Ellenőr, 1930 (17. évfolyam, 1-20. szám)
1930-05-18 / 10. szám
22 lódnak a villamosokon s a helyiérdekű vasutakon. Elárasztják a Buda környéki hegyeket és sütkéreznek a tavaszi verőfényben. A pesti ember azonban itt is valahogy csak félig viszi véghez azt, amit akar s igen gyakran összetéveszti a külsőséget a lényeggel. Ellenállhatatlanul mulatságos, amikor meglett családanyák vitorlavászon-nadrágban, szöges cipőben és hegyes turistabottal felülnek a helyiérdekű vasútra, ifjú és kevésbé ifjú alpinistának öltözött, hátizsákos fiatalemberek kíséretében és az első állomáson beturistáskodnak a korcsmába. Ezek a hölgyek és urak, akik a zubbony, a dressz és szögescipő kedvéért rándulnak ki, tipikus jelenségei Budapestnek. Mindenütt találkozni velük, a budai hegyvidéken, Svájcban, Salzkammergutban és Tirolban. A turisztikában épúgy, mint a sportban. Síelnek a norvég sízubbony kedvéért, a fehér szvetter kedvéért pedig ródliznak. A golf számukra csak alkalom, hogy felhúzhassák a kockás térdnadrágot. Lefényképeztetik magukat, megebédelnek, megisszák a hosszúlépést s ezzel a turistáskodás befejeződött. Akadnak azonban igaziak is, akik lelkükben érzik s idegeikben fájlalják a világváros betegségét. Ezekből kerülnek ki az igazi vikendezők, akik a hétnek egy napján kapcsolatot keresnek a fákkal, a füvekkel és a napsütött folyóvízzel, amely elől az ember valósággal a kövek közé sáncolta magát. Ezek azok, akik már-már szektát kezdenek alakítani s akikben lassanként fellobog a nagyváros elleni gyűlölet. Ez a gyűlölet oly régi, mint a nagyváros maga. Benne élt már Tolsztojban is, öntudatossá azonban csak most kezd válni. Mindinkább fojtogat bennünket a mechanizált élet, az uniformizált lakás s annak a szörnyű falanszternek a képe, amely a jövőből a mára veti árnyékát. A szabad embernek, az individualista léleknek tiltakozása ez a városi proletár kollektivizmusa ellen, az ellen a kollektivizmus ellen, amelyet a bolsevisták erőszakosan akarnak továbbfejleszteni és életrendszerré tenni. A vikendezők nagy tömegei rá fogják terelni nem csupán a társadalomtudósok, szociálhigiénikusok és építészek figyelmét a metropolisok betegségére, hanem a politikusokét is és eljön az ideje annak, amikor majd komolyan gondolkoznunk kell a nagyvárosok megszüntetéséről, vagy átalakításáról. A villamos energia könnyű szállíthatósága, a közlekedési eszközök fejlődése és a rádió — Ford véleménye szerint —a jövő században a nagyváros elnéptelenedéséhez és kis kertvárosok alakulásához fog vezetni. Én boldog volnék, ha Ford merész jóslata beválna, mert én is gyűlölöm a nagyvárost és szeretem a falut. A technikai kultúra értékeivel megalkotott mintafalvakat kellene teremtenünk, hogy megmutassuk, mennyivel egészségesebb és erkölcsösebb életet lehet élni. A nagy tömegben hatványozottan több a bűn, a sok ember nehezebben ellenőrzi egymást s az embersürüben könnyebben megbuvik az aljasság. Ezt érzik a nagyvárosok százezrei és milliói a lelkük mélyén s ezért menekülnek a tavak mellé, a folyók partjára és a napsütötte rétekre. Az embernek kell a napfény, kell a folyóvíz, kell az érintetlen föld, mert érzi, hogy testét-lelkét elsorvasztják az égigérő házak. A modern Babilonok emberei szivükben hordják ezt az érzést s a hegynek menetelő kirándulók milliói egy egészségesebb és tisztább élet felé menetelnek, mikor a tavaszi vasárnapokon maguk mögött hagyják a szürke, szomorú várost. .................................................. Magyar ucca Montevideóban. Montevideo városi tanácsa mostanában foglalkozott az uruguayi Magyar Egyesületek Szövetségének azzal a kérelmével, hogy a város egyik uccáját Calle Hungria-nak nevezzék el. A kérelmet a tanács egyhangúlag magáévá is tette s igy legközelebb már magyar ucca fogja hirdetni azt a rokonszenvet, amellyel az uruguayi magyarság iránt Montevideo városa viseltetik. Ez Montevideoban van. Sajnos, mi tizenkét év után neon tudunk eljutni odáig, hogy legalább azokban a városokban, ahol a lakosság többsége magyar, az uccaneveket magyarul is elnevezték s hogy uccákat diszitsenek fel Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Arany János, Jókai hallhatatlan neveivel. ELLENŐR