Dolgozók Lapja, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

1972. október 26. csütörtök Miért tűrjük? Lassan nem tud az óra neheztelés nélkül, már-már bér hová elfordulni, napra belenyugodva a sorsunkba, ban számtalanszor úgy ten- tudomásul veszünk, ni, mintha süket lenne, és Nem lehet az igaz, hogy nem hallana semmit, ami- ezt a káromkodási hullámot nyira ellepi az utcát, a el kell fogadnunk és el kell munkahelyet, a szórakozó- tűrnünk a mai kor, a helyeket a káromkodás és a „gyorsuló idő" velejárójadurva beszéd. És ha csak a ként. Mindezt ugyanis nől„csudába” küldenék egy külözni tudnánk. Jó lenne, mást e sport művelői, vagy ha akadnának férfiak, akik azt mondanák „a nemjóját!", ebben segítségünkre sietnék ettől pillanatnyi mérgüknek. Mert már ott tartunk, lecsillapodna. Csakhogy hogy az újabb brutalitástól nem erről van ám szó, ha tartva, ezeket a fenegyerekem a féktelen drasztikum- keket nem merjük meg kérrel, a trágárságról! Legdezni, vajon így beszélneszembetűnőbben a kisisko nek édesanyjuk, feleségük, lások és a kamaszok között menyasszonyuk, esetleg kisszedi áldozatait a csúnya huguy, előtt, és eltűrnék-e, beszéd, de persze nem ki- hogy más férfiak így társamén az éltesebb férfiakat lógjanak a hozzájuk tartozó sem. Sokszor úgy látszik, hogy az erősebb nem képnők füle hallatára?! A legelemibb tiszteletviselői már-már egymással adás, ha egy férfi nem beversengenek, ki tudja darszél durván és közönségevábban, közönségesebben és sen nők társaságában. Úgy brutálisabban kifejezni ma látszik, mintha az ifjú nemgát, és mindezt teszik a nőkzedék egy része erről mit jelenlétében, a nők fülehal sem tudna. Egyre inkább sazára, mintha ezzel a legtért hódít és polgárjogot természetesebb módon jár- nyer mindenfajta társasodnak el, mintha irodalmi érintkezésben, úton és útfényelven beszélnének. A nők többsége megretten e gátlástalan beszéd hallatán. lön a csúnya beszéd. Persze, igazán eredményes és hatásos az lenne, hogy hallatán Pedig nem is olyan régen mi lányok-asszonyok nemanyáink jókora pofonokat osztogattak volna, és rendre, tisztességre intették volna mindennek a tizedéért is csak elpirulnánk és süketet tetetnénk, hanem mernénk felháborodni, tiltakozni és megszégyeníteni is azt, aki a környezetüket, amit mi, megsért bennünket, emancipált nők, zokszó és Kocsis Éva DOLGOZÓK LAPJA Garázsépítési gondok Tatabánya-Új városban Ahogy növekszik a személyrehajtó bizottság elfogadta, autók száma Tatabányán, úgy Ebben az időpontban a jelentáramlik a garázsépítési igénykezők száma azonban 156 volt, a városi tanácshoz. Ingerült ami azt jelentette, hogy csak autótulajdonosok érdeklődnek a felének adhatnak területet, nap mint nap az építési ősz Ez a szám később 129-re mótáljon: meddig várjanak még, dúsult, s ezzel teljesen „belmékor számíthatnak autójuk telt” Újváros. Minden további tető alá hozására. A válasz engedélyezés, a már ma is nem megnyugtató. Úgy néz ki, szűk zöldterületek rovására Újvárosban elfogyott a garamenne. Az alsógallai rész nem zsok számára felhasználható ad lehetőséget garázsépítésre, terület. Az itt létesülő házgyári A megoldást az jelentené, lakások földszintjén 150 galla a város még beépíthető terázst képeznek ki. Ugyanakkor rületén létesülne egy központi a tanácsi nyilvántartásban — nagy garázs, ahol autók szá- amelynek kielégítésére nincs zajt helyezhetnék el. Ennek a már terület — a jelentkezők költsége azonban olyan nagy, száma meghaladja a 160-at. S hogy nem vállalják az autót,- ebben nincs benne az V. szo tlajdonosok. Ellentmond ennek szédsági egység az elképzelésnek az is, hogy lakóinak az igénye: eljövendő Tatabánya-Újvárosban egyéb- Valamivel jobb a helyzet a ként is kevés a még beépítvet nagy fejlődés előtt álló Dózsató hely, s ezt garázsok száma- kertben. Innen is már mintegy ma felhasználni nem lenne he- száz garázsépítési igény ér hélyes. Az úgynevezett BVMzett a tanácshoz. Itt azonban garázstípusokból — az eddigi az erdőgazdaság és a cukrászterületeken — felépült 1968 üzem között maradt egy olyanban 92, a következő évben 57, 25—30 méter széles, és száz míg 1970-ben nyolc üzembe- méter hosszú terület, amely e helyezését engedélyezte a ta-célra felhasználható, ezért nács. Ezeknek az autószállók- tanács itt 82 garázs elhelyezés anak az építési költsége mintjére adott engedélyt. Ezek éppegy tizenötezer forint volt, tése megkezdődött. A Dózsa-Két éve a tanács újra felkért, beépítésének a terve mérte a területeket, hogy lehetetn tartalmazza a garátőséget találjon az építés folyások elhelyezését. Ezek bioktatására. Úgy látta, hogy még kis szerkezetűek lesznek, s a hetvenhat garázs elhelyezhető. KOMÉP kivitelezésében való- Ezt a javaslatot akkor a vég sírhatók meg. Felépítésük után értékesítik majd. Ennek megvalósítására előreláthatóan a jövő évben kerül sor. A garázsok elhelyezésének nincsen különösebb építési előírása, de mert külső megjelenésük esztétikai és városképi szempontból nem kielégítőek, olyan helyre igyekeznek telepíteni, hogy ne ütközzenek ki környezetükből. Csakhogy lassan egyszerűen nem lesz mód környezetet sem találni az autóknak. A város vezetői mindezek ellenére sem mondhatnak le a helyzet enyhítéséről. A gazdaságpolitikai bizottság is úgy látta, nem szabad befejezettnek tekinteni az újvárosi garázsépítést, mert nagy szükség van rájuk. Nagyobb kapacitással és termelékenyebben — December 15-re teljesítik tervüket — közeleg az év vége. Egyre az olyan nők számára, akik termelési érték. A művezetők inkább kirajzolódnak a válla- valamilyen oknál fogva az ott- keresetének 35 százaléka mulatok egész évi tevékenységé- henhoz vannak kötve, s nemnek körvonalai. Érthető hát, vállalhatják az üzembe járást. hof>: TM * elsősorban ez iránt Esztergomban és környékén érdeklődtünk az esztergomi 100 bedolgozót foe_ Látszerészeti Eszközök Gyára összesen 100 bedolgozót fog igazgatójánál. Megtudtuk, salkoztat a gyár. Új munkaerőhogy az idén immár 175 millió tartalékokat tártak fel a fatermelési értéket produkál laton környékén is. A SZOT- nak, termékeiknek jó és biz üdülők alkalmazottainak téli tos piacuk van. Éppen ebből foglalkoztatása problémákat, következik, hogy jövőre még gondokat okozott többek kenagyobb feladatokat kell megzött Balatonlellén és siófokon. likezen. Ez is olyan, mint egy csata. Meg kell vívni. De a szó való értelmében, mert a jövő ennek a leckének a megoldást sürgeti. oldaniok. A gyár termelésének jelentős hányada export megrendeléseket elégít ki. Ez adja meg annak az információnak az értékét, hogy november harmincadikára teljesítik a külföldi megrendelők ez évi igényeit. De az egész évi terv befejezését sem akarják az esztendő végére hagyni. A gyár vezetői arra ösztönzik a dolgozókat, hogy december 15-re minden idei termelési eredménynek megfeleljenek, eleget tegyenek. Nos, a gyár egy-egy üzemet létesített az említett helyeken, méghozzá három nap alatt szerelték fel őket. Így aztán az üdülőkben dolgozó lányok-asszonyok a téli és tavaszi hónapokban szemüvegeket szerelnek össze. Éppen ebben az időszakban készülnek el a következő nyár divatos napszemüvegei. A gyár tehát olyan időszakra kap munkáskezeket, amikor szezoncikke gyors legyártása a fela Megteremtik a kedvező indulata, hogy mielőbb megjelenlés feltételeit is hessen vele a piacon. Miközben az idei terv ma A hónap végére pénzzé válradéktalan és határidő előtti torzék teljesítésére törekednek, egy pillanatra sem tévesztik szem A gyár igazgatójával törelöl, hogy a jövő évi eredmény beszélgetésünkkor azt is kényes kezdés feltételeit is ez megtudtuk, hogy őket nemevben Ez annál kell megteremteniük, csak általában sarkallja a terv is inkább fontos, teljesítése. Az ütemességre mert hiszen 1973-ra minden nagy figyelmet fordítanak, és kapacitásukra rendelésállomás a hónap végére a megtermelt nyuk van. Gondoskodniok kell értéknek pénz formáját kell tehát megfelelő félkész téröltenie. Ezt úgy érték el, hogy mikről, raktári állományról f terveket 26-ig teljesítik. Bővítik: f“/eJrracS*„^‘ tí - ebben a dolgozók társadal- hogy a megtermelt értékek mi munkában részt vállaltak raktáron álljanak, hanem az, —, de ez egyrészt a meglévő hogy mielőbb a fogyasztás éstúlzsúfoltság megszüntetését rendszerébe kerüljenek. Így célozza, másrészt új profilok aztán olyan sem fordul elő, bevezetését. A termelőterület bővülése csak részben igényel új munkaerőt, mert elsősorban új technika felvonultatásával kívánják megoldani a növekvő piaci igények aszerint alakították ki, hogy hogy a hónap utolsó előtti napján azért túlóráznak, hogy jelenthessék: megfeleltünk a terv követelményeinek. Az anyagi ösztönzőket is kielégítését Bővült a bedolgozói rendszer is A gyár kezdettől igyekezett meghonosítani fogva sélesíteni a bedolgozói rendés szert, munkaalkalmat és kereseti lehetőséget adva ezzel a fent vázolt ütem idegződjön be a termelés minden területén. Azok előkészítéséért, akik a munkák irányításáért, a dolgozók kiszolgálásáért, egyszóval a termelés zökkenőmentességének biztosításáért felelősek, anyagilag érde’tek abban, hogy a hónap végére pénzzé változzék a Gordos Géza Rendelet a technikus Rendeletben szabályozták az illetékes miniszterek a technikus-minősítés rendjét. A jövőben a technikusi oklevelet minősítő vizsga letételével lehet megszerezni. A technikusi oklevél a minősítés szakirányának megfelelő technikusi munkakör betöltésére képesít és a technikusi cím viselésére jogosít. Tecnikus-minősítő vizsgát a kijelölt szakközépiskolák mellett működő „Állami technikus-minősítő bizottság” előtt lehet tenni. A vizsgára egyéni tanulással — önképzéssel —, időszakosan szervezett konzultációkkal, vagy tanfolyamon való részvétellel lehet felkészülni. Technikus-minősítő vizsgákra azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik a megfelelő technikumi, szakközépiskolai érettségivel, illetve ezzel egyenértékűnek tekintett minősítésről végzettséggel, továbbá a választott technikusi szak szakirányának megfelelő munkakörben eltöltött, legalább kétéves gyakorlattal és a munkahely véleményezésével rendelkeznek. A kohó- és gépipari miniszter, a nehézipari miniszter, a könnyűipari miniszter, valamint a közlekedés és postaügyi miniszter az illetékes főhatóságokkal egyetértésben külön-külön rendeletben részletezte a saját tárcájához tartozó szakágazatokban a technikus-minősítés feltételeit. Azoknak a szakoknak jegyzékét, amelyekben a rendeletek alapján technikusi oklevelet lehet szerezni, a Művelődési Közlöny október 16-i száma közölte. A miniszteri rendeletek hatályba léptek. .A tűzhelyet szét kell rombolni... Küzdelem a levegő tisztaságáért — a XVII—XIX. században Az emberiség nagy gondja napjainkban a levegő szennyezettsége. Világszerte folyik a küzdelem a levegő tisztaságáért. És ez a harc nem mai keletű. Angliában például már a XVII. század kezdetén a füst, és a füstölők ellen fordult a közvélemény olyannyira, hogy az angol kormány ez ügyben egy nagy jogokkal felruházott bizottságot küldött ki. A bizottság el is rendelte egyszerűen azt, ami manapság valóban nevetségesnek látszik, hogy a tűzhelyeket szét kell rombolni és kőszén elégetőit meg kell büntetni. 1673-ban a a kormánynak már javaslatot is tettek, hogy a füstölést tiltsa el. A mozgalomnak azonban nem lett eredménye. 1843-ban azt a törvényt hozták, hogy minden lokomotív tűzterét úgy kell elkészíteni, hogy a benne képződött füstöt eleméssze. 1853-ban a „Smoke nuisance act”-ban jelent meg egy törvény, amely elrendelte, hogy minden tűzhelyet úgy kell elkészíteni, illetőleg úgy alakítani, hogy füstjüket maguk elemésszék. E törvényt 1858-ban egy pótlékkal még szigorúbbá tették „Alcaii act”-tal és 1866-ban a és 1863-ban az „Nuisances removal act”-tal még kibővítették. 1875-ben a „Public health act” elrendelte, hogy: „Minden olyan tüzelés, amely a használt tüzelőanyag elégetésekor keletkező füstöt nem emészti el az elérhető mértékben, továbbá a műszaki és ipari célokra szolgáló tűzhelyek, valamint a magánlakóházak kürtőinek kivételével mindazon kémények, amelyek az erős füstöt oly mennyiségben áraztják a szabad levegőbe, hogy ártalmasak, ártalomnak tekintendők és sommás per útján tárgyalandók azon hozzáadással, hogy a vádlott felmentendő, mihelyt a bíróság meggyőződést szerzett arról, hogy a kérdéses tűzhely úgy van készítve, hogy füstjét a gyártás módjához és műfolyamhoz illő mértékben eleméssze és hogy a tüzelést a vele megbízott személyzet gondosan végezte. A helyi hatóságoknak kötelességükké tétetik, hogy az üzemre ügyeljenek fel és ott ahol a károsodásról meggyőződnek, a törvénynek záros határidő alatt való teljesítését kívánják meg.” Hasonló törvényt hoztak 1854-ben Francoi_országban és 1880-ban Svájcban. Németországban megelégedtek azzal, hogy a gőzkazánok engedélyének kiadását ahhoz a feltételhez kötik, hogy a kémény gázai a szomszédok ártalmára ne legyenek. Az 1862. évi londoni kiállításon számos szerkezetet mutattak be a levegő tisztaságának biztosítására. A levegő tisztán tartása érdekében előírták az ipari városok kéményeinek magasra építését, hogy az égéstermékek már magasan jussanak a szabadba. Rendelet tartalmazza azt is, hogy az ipartelepek felügyeletét és kezelését csak olyan személyek végezhetik, akik arra való képességüket kimutatták. A fűtést vizsgákhoz kötötték és ezért olyan iskolákat állítottak fel, amelyek a fűtést tanították. Az ilyen fűtőiskolák felállítását az államok anyagilag és erkölcsileg is támogatták. Strobel Árpád 5 99 Üröm az A tatabányai önkiszolgáló mosószalon egyik leghasznosabb tevékenysége, hogy mentesíti a dolgozó nőket a nagymosás gondja alól. Az általánosan elterjedt kisebb háztartási mosógépekkel, centrifugákkal az ágynemű mosása például még nehézkes, lassú dolog, emellett sok új házban a teregetés, szárítás is nehézkes — nincs hozzá megfelelő helyiség. Ezeken a gondokon segített az önkiszolgáló mosószalon, amely csakhamar népszerű lett, amit forgalmának ugrásszerű növekedése is jelzett. Annak ellenére, hogy a mosószalon önkiszolgáló részének a teljes kapacitása még korántsincs optimálisan kihasználva, már most bizonyos zavarok mutatkoznak. Az utóbbi hetekben az olajtüzelésű kazánokban keletkezett műszaki hibák okoztak több ízben üzemzavart, s akadályozták a szolgáltatás zavartalanságát. Fennakadást okozott azonban az is, hogy a tíz automata mosógéphez csak egy vasalógépet (kalandert) állítottak üzembe, örömben s ha a forgalom úgy alakul, hogy egyszerre többen gyűlnek össze a vasalógép nem győzi. A mosószalon üzemvezetője szerint a kalander csak 3 mosógép kiszolgálásához elegendő. Újabban pedig többen panaszolták, hogy a mosógépek nem tisztítanak kifogástalanul. Október 23-án este három ügyfél jelezte: mosás után is piszkos maradt a ruhanemű, sőt az egyik fele állítólag még piszkosabb lett, mint volt (?). Kénytelen-kellettert új zsetont váltott, másodszor is gépbe tette a holmiját. Dupla áron pedig nem túlságosan kifizetődő a mosoda igénybevétele. A panaszok persze súrlódást is okoznak a mosoda alkalmazottai és az ügyfelek közt, s többen panaszolták azt is, hogy az alkalmazottak egy része olykor kifogásolható hangnemet használ, s nem megfelelő magatartást tanúsít. Bizonyos, hogy az ügyfelek is idegesek, ha dolguk végezetlen kell hazacipelniük a mosnivalót, vagy úgy találják, benne maradt a piszok a lepedőben, párnahuzatban. A minőségi kifogások talán azzal is magyarázhatók, hogy újabban nem adagolnak hypót a tisztítószerhez, megvizsgálandó volna azonban, hogy enélkül megfelelő hatásfokú-e a használt szer. Mindent egybevéve: nagy eredmény, hasznos segítség a mosoda, törekedni kell rá, hogy feladatát jól, kifogástalanul töltse be. Hiányt pótol, a dolgozó nők második műszakját könnyíti meg. A szénbányáknak, a mosoda üzemeltetőjének, köszönet jár érte. Mint minden új üzemnél, itt is nyilván elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb üzemzavarok, s személyi problémák is adódhatnak. Éppen ezért talán fokozottabb figyelmet kellene fordítani az új üzem ellenőrzésére, támogatására, mielőtt még súlyosabbá válnak a jelentkező „gyermekbetegségek”. (homoródi) „Mirtite” mammutábszár A Jakut Geológiai Múzeum páratlanul értékes kiállítási tárggyal gazdagodott, egy mammut lábszárával. A lelet érdekessége, hogy a szőrzet teljes egészében megmaradt, a hús, a lágy rész kitűnően mumifikálódott az örök fagyban. A leletre az ázsiai kontinens északkeleti vidékén bukkantak, a hírneves berelehi mammuttemetőben. Innen 1970-ben közel 8000 mammutcsontot emeltek ki. A jakut archeológusok a szomszédságban paleolit korabeli emberek tanyahelyét találták meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy a mammuttemetőben levő csontok az ősvadászok konyhahulladékai. Az ősemberek — ismerettel okból — kőkéseikkel levágták a mammut lábát és ezt eltermették.