Félegyházi Hírek, 1989 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1989-03-14 / 6. szám

Piros betűs ünnepünk, március 15. . . . „Légy üdvözölve hát 1848. március 15-ike. A nép és a gondolat-szabadság hatalmas napja, kelj fel sírodból. Kelj fel és a múlt időknek fé­nyes, ragyogó időknek édes emlékeit idézd fel merengő lelkünk előtt. .Ezekkel az ünnepé­lyes hangvételű mondatokkal vezette be a FÉL­EGYHÁZI HÍRLAP 1898. március 15-én nem­­zetiszín-keretbe foglalt SZABADSÁG ÜNNE­PÉN című vezércikkének ünnepre hívó sorait. Népünk az események kezdetétől fogva ünnepként szívében hordta az 1848-as forradalom dicső napjainak emlékét, és évek múlásá­val mindinkább megérlelő­dött benne március 15. nemzetet összefogó és cse­lekvésre mozgósító értel­me. A forradalom és a sza­badságharc bukását köve­tő osztrák császári önkény szomorú éveiben vált a forradalom kezdőnapja és a hozzá kapcsolódó ese­ménysor a magyar nép, a magyar nemzet szabadság­törekvéseinek máig ható jelképévé. Emberi vonat­kozásokban PETŐFI és KOSSUTH élő és fölma­gasztosuló kultuszában tel­jesedett ki a félegyháziak szabadságvágya és remé­nye. Az elnyomatás sötét évei­ben a dolgok politikai vo­nulataiban a KOSSUTH- várás mindvégig jellemez­te a helyi politikát. PETŐ­FI és KOSSUTH szellemé­hez való ragaszkodás, a függetlenségi eszme a ki­egyezés időszakában Fél­egyházán is erőteljesen fel­lángolt és annak izzó pa­razsát a HORTHY-korszak népellenes törekvései sem tudták elhamvasztani. Az önkényuralom évei­ben a félegyházi nép a for­radalmi évfordulók alkal­mával ünnep nélkül, szo­rongások közepette, befelé könnyezve emlékezett a magyar szabadság vérbe­­fojtott születésére és a sza­badság hőseire. Csendben, feltűnés nélkül csatlakozott 1860-ban, 1862-ben az 1848- as forradalom évfordulója alkalmából országszerte szervezett megemlékezések­hez. A kiegyezés után, 1867. október 13-án Félegyházán tartott első országos Pető­­fi-ünnepség és Petőfi-em­­léktábla avatás is a forra­dalmár költő szellemén ke­resztül, március 15. szim­bólumával jelzett szabad­ságtörekvés ünnepélyes megnyilvánulása volt. A kiegyezés utáni helyi évfordulós ünnepségek szer­vezője és éltetője a 48-as Függetlenségi Párt volt, amely KOSSUTH LAJOS szellemében a magyar sza­badság és függetlenség esz­méjét képviselte. A szerve­ző párt a március 15-iki ünnepségeknek az 1880-as évektől ünnepélyes külső­ségeket is adott. Kocsiso­rok, lampionos tömeg fel­vonulását mindig a város legjobb szellemi erőit fel­sorakoztató ünnepi műsor követte. A lelkes résztve­vők mellét nemzetiszín sza­lagból készített szalagcso­kor, vagyis kokárda díszí­tette. A helyi Szabadelvű kor­mánypárt az ellenfél poli­tikai sikereit látván, nyil­vánosan megvádolta a 48- asokat, hogy március 15- től kortesfogást csinálnak. Kijelentette, hogy március 15. nemzeti ünnep mindad­dig nem lehet, amíg azok vannak kirekesztve belőle, akik meg tudnák érteni 1848. március 15-ike jelen­tőségét. „Nincs piros betűkkel nyomtatva a kalendárium­ban, a magyar nemzetnek március 15-én mégis ünne­pe van...” — írta a FÉL­EGYHÁZI HÍRLAP a NEMZET ÜNNEPÉN című vezércikkében 1897. már­cius 14-én. Kifejezte, hogy amíg a nagy erények pél­dája és az ősi büszkeség lelkesíteni fogja a magyart, addig a kultusz, mely a di­cső múlt ez emlékezetes napját nemzeti ünnepnek tartja, megváltozni soha­sem fog. A szabadságharc 50-ik évfordulójára való megem­lékezés 1898-ban „párt­szí­nezet” nélkül az egész vá­ros lakosságának hazafias ünnepe volt. A tanács ha­tározatára az ünnepség es­téjén Te Deumot mondtak a templomokban, egy óra hosszat a magyar haza bol­dogságáért szóltak az ösz­szes félegyházi harangok. HOLLÓ LAJOS országgyű­lési képviselő lángoló ha­zafias szavakkal köszöntöt­te a szabadságharc félszá­zados emlékét. A helyi hír­lap nemzetiszín-keretes számában a fiatal MÓRA FERENC Március 15. című versével üdvözölte a sza­badság ünnepét. Szép volt, felséges volt, lélekemelő volt, miként 1948-ban a szabadságharc centenáriumi ünnepsége, amelyen a felszabadult nép ezrei együtt emlékeztek az 1848-as szabadságharc dicső eseményeire és tettek hitet a szabadság eszméje mel­lett. Az emberi szívek örömé­re a szívbelsőben táplált nemzeti ünnepünk, márci­us 15. hivatalosan is ismét ünnep lett, amelyet mint különös jelentőségű törté­nelmi esemény évfordulóját ezentúl munkaszüneti nap­ként piros betűvel jelöljük a naptárban. A közösségi eszme tiszteletének szentelt napot, mint a szabadság eszméjének szimbólumát kiemeljük a hétköznapok dolgos tevékenységének so­rából, hogy ünnepélyessé­gével emlékeztessen dicső múltunkból fakadó jelen­és jövőbeli kötelességeink­re, emberhez méltó körül­ményeink megteremtésére. Itt az alkalom, az ünnep, hogy mindnyájan együtt emlékezzünk a szabadság­­harc példát és erőt adó ese­ményeire, PETŐFI és KOS­SUTH szellemi értékeinek ma is élő és ható nagysá­gára! Fekete János PETŐFI ÉS KOSSUTH „Magyar vagyok, Természetem komoly” A Városi Tanács dísztermében lévő festmény A Blaha Lujza téri Petőfi-szobor Petőfi Sándor szobra a Petőfi téren — Köllő Miklós alkotása A Petőfi Sándor utcai ház, ahol szüleivel lakott 1824—1830 között A Kossuth utca névtáblája A Blaha Lujza téri Kossuth-szobor Fotók: Janik István Ünnepeljünk együtt A Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a Közművelődési Egyesület nemzeti ünnepünk mél­tó megünneplésére hívja Kiskunfélegyháza és a városkörnyék minden lakóját. 1989. MÁRCIUS 15-IKE PROGRAMJA 8 órakor: Koszorúzási ünnepség a Felsőtemető­ben Boczonádi Szabó József — a szabadság­­harc őrnagya — sírjánál 9 órakor. Rövid emlékműsor és koszorúzás a Blaha Lujza téren, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor mellszobránál. A műsort a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói és a Dar­vas József Általános Iskola Kossuth Lajos Úttörőcsapata adja. Felhívójel Himnusz (lemezről) Szavalat Liszt-zene: koszorúzás Szózat Dísz-század elvonulása 10 órakor: Központi ünnepség a Petőfi-szobor­nál. 10 óra előtt térzene — Klapka- és Jász­­kun-induló. Harsona jelzi az ünnepély kez­detét. Petőfi Sándor: Nemzeti dal. 12 pont Közös ének: Himnusz (vegyeskar, iskolai énekkarok, üneplő közönség) Ünnepi beszéd: elmondja Dobosné dr. Patyi Mária Honismereti jegyzőkönyv Petőfi Sándor: Szülőföldem Arany János: Nemzetőr dal Honismeret: Jászkun kapitány szózata Dalcsokor (vegyeskar) A Kiskun néptáncegyüttes toborzó-verbun­­kos tánca Honismeret: Kossuth szózata a félegyháziak­hoz Kossuth Lajos azt szente ... (vegyeskar, ün­neplő közönség) Részlet Jókai Mór prózájából Babits Mihály: Petőfi koszorúi Forr a világ... (vegyeskar, József A. Ált. Isk. és a Batthyány L. Ált. Isk. kórusa) Petőfi Sándor: Forradalom Koszorúzás — közben megszólalnak Félegy­háza harangjai Vörösmarty Mihály: Szózat Szózat (vegyeskar) Térzene: Isaszegi induló 17.30 órakor: Szintén a Petőfi-szobornál a Jó­zsef Attila Általános Iskola énekkara 48-as dalokat énekel Tisztelgés a 48-as hősök emléke előtt gyer­tyafénnyel

Next