Dolgozók Lapja, 1973. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

• •Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Bolgár Nép­­köztársaságban tett látogatásáról. A tárgya­lásokat a teljes nézetazonosság jellemezte az összes megvitatott kérdésben. A külügymi­niszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két nép testvéri barátsága és sokol­dalú együttműködése állandóan fejlődik. A Minisztertanács meghallgatta a fővárosi tanács elnökének tájékoztató jelentését a fő­város tavalyi fejlesztési terveinek végrehajtá­sáról, és az idei beruházási feladatokról. A korábbi évekhez viszonyítva színvonalasabb volt a tervező- és az előkészítő-munka, javult a gazdaságosság és nőtt a hatékonyság. A ta­nács terveinek megvalósításához nagy mér­tékben hozzájárult, hogy a kormány jelentős összeget biztosított többletberuházásokhoz. Ennek nyomán javult a tömegközlekedés és a közműellátás. Javult a főváros lakosságának ellátása is. A tanács erőfeszítéseit ez évben is elsősorban a lakásépítkezésekre és az ezekhez kapcsolódó közmű- és intézményi ellátás biz­tosítására, a tömegközlekedés javítására össz­pontosítja. A Minisztertanács a jelentést tu­domásul vette. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének jelentését a túl­zott igényű, költséges városközpontok létesíté­sének megakadályozására tett intézkedéseikről, amelyekre a kormány az elmúlt évben hatá­rozatot hozott. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az előterjesztőket, hogy az engedélyezési eljárás során továbbra is megfelelő szigorúsággal járjanak el, továb­bá vizsgálják meg a fővárosban a határozat végrehajtásának helyzetét és erről ez év vé­géig számoljanak be. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány — megállapítva, hogy a külföldi hivatalos kiállítások mind mind gazdasági szempontból egyaránt politikai, hasz­nosak külkapcsolataink fejlesztésére — hatá­rozatot hozott, hogy a következő két évben mely országokban, milyen jellegű kiállításo­kon és vásárokon vegyenek részt a magyar külkereskedelmi szer­vek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Országos egészségügyi helyzetkép Néhány orvosi szakmában nincs utánpótlás Tovább csökkent a csecsemőhalandóság Az egészségügyi tárca 1972- es költségvetésének teljesítésé­ről dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes tájékoztat­ta a képviselőket. Tavaly a lakosság egészségi állapota összességében javult, a védő­oltások hatására tovább csök­kent a fertőző megbetegedé­sek száma, kevésbé hatottak a foglalkozási ártalmak, keve­sebb volt a balesetek és TBC-s megbetegedés. A halá­­­lozások száma és arányszáma nem emelkedett, 35 ezrelékről 33 ezrelékre csökkent a cse­csemőhalandóság. A társadalombiztosítás el­múlt esztendei mérlegét Palo­tai Károly, a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatóságá­nak helyettes vezetője meg. Elmondta, hogy az vonta el­múlt évben hozott intézkedé­seik — összhangban a távla­ti népesedéspolitikai célkitű­zésekkel is — elsősorban többgyermekes családok hely­­­zetének javítását szolgálták. Az anyákat, a gyermekes csa­ládokat támogató segélyek és ellátások összege 1972-ben kis híján hat milliárd forintot tett ki, gyermekgondozási éveikre a korábbi évinél segé­76 millió forinttal többet, milliárd forintot fizettek ki.1,4 Szakszervezeti, kedvezmé­nyes beutalóval az elmúlt esz­tendőben több mint 330 000-en töltötték el szabadságukat, kö­rülbelül ugyanannyian, mint 1971-ben — mondotta Kis Ká­roly, a SZOT üdülési és sza­natóriumi főigazgatóságának vezetője. A Balatonszéplakon, Balatonlellén és Siófokon meg­épült új üdülőkben, több mint ezer hellyel bővült a családo­sok üdülési lehetősége, s az elmúlt esztendőben nyitotta meg kapuit Hajdúszoboszlón az EDDSZ 185 helyes új gyógy­üdülője. Az előterjesztést követő vi­tában a képviselők szóvá tet­ték: jóllehet az élveszületések száma kisebb mértékben emel­kedett, a demográfiai hely­zet alakulása még nem kielé­gítő. A jelenlegi népszaporu­lat mellett a következő évti­zedekben a népességünknek nemcsak korösszetétele m­ó­dosulna kedvezőtlenül, hanem a lakosság létszáma is csök­kenne. A­ népesedési helyzet javítása érdekében egész tár­sadalmunk összefogására, a társadalmi erőforrások széles körű felhasználására, szemlé­letváltoztatásra és tudatfor­málásra van szükség, örven­detes a csecsemőhalandóság csökkenése, az eredményekkel azonban nem lehetünk elége­dettek. Sokat segítene, ha to­vább lehetne mérsékelni a koraszülések számát, azonban változtatni kell ehhez a mai, rendkívül káros abor­tusz-gyakorlaton. Szorgalmazni kellene, hogy a leendő mamák már terhességük kis­36. hetétől vegyék ki szülési sza­badságukat, s testileg-lelkileg kipihenve hozzák világra gyermeküket. A nővédelemmel és az abortusz­törvénnyel kap­csolatos vitában hangzott el, hogy a terhességüket megsza­kító nők jelentős része a mű­tét után nem kaphat még rövid, két-három napos táp­pénzlehetőséget sem, gyakori, hogy az orvosi szért be­avatkozást követő napon már munkába állnak. Számos képviselő foglalko­zott az egészségügyi beruhá­zások kedvezőtlen helyzeté­vel. Többen szóltak a kórházi ápolónővérek nehéz helyzeté­ről, erkölcsi-anyagi megbe­csülésük hiányosságairól. El­mondották, hogy az ápolónővé­ri állások kis híján 30 százalé­ka betöltetlen, s az is előfor­dult már, hogy emiatt egész osztályokat kellett hosszabb­­rövidebb időre bezárni. Ennek a munkának — fogalmaztak a képviselők —, fokozni kell társadalmi, de még kórházon belüli megbecsülését is. Nem problémamentes az orvosi munkaerőhelyzet alakulása sem: az orvosi munkahelyek 9—10 százaléka üres. A bizott­ság állásfoglalása szerint újra fel kellene mérni a különböző orvosi szakterületek létszám­­igényét, s az üres, de fontos állásokat olyan orvosokkal kellene betölteni, akiket, má­sutt könnyebben nélkülöznek. Jó néhány orvosi szakmában nincs utánpótlás: az idén Bu­dapesten végző több száz or­vostanhallgató közül például senki sem jelentkezett tüdő­­gyógyásznak, laboratóriumi, vagy röntgenorvosnak. A vitában kifejtette véle­ményét dr. Marton Zoltán, Oláh János, Újhelyi Sándorné, dr. Petti Gábor, dr. Bene Zol­tán, dr. Lakatos Pál József, dr. Kaposvári Júlia, dr. Har­gitai Katalin, Dancs József és Nics János országgyűlési kép­viselő. A szociális­ és egész­ségügyi bizottság ülése dr. Pesta László zárszavával ért véget. A nők helyzete a mezőgazdaságban A Komárom megyei Népi­ Ellenőrzési Bizottság — a já­rási, városi bizottságok be­vonásával, átfogó, országos vizsgálat részeként — új vizs­gálatot indított be csütörtö­kön. A cél annak megállapítása, hogy a tsz-ekben, állami gaz­daságokban milyenek a nők foglalkoztatásának feltételei, anyagi és szociális körülmé­nyei. Betartják-e a nők vé­delmére vonatkozó rendelke­zéseket, s milyen támogatást kapnak segítséget, az­­ egye­dülálló gyermekes anyák. A vizsgálat megyénk terü­letén tizenhét termelőszövet­kezet és két állami gazdasá­got érint. A helyszíni vizsgá­latot megelőzően reprezenta­tív jelleggel kérdőíveket ki­töltve, elbeszélgetve tájéko­zódtak a keresetekről, szociá­lis körülményekről. Minden bizonnyal érdekes eredményeket tár fel majd a vizsgálat, amely végső soron azt is kutatja, milyen lehető­ségek kínálkoznak az adott mezőgazdasági üzemben a dolgozó nők helyzetének to­vábbi javításához. Mai számunkban: Egy elkerülhetetlen requiem 3. oldal íróvendégek Szlovákiából * 4. oldal Jövő heti rádió- és tv-műsor 5. oldal ^VWWV,^l^WWV^%WVWVVWWWVV^WVWW,uV,»,«l*nl,'«.,,a1 Legyen minden iskolának pártfogó üzeme! Ülést tartott a Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsa A Szakszervezetek Komá­rom megyei Tanácsa csütör­tökön ülést tartott, és a mun­kások művelődését, szakmai továbbképzését érintő kérdé­sek szerepeltek a napirenden. Azt vizsgálták meg a plénu­mon, milyen feladatok vár­nak a szakszervezeti szervekre az állami oktatás, a felnőttok­tatás, a szakmunkásképzés és továbbképzés fejlesztésében. A tanácskozáson részt vett, és felszólalt Izsáki Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. A felnőttoktatás és a szak­munkásképzés szerteágazó kérdéseit elemző gazdag anyaghoz Pákozdi Antal, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Mindenekelőtt azt emelte ki: az oktatás fej­lesztése ugyan állami feladat , de igen sok tennivaló vár a szakszervezetekre ezen a terü­leten is. A kiindulópont az MSZMP KB 1972. júniusi ha­tározata az állami oktatás helyzetéről és fejlesztéséről, s a megyei pártbizottságnak e témát érintő irányelvei, ame­lyek meghatározzák a szak­szervezetek tennivalóit is. Ál­lami, társadalmi, de egyúttal helyi és üzemi érdek is, hogy a dolgozó emberek műveltsé­ge, szakmai tudása növeked­jen, korszerűbbé váljon. A szakszervezetek agitációs és propagandamunkájukkal so­kat tehetnek a tanulás népsze­rűsítéséért. Vegyék ki részüket a gyakorlati szervezőmunká­ból, a gazdasági vezetéssel együttműködve tegyék érde­keltté az embereket a tovább­tanulásban, szakmai tudásuk bővítésében. Szólt arról, hogy a szakszer­vezetek legyenek kezdeménye­zői az „Egy iskola — egy üzem” mozgalom kibontakoz­tatásának. Érjék el, hogy min­den iskolának legyen patroná­lóüzeme, s az együttműködés, a segítségnyújtás kölcsönössé váljon. Sok a tennivaló a szakmun­kásképzés fejlesztésében is. Működjenek az üzemekben pályaválasztási felelősök , s nyújtsanak segítséget a tanu­lóifjúság számára a szakmák választásához. Legyen na­gyobb rangjuk az üzemi szak­mai gyakorlatoknak, tegyenek többet azért, hogy a szak­munkásképzés lehetőségei ja­vuljanak. Ösztönözzék a gaz­dasági vezetést arra, hogy — többek között — a tanműhe­lyek korszerűsítésével jobb feltételeket biztosítsanak a le­endő szakmunkások számára. A vitában felszólalók a gya­korlati tapasztalataikról szá­moltak be elsősorban. Izsáki Mihály elvtárs pedig a legfőbb tennivalókat összegezte. Min­denekelőtt azt emelte ki: el kell­ érni, hogy mindenki szá­mára belső igénnyé váljon a tanulás. Az SZMT végül feladatter­vet fogadott el, amely össze­foglalja e fontos területen a szakszervezeti szervek tenni­valóit. Az egészségügyi bizottság széles körű programja Az újjáválasztott megyei tanács egészségügyi és szo­ciálpolitikai bizottsága csütör­tökön tartotta meg első ülé­sét. Már a kollektíva összeté­tele is elősegíti, hogy az eddi­ginél szélesebb körben tevé­kenykedhessen. A 7 tanácsta­gon kívül 5 nem tanácstag működik a bizottságban. E kiegészítés révén több üzemi munkás, egészségügyi szak­ember is bekapcsolódhat a munkába. A bizottság első feladat­ként megállapította saját tatabányai városi tanács egészségügyi osztálya vezető­jének beszámolóját. Az ada­tok Tatabánya egészségügyi helyzetéről, távlatairól nyúj­tottak képet. A megyei tanács egészségügyi bizottsága úgy foglalt állást, hogy különös gondot lehetne fordítani Ta­tabánya körzeti és üzemi or­vosi ellátásának további ja­vítására. A bizottság úgy ta­lálta, hogy a tatabányai vá­rosi tanács ennek megfelelő­en tette meg és tervezi to­vábbi erőfeszítéseit, ügyrendjét. Meghallgatta dr. Madarász Józsefnek, a összeállította a bizottság idei programját. Elemezni kí­vánja az iskolaorvosi háló­zat helyzetét, munkáját. Ez az értékelés kapcsolódik a népi ellenőrzés hasonló vizsgálatá­hoz. Javaslatot tesz a bizott­ság a megye egészségügyi koncepciójának összeállításá­hoz. Az év utolsó feladata­ként a házi betegápolás kér­déseivel foglalkozik. Előadások kívánságra kap A népfront művelődéspoliti­ai elnökei csütörtökön megbeszélést tartottak Tata­bányán. Közel Leóné, a nép­front megyei irodájának mun­katársa az 1972/73. évi tömeg­politikai munka eredményeit értékelte. A művelődéspoliti­kai alelnökök úgy foglaltak állást, hogy elsősorban viták, kerekasztal konferenciák vál­tottak ki érdeklődést. Ezt a formát szükséges előnybe ré­szesíteni továbbra is. A témákat a helyi érdeklő­dés szerint szükséges összeál­lítani. A tanácskozás állás­pontja értelmében a népfront­bizottságok a következő hetek­ben véleménykutatást szervez­nek. Tájékozódnak, milyen előadásokat, vitákat kívánnak az egyes helységekben. többség álláspontját érvénye­­­sítve állítják össze az 1973/74. évi tömegpropagand­a munkát a népfrontbizottságok a­­ je­gyében. .

Next