Dolgozók Lapja, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-07 / 105. szám
1968. május 7. kedd földtörvényről népszerűen A földek megváltása SZOCIALISTA társadalmikban munkát kap mintn munkaképes anampont, s a végzett munkaalapú részesedik a megtermelt vakból és a társadalmi jogkod. Társadalmunk léegetől idegen a kizsakmarolás, a munka nélkül szerit jövedelem. A termelési eszközök, így föld kollektív szocialista isználata következtében a z-tagok elsősorban íjuk után részesednek minaz lyagi javakból. Ezzel egyében azonban még a föld agántulajdona is :mi anyagi előnyt a biztosít földlajdonosának. A termelőövetkezet ugyanis a kivállóknak földjük használatát, a tsz-tag földtulajdonoknak pedig földjáradékot sem. A tsz-tagok esetében ldjáradék fizetése különösbb problémát a termelőövetkezeteknek nem jent, mivel megtermelésében, földjáradék előállítában többségében azok esznek részt, akik a földradékot kapják. A kivállók esetében viszont már milyen egyértelműen jots és igazságos a földman tulajdon anyagi elismerő. A kívülállók ugyanis aépgazdaság valamely ágazabban munkaviszonyban állik, munkájuk alapján átt ipják a fizetésüket, és unkaviszonyuk alapján léesülnek a társadalmi juttásokból is. A kívülállók bőségükben olyan földtujdonosok, akik örökölték a letet, s maguk sohasem glalkoztak élethivatásszerően mezőgazdasági munkátAKTUNK és kormányunk is látja, hogy a földtujdon és földhasználat tobbfejlesztésének, így a vülállók földjei kötelező egváltásának is megtek a szükséges feltelei. A mezőgazdaság pcialista nagyüzemei egerősödtek és jó gazdái földnek. Van hazánkban unkaalkalom és munkalestőség mindenki számára, a munka utáni jövedelem zt és megélhetést ad a dolzóknak. Nincs tehát szükge senkinek sem arra, így munka nélküli jövelmet élvezzen a földmantulajdon címén. Ezzel egyidőben azt is ikséges hangsúlyozni, hogy inden olyan kívülálló földtajdonos, akinek a földi termelőszövetkezet hasztja, maga dönt; a törvény tetővé teszi ezeknek a fdtulajdonosoknak, hogy a felvételüket kérjék a terílőszövetkezetbe, s ha felszik őket, akkor a föld nem kerül kötelező megításra. Amennyiben a terslőszövetkezet által haszn föld tulajdonosa úgy nt, hogy nem lép be a termőszövetkezetbe, úgy földje kötelező megváltásra kerül és 1969. január elsejével a termelőszövetkezet tulajdonába megy át. A kívülállók pénzbeli megváltása földjének lenni indokolt, mivel feltétkistulajdonosokról van szó Ugyanakkor a törvény arra is ügyel, hogy a termelőszövetkezet számára a megváltási ár ne jelentsen nagy anyagi megterhelést. Ezért — tartalmát tekintve — néhány évi földhaszonbér alakul át a kívülállók földjének megváltási árává. A TÖRVÉNY szerint a kívülállók részére a földmegváltási ár a külterületi és zártkerti földekért, a föld kataszteri tiszta jövedelmének (aranykorona) 80-szoros forintösszege. Ez azt jelenti, hogy ha például 5 kat. hold külterületi és zártkerti föld kerül megváltásra, s az 5 kat. hold föld összes aranykorona értéke 80, akkor 80x80 tehát 6400 forint a megváltási ár. A belterületeken, valamint a külterületi lakott helyeken levő földért 400 négyszögölig a kisajátításnál alkalmazott árat, az ezen felüli területért pedig aranykoronánként 80 forint megváltási árat kell fizetni. Az erdőért, valamint a termő szőlő és gyümölcsösért aranykoronánként 400 forint, ha a szőlő, vagy a gyümölcsös nem termő, vagy a telepítésért a termelőszövetkezet már térítést fizetett, akkor a föld aranykoronaértékének 80-szorosa a megváltási ár. A termelőszövetkezet földmegváltás összegét nem a egyszerre, hanem öt év alatt, évi egyenlő részletben fizeti ki. Amennyiben a termelőszövetkezetnek van rá lehetősége, rövidebb idejű törlesztésben is megállapodhat az érdekeltekkel. A földmegváltási ár, illetve annak a még ki nem fizetett részlete az örökösöket is megilleti. A termelőszövetkezet a kívülállók esetében 25 kat. hold területnagyságig és összesen 400 aranykoronáig fizet megváltási árat. A KÍVÜLÁLLÓK tulajdonából a termelőszövetkezeti tulajdonba kerülő földön levő épületért a termelőszövetkezet ugyancsak megváltási árat fizet, amelynek összegében a állapodik meg. tulajdonossal A térítési díj azonban nem lehet több a kisajátítás esetén fizethető kártalanítás mértékénél. Amennyiben a termelőszövetkezet nem tart igényt az épületre, hozzájárulhat ahhoz, hogy azt tulajdonosa — az építésügyi hatóság engedélyével — lebontsa és elvigye. Az épület megváltási árát a termelőszövetkezetnek a megegyezés szerint — de legfeljebb 10 év alatt — kell kifizetnie. DOLGOZOK LAPJA Az újítási hónapra készülnek A munkások és a műszakiak találékonysága előtt különösen széles utat nyit az almásfüzitői timföldgyárban az újítási hónap május 15-től június 15-ig tartó programja. Ezt célozza az a nyolc pontban foglalt feladatterv, amely a határidőket és a megvalósításért felelős személyek nevét is megjelöli. Az újítási hónap keretében a fizikai és a műszaki dolgozók egyéni versenyben is összemérik találékonyságukat. E versenyt júliusban értékelik majd, és az első helyezettek között számottevő pénzjutalmat osztanak szét. Külön kiemelték a feladattervben, hogy a hónap során benyújtott újítási javaslatokat a lehető legrövidebb idő alatt bírálják el. Hasznosítják a csolnoki I-es akna üzemépületeit A Dorogi Szénbányák illetékesei tárgyalásokat folytatnak a volt csolnoki I-es akna üzemépületeinek hasznosításáról a budapesti kozmetikai és háztartásvegyianyag gyárral. A gyár egyik üzemét telepítené ezekbe az épületekbe, ahol különböző illóolajok gyártására rendezkednének be. Az ehhez szükséges növényeket a járás termelőszövetkezetei termelnék mintegy 5000 holdon. Az épületekért kapott összeget a Szénbányák teljes mértékben lakásépítésre kívánja fordítani. Tavaszi bemelegítés A napokban Nyergesújfalun gyűltek össze a környék úttörői négytusa-bajnokságra. Magas- és távolugrás, futás, kislabdadobás szerepelt a napirenden. A süttős fiúk testvérek a bíróságon özvegyasszony a felperes, társadalombiztosító kirendtség az alperes abban az yben, ami egy nemrég íányt dolgozó visszariadt árváinak érdekében vaellátás megítélése iránt yik a bíróságon. Gyakorlatlan és án az özvegy. Nagy tanácsfelata van, hiszen azt kellonyítania, hogy elhunyt ,se hány helyen dolgozott mennyi ideig. Voltak iilabb éveiben olyan munhelyek is, ahol az egyéni zdák nem jelentették be nosításra, s most a bírótól való félelem nehezen :jó szóra a volt munkálat De szerencséje van az elvadt özvegynek. Aktív és izeékeny húga átvette aztézkedést. Noha ő is dolzik — sőt még tanul is , nyakába vette az ország, idejét és szabadságát na kímélve, napokat szánt , hogy felkutassa a számvehető bizonyítékokat. Az ügy még nincs befejezve, de a sikeres kimenetelt sokan várják. Nemcsak a magára maradt kis család, hanem mindazok, akik az ügybuzgó, jó testvér fáradozása nyomán, szívesen látnák a jól felfogott testvéri szeretet és segítőkészség eredményét Vállalati jogtanácsos felperes és édeshuga az alaperes. Elvált szülők gyermekei, külön nevelkedtek, s most, idősebb korukban összehozták őket a kellemetlen örökösödési perek. Közös örömök helyett közös bosszúságokon osztoznak. Az egyre bonyolultabb szituációkban a jogász testvér igyekszik ,,kivágni” magát — rendszeresen testvére rovására. A fiatalabb testvér pedig már réme lett a joghoz értő ismerőseinek, állandó tanácskéréseivel, ügyeinek egyre bonyolultabb részleteivel, de legfőképpen bátyja jogi brillírozásainak, hozzá intézett leveleinek mutogatásával már mindenkit elriasztott maga körül. Egy idő után kezdte röstellni a végnélküli tanácskéréseket s úgy írt alá egy engedményezési szerződést, hogy azt már nem szellőztette. Nagyon helytelenül, mert az egy évi megtámadási határidő lejárta után, a jogász fivér kíméletlenül kiküldte a fizetési meghagyást húga ellen, s — bár kölcsönös elszámolásban állnak — a szerződés egy pontja szerint mégis pernyertes lett a jogász. Diadalittasan hagyta el a tárgyalótermet, húga pedig letörten lépegetett ki utána. Ötvennel több kisiparos dolgozik megyénkben Ülést tartott a KIOSZ megyei választmánya Megyei választmányi értekezletet tartott hétfőn KIOSZ, amelyen Kaufmann János megyei titkár referált a kisiparosságot érintő kérdésekről. Az új gazdasági mechanizmus előnyös lehetőségeket teremtett a kisiparosság számára. Feloldott több kötöttséget, amelyek máris kedvező hatást gyakorolnak árban, minőségben, határidőkben egyaránt. A kisiparosokra vonatkozó kormányrendeletet nagy megelégedéssel fogadta megyénk kisiparossága is. Nem kell már engedély a közületi munkák vállalásához sem, emelkedett a vállalási forint összeg is. A lakosság jobb ellátásának biztosítására a tsztag is végezhet saját számlájára és felelősségére szolgáltató jellegű ipari munkát, ha ehhez az iparjogosítványt megszerzi. A kedvező hatásokat azonban jelenleg még negatívumok is kísérik, amelyeket bírált a választmány. Ugyanis több kisiparost figyelmeztetni kellett már meg nem felelő munka-, előalegfelvétel és vállalási árak miatt. A választmány foglalkozott az adókkal is. Az 1967. évi második félévi eredmény alapján A megyei kisiparosság adóközössége országosan a harmadik lett. Javult amelynek az adózási morál, eredményeként csökkent a hátralék. A KIOSZ rendkívüli taggyűléseken ismertette a legújabb adó-, ár-, bérkérdéseket. Az érdeklődésre jellemző, hogy az előadásokon a megye kisiparosságának hetven százaléka megjelent, s tevékenyen megvitatta az ezzel kapcsolatos problémákat. A kisiparosság számának a növekedése előtérbe helyezte a szakmai továbbképzést. A KIOSZ hat alapszervezete tizenhat szakmában rendezett huszonegy továbbképző előadást, ezenkívül még üzemlátogatást is szervezett. A továbbképző előadásokat több mint kétszázötvenen hallgatták. Rendben bonyolódtak le az ipari tanulók időszaki vizsgái is. Ebben az esztendőben egyébként 233 ipari tanulót szerződtetnek a kisiparosok. Ezek között lesz már cipészipari tanuló is, amire eddig nem volt példa. Ebben az esztendőben a megyében 98 kisiparos beadta az iparengedélyét, de kiváltotta 148 A kisiparosság létszáma így az első negyedév folyamán ötvennel nőtt. Igen jó dolog, hogy elsősorban falun emelkedett: kisiparosság száma, a városokban csupán tizenhárman kértek iparengedélyt. A kisiparosság létszáma egyébként négy év alatt 348 fővel emelkedett, húsz százalékuk munkaidő után, másodállásban gyakorolja iparát. A megyei választmányi ülés határozatot fogadott el. A következő időkben felmérik a kielégítetlen szolgáltatási igényeket, hogy a tanácsi szervekkel megtegyék az intézkedéseket. Intézkednek a folyamatos anyagellátás biztosítására, s a kisiparosság jó hírnevének megvédésére leleplezik a törvénysértőket lux van! Az esztergomi József Attila iskolában megszólaltak a csengők. Izgatott kiáltások terjesztették a hírt: Tűz van! Pillanatokon belül mindenki az udvaron termett. Ekkor derült ki, hogy a vörös lángnyelvek az szemetesládából törtek udvari Egy nyolcadikos pajtás elő, kezében poroltó surrogott, még a közelben állók is hófehérek lettek. A tüzet sikerült eloltani, s közben a tanárok elárulták: csupán „tűzpróba” volt. —mottó— 12$jurjüdkz lettek az elsők, boldogan ölelkeztek össze, és azt mondták: lám, nem hiába készültünk annyit! Kovács Gizella, Süttő Csokonai Lillája író-olvasó találkozót rendeztünk a csapatgyűlésen. Dr. Ferenczy Miklós jött el hozzánk, hogy a Csokonai Lillája című, nemrég megjelent könyvéről beszélgessen velünk. Az érdekes könyv eddig ismeretlen adatokat tár fel, ehhez sok munka kellett. Ferenczy doktor bácsi kérdésünkre azt felelte, nem ír most egyelőre újabb könyvet, hiszen elsősorban orvos, később azonban Csokonai Komárom megyei tartózkodásával szeretne foglalkozni. Sperl Zsuzsanna, Neszmély Május ünneplése Nálunk eddig még sohasem vonultak fel az úttörők, idén először köszöntöttük így május elsejét. Igyekeztünk szépen menetelni, nemzetiszínű zászlót, májusfákat vittünk, lágy tavaszi szél lengette a selymet és a a szalagokat Szép nap volt s virágzó természettel együtt ünnepeltünk mi is. úttörők Molnár Éva, Uny Csapatunk felvonult a falu főutcáján. A házak kapujában álló emberek mosolygó arccal kísérték menetelésünket. A futballpályán kisdobos és úttörőavatás volt, később a KISZ-tagokkal együtt szórakoztunk, tábortüzet gyújtottunk. Juhász Márta, Máriahalom Mint az egész országban, Tatabányán is ezrek vonultak fel zászlókat lengetve. Zene szólt, mi úttörők köszöntöttük a nagy ünnepsget. Jó lenne, ha mindenütt a világon ilyen szép nap lenne május elseje. Martin Mihály, Tatabánya 3 A tüzelőnek most nincs keletje, építőanyag van elég A TATAI TÜZÉP TELEPEKEN A TÜZÉP tatai telepeiről az elmúlt téli hónapokban — az igények szerint — több mint 2300 vagon szenet szállítottak el a helybeliek és a környező falvak lakói. A jelek szerint az elkövetkező fűtési idényben sem lesz különösebb gond a tüzelő beszerzése. A tatai telepek jelenleg huszonhét vagon szenet és mintegy húsz vagon brikettet — ehhez tűzifát is bőven — tárolnak, így semmi akadálya annak, hogy bárki jó előre beszerezze a téli fűtőanyagot. Ami a bányákat illeti, a tatai tüzelőkészletet a jelenleginek akár a tízszeresére is emelnék. Még a tárolás sem okozna gondot a telepeken, csupán jelenleg nincs Mivel kereslet a szén iránt, a házakhoz történő szállítások is zavartalanul, torlódás nélkül lebonyolíthatók, ezért mostanában a munkahelyeken is mindinkább szorgalmazzák az utalványok kiadását. tet Ami az építőanyag készleilleti- például cserépből, mozaiklapból és még kályhacsempéből is minden igényt kielégít a tatai telep. Faanyagból is jelentős a készlet. A téglaellátás viszont nem kielégítő ,de a IITV. negyedévtől ebből sem lesz hiány. Bőven van viszont cement — ebből mintegy ötezer mázsa vár a vásárlókra — nemkülönben például a vasbeton-gerenda is. Érdekes a mésszel kapcsolatos helyzet. Az utóbbi időben több termelőszövetkezet — a héregi, a vértesszőllősi, stb. — kínálja eladásra a saját kemencéjükben égetett termékét A tatai telep biztonsági tartalékként vásárolna is ebből, hiszen az idei építési szezonban mintegy 100 vagonra tehető a kislakás építők igénye. A probléma az, hogy az állami üzemekből származó mész minőségével megegyező — nem egyszer annál gyengébb — szállítmányért mázsánként 90—95 forintot kérnek a tszek, holott az állami üzem terméke csupán 54 forintba kerül, így világos, hogy miért megy füstbe számos üzletkötési ajánlat A minőségért is kereskednek a tataiak. kocsin Minden egyes vasúti érkező szállítmányból próbaoltást végeznek a telepen, így csakis az általuk ,,levizsgáztatott” legjobb minőségű árut adják át a vásárlónak. Emellett még azzal is versenyeznek — más építőanyag —, hogy értékesítő telepekkel szükséges minden, építéshez fürdőszoba vasanyagot, még berendezést is árusítanak. Sőt, a kislakásépítőknek — filléres áron — kőműves felszerelést is kölcsönöznek. — ke — Lelkiismeretes munkát — kiváló minőséget! — A munkaverseny céljai Dorogon — Lelkiismeretes munkát, kiváló minőséget! — írják ez évi munkaversenyük zászlójára a dorogi bányászok. A versenyt különben a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indították. Ebben az egész szénmedencére kiterjedő mozgalomban 500 brigád, köztük 250 szocialista brigád kel egymással nemes versenyre. A bányaüzemek vállalásainak összegezése terven felül 14120 alapján tonna szén kitermelésére bíthat a népgazdaság, száz minőség további javítását célozzák azok a vállalások, amelyek a megtűrt meddő a 0.26 százalékos csökkentését fűtő érték 10 kalóriával való növelését, a durva szén arányának további 0.14 százalékos javítását szorgalmazzák. A dorogi és az ebszőnyi osztályozók vállalása vállalati szinten a tervezett értéken felül tonnánként 3.86 forint árbevételi többletet jelent. A nyereség növelésében különböző jutalmakkal is érdekeltté teszik az üzemek dolgozóit. Az üzemek az élüzem cím elnyeréséért kelnek versenyre. A vállalat számításokat végzett, melynek alapján elmondhatták, hogy ha a bányafa értékének 10 százalékát megtakarítják, az annyit jelent, hogy az elért, legtöbbet cselekvők között éves viszonylatban 600 000 forint jutalmat oszthatnak szét. Ezért széles körben el kell terjeszteni az omlasztásos és iszapolásos acélbiztosítás, frontokat és pásztafestéseket. Az üzemi vállalások teljes termelési értékben 11 millió forintot tesznek ki, ugyanakkor 1 millió* eredményező költségcsökkentés várható az esztendő végére a kibontakozó jubileumi versenyben Dorogon.