharc bukását követő osztrák császári önkény szomorú éveiben vált a forradalom kezdőnapja és a hozzá kapcsolódó eseménysor a magyar nép, a magyar nemzet szabadságtörekvéseinek máig ható jelképévé. Emberi vonatkozásokban PETŐFI és KOSSUTH élő és fölmagasztosuló kultuszában teljesedett ki a félegyháziak szabadságvágya és reménye. Az elnyomatás sötét éveiben a dolgok politikai vonulataiban a KOSSUTH- várás mindvégig jellemezte a helyi politikát. PETŐFI és KOSSUTH szelleméhez való ragaszkodás, a függetlenségi eszme a kiegyezés időszakában Félegyházán is erőteljesen fellángolt és annak izzó parazsát a HORTHY-korszak népellenes törekvései sem tudták elhamvasztani. Az önkényuralom éveiben a félegyházi nép a forradalmi évfordulók alkalmával ünnep nélkül, szorongások közepette, befelé könnyezve emlékezett a magyar szabadság vérbefojtott születésére és a szabadság hőseire. Csendben, feltűnés nélkül csatlakozott 1860-ban, 1862-ben az 1848- as forradalom évfordulója alkalmából országszerte szervezett megemlékezésekhez. A kiegyezés után, 1867. október 13-án Félegyházán tartott első országos Petőfi-ünnepség és Petőfi-emléktábla avatás is a forradalmár költő szellemén keresztül, március 15. szimbólumával jelzett szabadságtörekvés ünnepélyes megnyilvánulása volt. A kiegyezés utáni helyi évfordulós ünnepségek szervezője és éltetője a 48-as Függetlenségi Párt volt, amely KOSSUTH LAJOS szellemében a magyar szabadság és függetlenség eszméjét képviselte. A szervező párt a március 15-iki ünnepségeknek az 1880-as évektől ünnepélyes külsőségeket is adott. Kocsisorok, lampionos tömeg felvonulását mindig a város legjobb szellemi erőit felsorakoztató ünnepi műsor követte. A lelkes résztvevők mellét nemzetiszín szalagból készített szalagcsokor, vagyis kokárda díszítette. A helyi Szabadelvű kormánypárt az ellenfél politikai sikereit látván, nyilvánosan megvádolta a 48- asokat, hogy március 15- től kortesfogást csinálnak. Kijelentette, hogy március 15. nemzeti ünnep mindaddig nem lehet, amíg azok vannak kirekesztve belőle, akik meg tudnák érteni 1848. március 15-ike jelentőségét. „Nincs piros betűkkel nyomtatva a kalendáriumban, a magyar nemzetnek március 15-én mégis ünnepe van...” — írta a FÉLEGYHÁZI HÍRLAP a NEMZET ÜNNEPÉN című vezércikkében 1897. március 14-én. Kifejezte, hogy amíg a nagy erények példája és az ősi büszkeség lelkesíteni fogja a magyart, addig a kultusz, mely a dicső múlt ez emlékezetes napját nemzeti ünnepnek tartja, megváltozni sohasem fog. A szabadságharc 50-ik évfordulójára való megemlékezés 1898-ban „pártszínezet” nélkül az egész város lakosságának hazafias ünnepe volt. A tanács határozatára az ünnepség estéjén Te Deumot mondtak a templomokban, egy óra hosszat a magyar haza boldogságáért szóltak az öszszes félegyházi harangok. HOLLÓ LAJOS országgyűlési képviselő lángoló hazafias szavakkal köszöntötte a szabadságharc félszázados emlékét. A helyi hírlap nemzetiszín-keretes számában a fiatal MÓRA FERENC Március 15. című versével üdvözölte a szabadság ünnepét. Szép volt, felséges volt, lélekemelő volt, miként 1948-ban a szabadságharc centenáriumi ünnepsége, amelyen a felszabadult nép ezrei együtt emlékeztek az 1848-as szabadságharc dicső eseményeire és tettek hitet a szabadság eszméje mellett. Az emberi szívek örömére a szívbelsőben táplált nemzeti ünnepünk, március 15. hivatalosan is ismét ünnep lett, amelyet mint különös jelentőségű történelmi esemény évfordulóját ezentúl munkaszüneti napként piros betűvel jelöljük a naptárban. A közösségi eszme tiszteletének szentelt napot, mint a szabadság eszméjének szimbólumát kiemeljük a hétköznapok dolgos tevékenységének sorából, hogy ünnepélyességével emlékeztessen dicső múltunkból fakadó jelenés jövőbeli kötelességeinkre, emberhez méltó körülményeink megteremtésére. Itt az alkalom, az ünnep, hogy mindnyájan együtt emlékezzünk a szabadságharc példát és erőt adó eseményeire, PETŐFI és KOSSUTH szellemi értékeinek ma is élő és ható nagyságára! Fekete János PETŐFI ÉS KOSSUTH „Magyar vagyok, Természetem komoly” A Városi Tanács dísztermében lévő festmény A Blaha Lujza téri Petőfi-szobor Petőfi Sándor szobra a Petőfi téren — Köllő Miklós alkotása A Petőfi Sándor utcai ház, ahol szüleivel lakott 1824—1830 között A Kossuth utca névtáblája A Blaha Lujza téri Kossuth-szobor Fotók: Janik István Ünnepeljünk együtt A Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a Közművelődési Egyesület nemzeti ünnepünk méltó megünneplésére hívja Kiskunfélegyháza és a városkörnyék minden lakóját. 1989. MÁRCIUS 15-IKE PROGRAMJA 8 órakor: Koszorúzási ünnepség a Felsőtemetőben Boczonádi Szabó József — a szabadságharc őrnagya — sírjánál 9 órakor. Rövid emlékműsor és koszorúzás a Blaha Lujza téren, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor mellszobránál. A műsort a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói és a Darvas József Általános Iskola Kossuth Lajos Úttörőcsapata adja. Felhívójel Himnusz (lemezről) Szavalat Liszt-zene: koszorúzás Szózat Dísz-század elvonulása 10 órakor: Központi ünnepség a Petőfi-szobornál. 10 óra előtt térzene — Klapka- és Jászkun-induló. Harsona jelzi az ünnepély kezdetét. Petőfi Sándor: Nemzeti dal. 12 pont Közös ének: Himnusz (vegyeskar, iskolai énekkarok, üneplő közönség) Ünnepi beszéd: elmondja Dobosné dr. Patyi Mária Honismereti jegyzőkönyv Petőfi Sándor: Szülőföldem Arany János: Nemzetőr dal Honismeret: Jászkun kapitány szózata Dalcsokor (vegyeskar) A Kiskun néptáncegyüttes toborzó-verbunkos tánca Honismeret: Kossuth szózata a félegyháziakhoz Kossuth Lajos azt szente ... (vegyeskar, ünneplő közönség) Részlet Jókai Mór prózájából Babits Mihály: Petőfi koszorúi Forr a világ... (vegyeskar, József A. Ált. Isk. és a Batthyány L. Ált. Isk. kórusa) Petőfi Sándor: Forradalom Koszorúzás — közben megszólalnak Félegyháza harangjai Vörösmarty Mihály: Szózat Szózat (vegyeskar) Térzene: Isaszegi induló 17.30 órakor: Szintén a Petőfi-szobornál a József Attila Általános Iskola énekkara 48-as dalokat énekel Tisztelgés a 48-as hősök emléke előtt gyertyafénnyel