Dolgozók Lapja, 1973. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-08 / 132. szám
• •Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról. A tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jellemezte az összes megvitatott kérdésben. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két nép testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése állandóan fejlődik. A Minisztertanács meghallgatta a fővárosi tanács elnökének tájékoztató jelentését a főváros tavalyi fejlesztési terveinek végrehajtásáról, és az idei beruházási feladatokról. A korábbi évekhez viszonyítva színvonalasabb volt a tervező- és az előkészítő-munka, javult a gazdaságosság és nőtt a hatékonyság. A tanács terveinek megvalósításához nagy mértékben hozzájárult, hogy a kormány jelentős összeget biztosított többletberuházásokhoz. Ennek nyomán javult a tömegközlekedés és a közműellátás. Javult a főváros lakosságának ellátása is. A tanács erőfeszítéseit ez évben is elsősorban a lakásépítkezésekre és az ezekhez kapcsolódó közmű- és intézményi ellátás biztosítására, a tömegközlekedés javítására összpontosítja. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének jelentését a túlzott igényű, költséges városközpontok létesítésének megakadályozására tett intézkedéseikről, amelyekre a kormány az elmúlt évben határozatot hozott. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az előterjesztőket, hogy az engedélyezési eljárás során továbbra is megfelelő szigorúsággal járjanak el, továbbá vizsgálják meg a fővárosban a határozat végrehajtásának helyzetét és erről ez év végéig számoljanak be. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány — megállapítva, hogy a külföldi hivatalos kiállítások mind mind gazdasági szempontból egyaránt politikai, hasznosak külkapcsolataink fejlesztésére — határozatot hozott, hogy a következő két évben mely országokban, milyen jellegű kiállításokon és vásárokon vegyenek részt a magyar külkereskedelmi szervek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Országos egészségügyi helyzetkép Néhány orvosi szakmában nincs utánpótlás Tovább csökkent a csecsemőhalandóság Az egészségügyi tárca 1972- es költségvetésének teljesítéséről dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket. Tavaly a lakosság egészségi állapota összességében javult, a védőoltások hatására tovább csökkent a fertőző megbetegedések száma, kevésbé hatottak a foglalkozási ártalmak, kevesebb volt a balesetek és TBC-s megbetegedés. A halálozások száma és arányszáma nem emelkedett, 35 ezrelékről 33 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság. A társadalombiztosítás elmúlt esztendei mérlegét Palotai Károly, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának helyettes vezetője meg. Elmondta, hogy az vonta elmúlt évben hozott intézkedéseik — összhangban a távlati népesedéspolitikai célkitűzésekkel is — elsősorban többgyermekes családok helyzetének javítását szolgálták. Az anyákat, a gyermekes családokat támogató segélyek és ellátások összege 1972-ben kis híján hat milliárd forintot tett ki, gyermekgondozási éveikre a korábbi évinél segé76 millió forinttal többet, milliárd forintot fizettek ki.1,4 Szakszervezeti, kedvezményes beutalóval az elmúlt esztendőben több mint 330 000-en töltötték el szabadságukat, körülbelül ugyanannyian, mint 1971-ben — mondotta Kis Károly, a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának vezetője. A Balatonszéplakon, Balatonlellén és Siófokon megépült új üdülőkben, több mint ezer hellyel bővült a családosok üdülési lehetősége, s az elmúlt esztendőben nyitotta meg kapuit Hajdúszoboszlón az EDDSZ 185 helyes új gyógyüdülője. Az előterjesztést követő vitában a képviselők szóvá tették: jóllehet az élveszületések száma kisebb mértékben emelkedett, a demográfiai helyzet alakulása még nem kielégítő. A jelenlegi népszaporulat mellett a következő évtizedekben a népességünknek nemcsak korösszetétele módosulna kedvezőtlenül, hanem a lakosság létszáma is csökkenne. A népesedési helyzet javítása érdekében egész társadalmunk összefogására, a társadalmi erőforrások széles körű felhasználására, szemléletváltoztatásra és tudatformálásra van szükség, örvendetes a csecsemőhalandóság csökkenése, az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. Sokat segítene, ha tovább lehetne mérsékelni a koraszülések számát, azonban változtatni kell ehhez a mai, rendkívül káros abortusz-gyakorlaton. Szorgalmazni kellene, hogy a leendő mamák már terhességük kis36. hetétől vegyék ki szülési szabadságukat, s testileg-lelkileg kipihenve hozzák világra gyermeküket. A nővédelemmel és az abortusztörvénnyel kapcsolatos vitában hangzott el, hogy a terhességüket megszakító nők jelentős része a műtét után nem kaphat még rövid, két-három napos táppénzlehetőséget sem, gyakori, hogy az orvosi szért beavatkozást követő napon már munkába állnak. Számos képviselő foglalkozott az egészségügyi beruházások kedvezőtlen helyzetével. Többen szóltak a kórházi ápolónővérek nehéz helyzetéről, erkölcsi-anyagi megbecsülésük hiányosságairól. Elmondották, hogy az ápolónővéri állások kis híján 30 százaléka betöltetlen, s az is előfordult már, hogy emiatt egész osztályokat kellett hosszabbrövidebb időre bezárni. Ennek a munkának — fogalmaztak a képviselők —, fokozni kell társadalmi, de még kórházon belüli megbecsülését is. Nem problémamentes az orvosi munkaerőhelyzet alakulása sem: az orvosi munkahelyek 9—10 százaléka üres. A bizottság állásfoglalása szerint újra fel kellene mérni a különböző orvosi szakterületek létszámigényét, s az üres, de fontos állásokat olyan orvosokkal kellene betölteni, akiket, másutt könnyebben nélkülöznek. Jó néhány orvosi szakmában nincs utánpótlás: az idén Budapesten végző több száz orvostanhallgató közül például senki sem jelentkezett tüdőgyógyásznak, laboratóriumi, vagy röntgenorvosnak. A vitában kifejtette véleményét dr. Marton Zoltán, Oláh János, Újhelyi Sándorné, dr. Petti Gábor, dr. Bene Zoltán, dr. Lakatos Pál József, dr. Kaposvári Júlia, dr. Hargitai Katalin, Dancs József és Nics János országgyűlési képviselő. A szociális és egészségügyi bizottság ülése dr. Pesta László zárszavával ért véget. A nők helyzete a mezőgazdaságban A Komárom megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — a járási, városi bizottságok bevonásával, átfogó, országos vizsgálat részeként — új vizsgálatot indított be csütörtökön. A cél annak megállapítása, hogy a tsz-ekben, állami gazdaságokban milyenek a nők foglalkoztatásának feltételei, anyagi és szociális körülményei. Betartják-e a nők védelmére vonatkozó rendelkezéseket, s milyen támogatást kapnak segítséget, az egyedülálló gyermekes anyák. A vizsgálat megyénk területén tizenhét termelőszövetkezet és két állami gazdaságot érint. A helyszíni vizsgálatot megelőzően reprezentatív jelleggel kérdőíveket kitöltve, elbeszélgetve tájékozódtak a keresetekről, szociális körülményekről. Minden bizonnyal érdekes eredményeket tár fel majd a vizsgálat, amely végső soron azt is kutatja, milyen lehetőségek kínálkoznak az adott mezőgazdasági üzemben a dolgozó nők helyzetének további javításához. Mai számunkban: Egy elkerülhetetlen requiem 3. oldal íróvendégek Szlovákiából * 4. oldal Jövő heti rádió- és tv-műsor 5. oldal ^VWWV,^l^WWV^%WVWVVWWWVV^WVWW,uV,»,«l*nl,'«.,,a1 Legyen minden iskolának pártfogó üzeme! Ülést tartott a Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsa A Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsa csütörtökön ülést tartott, és a munkások művelődését, szakmai továbbképzését érintő kérdések szerepeltek a napirenden. Azt vizsgálták meg a plénumon, milyen feladatok várnak a szakszervezeti szervekre az állami oktatás, a felnőttoktatás, a szakmunkásképzés és továbbképzés fejlesztésében. A tanácskozáson részt vett, és felszólalt Izsáki Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. A felnőttoktatás és a szakmunkásképzés szerteágazó kérdéseit elemző gazdag anyaghoz Pákozdi Antal, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Mindenekelőtt azt emelte ki: az oktatás fejlesztése ugyan állami feladat , de igen sok tennivaló vár a szakszervezetekre ezen a területen is. A kiindulópont az MSZMP KB 1972. júniusi határozata az állami oktatás helyzetéről és fejlesztéséről, s a megyei pártbizottságnak e témát érintő irányelvei, amelyek meghatározzák a szakszervezetek tennivalóit is. Állami, társadalmi, de egyúttal helyi és üzemi érdek is, hogy a dolgozó emberek műveltsége, szakmai tudása növekedjen, korszerűbbé váljon. A szakszervezetek agitációs és propagandamunkájukkal sokat tehetnek a tanulás népszerűsítéséért. Vegyék ki részüket a gyakorlati szervezőmunkából, a gazdasági vezetéssel együttműködve tegyék érdekeltté az embereket a továbbtanulásban, szakmai tudásuk bővítésében. Szólt arról, hogy a szakszervezetek legyenek kezdeményezői az „Egy iskola — egy üzem” mozgalom kibontakoztatásának. Érjék el, hogy minden iskolának legyen patronálóüzeme, s az együttműködés, a segítségnyújtás kölcsönössé váljon. Sok a tennivaló a szakmunkásképzés fejlesztésében is. Működjenek az üzemekben pályaválasztási felelősök , s nyújtsanak segítséget a tanulóifjúság számára a szakmák választásához. Legyen nagyobb rangjuk az üzemi szakmai gyakorlatoknak, tegyenek többet azért, hogy a szakmunkásképzés lehetőségei javuljanak. Ösztönözzék a gazdasági vezetést arra, hogy — többek között — a tanműhelyek korszerűsítésével jobb feltételeket biztosítsanak a leendő szakmunkások számára. A vitában felszólalók a gyakorlati tapasztalataikról számoltak be elsősorban. Izsáki Mihály elvtárs pedig a legfőbb tennivalókat összegezte. Mindenekelőtt azt emelte ki: el kell érni, hogy mindenki számára belső igénnyé váljon a tanulás. Az SZMT végül feladattervet fogadott el, amely összefoglalja e fontos területen a szakszervezeti szervek tennivalóit. Az egészségügyi bizottság széles körű programja Az újjáválasztott megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága csütörtökön tartotta meg első ülését. Már a kollektíva összetétele is elősegíti, hogy az eddiginél szélesebb körben tevékenykedhessen. A 7 tanácstagon kívül 5 nem tanácstag működik a bizottságban. E kiegészítés révén több üzemi munkás, egészségügyi szakember is bekapcsolódhat a munkába. A bizottság első feladatként megállapította saját tatabányai városi tanács egészségügyi osztálya vezetőjének beszámolóját. Az adatok Tatabánya egészségügyi helyzetéről, távlatairól nyújtottak képet. A megyei tanács egészségügyi bizottsága úgy foglalt állást, hogy különös gondot lehetne fordítani Tatabánya körzeti és üzemi orvosi ellátásának további javítására. A bizottság úgy találta, hogy a tatabányai városi tanács ennek megfelelően tette meg és tervezi további erőfeszítéseit, ügyrendjét. Meghallgatta dr. Madarász Józsefnek, a összeállította a bizottság idei programját. Elemezni kívánja az iskolaorvosi hálózat helyzetét, munkáját. Ez az értékelés kapcsolódik a népi ellenőrzés hasonló vizsgálatához. Javaslatot tesz a bizottság a megye egészségügyi koncepciójának összeállításához. Az év utolsó feladataként a házi betegápolás kérdéseivel foglalkozik. Előadások kívánságra kap A népfront művelődéspolitiai elnökei csütörtökön megbeszélést tartottak Tatabányán. Közel Leóné, a népfront megyei irodájának munkatársa az 1972/73. évi tömegpolitikai munka eredményeit értékelte. A művelődéspolitikai alelnökök úgy foglaltak állást, hogy elsősorban viták, kerekasztal konferenciák váltottak ki érdeklődést. Ezt a formát szükséges előnybe részesíteni továbbra is. A témákat a helyi érdeklődés szerint szükséges összeállítani. A tanácskozás álláspontja értelmében a népfrontbizottságok a következő hetekben véleménykutatást szerveznek. Tájékozódnak, milyen előadásokat, vitákat kívánnak az egyes helységekben. többség álláspontját érvényesítve állítják össze az 1973/74. évi tömegpropaganda munkát a népfrontbizottságok a jegyében. .