Dolgozók Lapja, 1973. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

VILÁG ÍAJ. EGYESÜLJETEK! 1973. március 23. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 69. sz. Ara: 80 fillér Folytatódik a parlamenti tanácskozás Az országgyűlés elfogadta és jóváhagyta a kormány munkájáról szóló beszámolót Csütörtökön a Parlamentben folytatta mun­káját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Leg­felsőbb államhatalmi testületünk tanácsko­zásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­ Németh Károly:­ jának tagjai, továbbá a Központi Bizottság t­itkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai­­ páholyokban helyet foglalt a Budapesten akk­reditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. Az országgyűlés folytatta a Minisztertanács beszámolója feletti vitát, el­sőként Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára emelkedett szólásra. Legyünk következetesek a X. kongresszus célkitűzéseinek megvalósításában! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! — Csaknem két esztendeje, hogy az országgyűlés Fock elvtárs előterjesztésében meg­tárgyalta és­ egyhangúlag jó­váhagyta a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak végrehajtását szolgáló kormányprogramot. Megállapíthatjuk, hogy kormány eredményesen mun­­­kálkodott országépítő céljaink megvalósításáért. — Amikor áttekintjük a X. kongresszus óta végzett mun­kát — és ezt teszi a kormány beszámolója is — nem vágya­inkból és óhajainkból, hanem reális társadalmi valóságunk­ból indulunk ki, s feladatain­kat is ennek alapján határoz­zuk el. Ahol élet és mozgás van, ott mindig akadnak problémák, nehézségek, meg­oldást sürgető ellentmondások is. A jó politikának nem az a fő ismérve, hogy minden zök­kenő nélkül mennek a dolgok előre, hanem az, hogy ezeket az ellentmondásokat valóságos súlyuknak megfelelően, gon­dosan számba vesszük és min­dent elkövetünk a helyes megoldás érdekében. Pártunk ilyen politikát folytat, és ilyent fog folytatni a jövőben is. Erre adott példát a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülé­se is. — Népünk többsége egyet­ért azzal, hogy bevált politi­kánkon, a X. kongresszus cél­kitűzésein ne változtassunk, legyünk következetesebbek végrehajtásában. Az egyetér­tés növeli a párt, az állami és társadalmi szervek, a mi­nisztériumok, a vállalati, in­tézményi vezetők feladatát és felelősségét, hogy következe­tesen hajtsák végre a X. kong­resszus határozatait, az or­szággyűlés, a kormány dön­téseit. Tisztelt Képviselőtársaim! 3 — Nagyra kell értékelnünk kormány beszámolójában felsorolt, társadalmunk fejlő­dését jellemző tényeket. Az eredmények és a gondok egy­bevetése arról tanúskodik, hogy a szocializmus építése az elmúlt két évben is töretlenül előrehaladt. Tervszerűen gya­rapodott, fejlettebb lett az or­szág, javultak az életkörülmé­nyek, gazdagodott szocialista kultúránk és szellemi életünk. — Munkásosztályunk növek­vő politikai aktivitással, gya­rapodó szaktudással, vezető szerepéből eredő felelősséggel vállalja a szocializmus építé­séből reá háruló feladatokat. Ez kifejezésre jut többek kö­zött a szocialista munkaver­seny és brigádmozgalom ter­jedésében, erejében, amely nemcsak a termelésre gyako­rol kedvező hatást, hanem az általános emberi magatartás­ra is. — Nagyra értékeljük mező­­gazdaságunk termelési ered­ményeit, termelőszövetkezeti parasztságunk helytállását. Parasztságunk jó szövetségese munkásosztályunknak; maga­tartásával, termelési eredmé­nyeivel egyaránt bizonyítja, hogy fenntartás nélkül híve a szocializmusnak s — ereje és tapasztalatai alapján — vállal­ja az ország gondjaiból a reá jutó feladatok megoldását. — Értelmiségünk tudásban és létszámban is évről évre gyarapodik. Élete, munkája, alkotásai azt bizonyítják, hogy az értelmiség szocializmust építő népünk része, tudomá­nyos, műszaki, művészeti te­vékenysége arról tanúskodik, hogy cselekvő egyetértéssel támogatja társadalmunk ha­ladását. Kedves Elvtársak! — Együttes munkánk ered­ményeit összegezni: közös kö­telességünk. Úgy gondolom, jogos az örömünk és büszke­ségünk, hogy fejlődik az or­szág, gyarapszik minden me­gye, falu és város. Ezt azért is hangsúlyozom, mert időn­ként azt tapasztalja az ember, hogy valamiféle divat, a bá­torság mércéje csak a gon­dokról, hibákról szólni. A va­lóságos gondok őszinte feltá­rása a mi viszonyaink között nem a bátorság mércéje csak a gondokról, hibákról szólni. A valóságos gondok őszinte feltárása a mi viszonyaink között nem a bátorság köré­be tartozik. Eredményeink és hibáink egyoldalú le- vagy túlbecsülése ellentétes politi­kánk realizmusával. — örülni kell mindannak, amivel gyarapodtunk és őszin­tén felháborodni azért, amit nem teljesíthettünk, amit meg­tehettünk volna, de elmulasz­tottunk. Attól lesz több eredményünk és kevesebb az gondunk, ha az indokolt fel­­­háborodásunkat alkotó cselek­vés követi, ha mindenki a maga közvetlen környezeté­ben, a maga helyén állandóan érzi, hogy a szocializmus épí­tésének ügye rajta is múlik. A felelősség érzése az a biztos mérce, amely a határvonalat jelenti a demagógia és a ter­mékeny, előrevivő bírálat kö­zött. — Változatlan törekvésünk, hogy fogjon össze mindenki — kommunista és pártonkívüli —, aki szívén viseli a nép sorsát. Ennek tartalma: a sze­mélyes és együttes felelőssé­günk a szocializmus felépíté­séért. Ezt kell szolgálni a szo­cialista demokráciának az ed­digieknél is jobban, nagyobb hatékonysággal. Ebben olyan erő van, amelyet pótolni sem­mi mással nem lehet. Ezért jogos az igény, hogy akinek a dolgozók bizalma hatalmat adott, az felelősséggel viselje, ennek szellemében cseleked­jen, ne tekintse tehernek szocialista demokráciát, mert a 'a döntés és a végrehajtás is ettől lesz jobb. A mi demok­ráciánk azért szocialista, mert valóságos jogokat ad és alap­ja a becsülettel, tisztességgel végzett munka. — Társadalmunkban van­nak még olyan emberek, akik nem törődnek a közösség ér­dekeivel, elhanyagolják sze­mélyes kötelességeiket, jogaikat tartják számon,csak . Aki társadalmi valósá­gunk egészére figyel, annak észre kell vennie, hogy a mi társadalmunkra nem az önző, az anyagias, a jogaikat köve­telő, kötelességeiket elhanya­goló emberek a jellemzők, még akkor sem, ha ezek időnként a közvélemény figyelmének kö­zéppontjába­­ kerülnek, és aránytalanul többet hallunk róluk, mint a szocializmust tisztességgel építő dolgozók­ról. Fontos, hogy az anyagi érdekeltség elvét következete­sen érvényesítsük, a jobb munka megbecsülése a díja­zásban is kifejeződ­jék, s­­ et­től elválaszthatatlanul — ugyanilyen fontos az is, hogy az erkölcsi ösztönzés szerepét növeljük. Tudjuk, hogy az embereknek kell a jó, az elis­merő szó. Feladatunk, hogy olyan társadalmi közgondol­kodást teremtsünk, amelyben a közösségért, a társadalomért végzett jó munka a legfőbb értékmérő. — A Központi Bizottság ál­lásfoglalása óta közvélemé­nyünkben erősödött a felisme­rés, hogy a dolgozó nép fel­­emelkedését az szolgálja iga­zán, ha társadalmunk alkotó erejét népgazdaságunk fejlesz­tésére koncentráljuk. A Köz­ponti Bizottság határozatát követően a legtöbb vita a ter­melés, a gazdálkodás és az életszínvonal kérdéseiről bon­takozott ki. Ezek belpolitikai életünk fontos kérdései. — Amit népgazdaságunk fejlesztéséért és társadalmi vi­szonyaink magasabb színvo­naláért teszünk és tennünk kell, annak célja, hogy tovább javítsuk népünk élet- és munkakörülményeit. Munkás­­osztályunk, dolgozó népünk több mint másfél évtizede ta­pasztalja: pártunk és kor­mányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésé­vel, a nemzeti jövedelem nö­vekedésével együtt járjon az életszínvonal rendszeres emel­kedése, s hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósul­t gya­korlat, azt a statisztikai ada­tok mellett dolgozó népünk ta­pasztalatai igazolják. Mindig megtettük az életszínvonalat növelő intézkedéseket, amikor annak anyagi alapjait megte­remtettük. Az a célunk,­ hogy­ társadalmunk dolgozó osztá­lyai és rétegei arányosan ré­szesüljenek a megtermelt nemzeti jövedelemből. Ezt társadalmi méretben teljesí­tettük és továbbra is ezt tes­­­szük. — A párt és a kormány — közvéleményünkkel együtt — számon tartja a jogos igénye­ket. Ezek kielégítése azonban lehetőségeinktől, közös mun­kánk eredményességétől függ. Igényeink természetesen min­dig nagyobbak, mint a lehe­tőségeink, így van ez a Köz­ponti Bizottságban, a kor­mányban és köz­vélemény­ü­nk­(Folytatás a 3. oldalon) x Mészégetők Tizenhat kemencében ég-e­ környéki TÜZÉP telepeire,­tik a Gerecse mészkövét a Stark József és öt társa na­­talján—héregi Haladó Tér- pi 14—15 órát tölt a mészke­ melőszövetkezet szakembe­ i­encék mellett. Igaz, sok a rej. Egy-egy kemencéből munka, de a fizetésükkel is 160—170 mázsa, jó­ minőségű elégedettek. Éppen égetésre égetett mész kerül a Budapest készítenek elő egy kemencést. A kereskedelem és a vendéglátás kérdéseiről tanácskoztál! A belkereskedelmi miniszterhelyettes látogatása Tatabányán Borsos László, a belkeres­kedelmi miniszter helyettese — minisztériumi szakembe­rek kön kíséretében­ — csütörtö­Tatabányára látogatott, ahol Havasi Ferenccel, a me­gyei pártbizottság első titká­rával és Kiss Istvánnal, a Ko­márom megyei Tanács elnö­kével tanácskozott a kereske­delem és a vendéglátás fej­lesztésének időszerű tenniva­lóiról. A tanácskozáson részt vettek a megyei pártbizottság és a megyei tanács illetékes osztályvezetői is. Ülést tartott az SZMT elnöksége Csütörtökön tartotta meg soron következő ülését, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöksége, amely a közeli napokban összehívja a tanács­ülést, s előterjeszti jelentését a múlt évben végzett munká­járól. Az elnökség csütörtökön ezt a jelentést vitatta meg, majd tájékoztató hangzott el az elnökség múlt évben hozott határozatainak, állásfoglalá­sainak végrehajtásáról, a gaz­dálkodásról, a szakszervezeti szervezettség és a tagdíjfize­tési tevékenység alakulásáról. Az elnökig végezetül megtár­gyalta a május 1-i ünnepségek szervezésével kapcsolatos fel­adatokat. Együtt kell keresni a megoldásokat! A termelőszövetkezetek és a kiszolgáló vállalatok vezetőinek tanácskozása Csütörtökön délelőttre fon­tos tájékoztatók meghallgatá­­sára hívta össze a megye ter­melőszövetkezeteinek elnökeit, szakvezetőit, a megyei tsz-ek területi szövetségének titkár­sága. A TESZÖV felkérésére, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, az AGRO­­KER, megyei és budapesti ki­­rendeltsége, a Vetőmagtermel­tető Vállalat, valamint a me­gyei mezőgazdasági üzemek agrokémiai minősítő szolgála­ta vezetője tájékoztatta a ter­melőszövetkezetek képviselőit a tsz-ek kiszolgálásával kap­csolatos, időszerű kérdésekről. Hontyári Imre, a TESZÖV titkárhelyettese megnyitójá­ban elmondotta, hogy a tsz-ek előtt­ álló feladatok minősé­gükben messze eltérnek a ko­rábbiaktól: egyre nagyobb kö­vetelményekkel kell megbir­kózniuk a vezetőknek ahhoz, hogy munkájukat az eddig el­ért szinten végezzék. A szövet­ség helyesnek tartaná pél­dául a vállalatok és a terme­lőszövetkezetek között a több­­ évre szóló megállapodásokat, a szerződéskötéseket, amely mindkét fél számára bizton­­ságos alapot jeleníthetne.. De több éves­ elkötelezettséget vállalni anélkül, hogy a tsz-ek vezetői ne tudnák a fel­vásárlási árat, vagy legalább­is a legalsó árhatári­det­e, hangsúlyozta nem le­többek között.­­ Ez a tanácskozás azt aélt szolgálja, hogy a termelő­­­­szövetkezetek vezetői tisztán lássák: jelenlegi gondjaik megoldásában milyen segítség­re, intézkedésre számíthatnak. A meghívott vállalatok ve­zetői, kihasználva a ritka al­kalmat, nem is annyira a ter­melőszövetkezetek kiszolgá­lásával kapcsolatos ténykedé­sükről, gondjaikról és a vár­ható változásokról szóltak, mint inkább múlt évben élést eredményeikről, belső problémáiról. vállalatuk- Kétség­telen, hogy amit elmondtak, figyelemre méltó volt, és né­mi következtetést ebből is le­vonhattak a tsz-vezetők az elkövetkezendő időkre. így például, hogy a zavarta­­lan húsellátás biztosítás érde­kében a sertésállomány mielőb­bi felfejlesztésére nagy szükség lesz, s, hogy a népgazdaság elsősorban a termelőszövetke­zetektől várja el a háztáji ter­melést elősegítő, kocakihelye­zési akcióhoz szükséges koca­­süldők előállítását. Köztudott, hogy a tsz-ek mindent elkövetnek azért, hogy rövid idő alatt export­minőségű bikákat hizlaljanak. Csakhogy a MÁV nincs felké­szülve az állatok korszerű szállítására, aminek hátrányát a felvásárló vállalat és az ér­tékesítő termelőszövetkezet egyaránt megérzi. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat igazgatóhe­lyettesének tájékoztatója biz­tató változásokat, korszerű megoldásokat jelentett be a takarmányok béltartalmának garantálására. Az AGROKF­ R megyei kirendeltségének veze­tője felkérte a tsz-ek képvise­lőit, hogy ahol nincs meg a kalászosok tavaszi fejtrágyá­zásához szükséges nitrogén, azok a tsz-ek minél hamarabb jelentkezzenek, hogy gond­jaikra megoldást keressenek. A budapesti AGROKER he­lyettes igazgatójának tájékoz­­­tatása szerint sem NDK kom­bájnra, sem elegendő MTZ-re nem számíthatnak a termelő­szövetkezeteik az idén. (A töb­bi, nyilvánosságot igénylő té­mára a későbbiekben még visszatérünk.)

Next