Dolgozók Lapja, 1973. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

A DOLGOZÓK LAPJA A dió és a szerelmes Csokonai — Az Egyetemi Színpad műsora Tatabányán — Az Egyetemi Színpad tag- JT~ , .. .....jai — Szilá­gyi Maya, Márai Enikő és Ka­tona Imre — adtak műsort november 26-án Tatabányán, a megyei könyvtárban. A fiatal előadókkal már több­ször találkozhattunk váro­sunkban, legutóbb másfél éve, a Költészet Napján léptek fel a könyvtárban. Minden alka­lommal kellemes meglepetést okoztak. Elsősorban friss, fia­talos szívvel-lélekkel átérzett előadásmódjuk nyert meg ben­nünket. Előadásukból hiány­zik a rutin sugallta nagyvo­nalúság, lazaság, fölényes póz. Megküzdenek minden kiejtett szóért, kifejezésért, mondatért, egyszóval: nagy fegyelemmel és felelősséggel adnak elő. Mostani műsoruk — Csoko­nai Vitéz Mihályról állítot­ták össze —, tematikusnak mondható. Egyáltalán nem ér­ződik rajta az erőltetett ak­tualitás, az évfordulóhoz kö­töttség merevsége. De szól­junk pár szót a műsor tartal­máról. Nemcsak a XVIII. szá­zadi magyar költőfejedelem versei kelnek életre a lelkes fiatal művészek tolmácsolásá­ban, hanem a Csokonairól szóló emlékezés-részletek (kortársak, barátok tollából), a későbbi korok nagyjainak róla írott versei (például Pe­tőfi közismert, humoros hang­vételű költeménye), Juhász­­ Gyula kis prózai emlékezése; természetesen Csokonai prózája, naplója is kiegészíti a gondosan szerkesztett mű­sort A fiatal művészek nem arra törekedtek, hogy Csokonainak a közönség számára ismeret­len verseit, írásait fedezzék csak fel, (mert jócskán tartal­mazott műsoruk ilyen felfede­zéseket is, sokoldalúan elénk hívták a költőt), de bátran műsorukba építették a leg­ismertebb, legszebb Csokonai­­gyöngyszemeket is (Az estve, A reményhez, Zsugori uram és mások). S az ismert szép költeményeket is rangjukhoz méltóan szólaltatták Műsorukból két dologra meg­­fi­gyelhettünk fel: egyrészt hangsúlyosan kicsúcsosodott a Csokonai diákkorát bemutató rész, a debreceni fülledtség­ben a kollégium elöljárósá­gával való összetűzései, a diákság körében folytatott felvilágosító, szemet nyitogató tevékenysége, másrészt Lillához fűződő szerelme. Er­­­re a két pillérre épült az egész Csokonai-műsor Így viszont a kívántnál kevesebb hangot kapott a költő társadalmi, politikai jobbat akarása, kri­tikája, előrelátó bölcsessége. Ez utóbbi talán összefügg azzal is, hogy ezúttal a könyv­tárban eddig elég ritkán ta­pasztalt telt ház fogadta a művészeket — de túlnyomó részben iskolásokból — hete­dikes, nyolcadikos tanulókból — állt. Talán ezt figyelembe véve „zsugorítottak” az elő­adók a műsoron. Kissé érez­hető volt ez. Aki figyelmeseb­ben kísérte a műsor gerinc­­vonulatát, szerkesztését, észre­vehette, hogy rövidített vál­tozatát hallotta egy teljesebb, feszesebb összeállításnak. Je­len esetben ez úgymond szük­ségszerű is volt. Az általános iskolás tanulók egy részét nem tudta magával sodorni, lekötni Csokonai költészete, a Csokonai-összeállítás. Ám ez nem a művészek hibája ... Viszont ha már szóba ke­rült a több mint 100 néző, em­lítsük meg, hogy nagyon jó lenne, ha az általános iskolá­sok mellett városunk közép­­iskolás diákjait is látnánk egy-egy hasonló irodalmi es­ten. A megyei könyvtár még nem teremtette meg a kellő kapcsolatot a középiskolákkal (de fordítva is áll a helyzet: a magyar tanárok, az iskolák vezetői is kereshetnék a kap­csolatot a könyvtárral...) Ismerve a könyvtár törekvé­seit — a rangos irodalmi es­tek, előadások rendezésében — ez hasznos lehet a középisko­lásoknak is. (S az se mellé­kes, hogy az előadásokra még csak beléptidíjat se kell fi­zetni.) A fiatal előadók nagy­­­­ igyekezettel ele­venítették meg Csokonai köl­tészetét, szép teljesítményt nyújtottak, kissé mégis az az érzésünk, hogy nem „élnek” teljesen Csokonai világában, s hangjuk néha erőtlen. Egészé­ben viszont most is olyan szin­tű előadást hoztak, amilyenre — ismerve őket — számítot­tunk. — ex — Könyvespolc Yudkin: Ez a korszerű fogyókúra A kötet első részeiben általá­nos kérdéseket tárgyal (a nor­mális testsúly és az elhízás ár­talmai). Meggyőző érveikkel bizonyítja, hogy a túl sok evés eredményezi a túl nagy test­súlyt. A „túl sok” nem jelent szük­ségszerűen sokat, hanem csak többet annál, amennyit a szer­vezet felhasznál. Grafikonok segítségével szemléletesen áb­rázolja az ember kalória-szük­ségletének és fizikai igénybe­vételének összefüggését, majd levonja a következtetést: a ke­vés mozgás elkerülhetetlenül hízáshoz vezet. Válaszol azok­nak, akik családi öröklöttség­­re, hormonzavarokra, hiányos mirigyműködésre hivatkoznak. A következőkben táplálko­zástudományi ismereteket kö­zöl a különböző vitaminokról, aminosavakról, valamint több diagrammot a leggyakoribb élelmiszerek fehérje-, vitamin- és ásványtartalmáról. A könyv második része fog­lalkozik a tényleges fogyókú­rákkal. Leleplezi a különböző csodatevő pasztilláikat, injek­ciókat, gőzfürdőket, masszá­zsokat. Foglalkozik a különfé­le diétákkal, majd ismerteti az úgynevezett Szénhidrát Egy­ség” diétát, melyet minden fogyni vágyónak nyugodt lel­­kiismerettel ajánl. A könyveit az szénh­idrá­ttartalmát élelmiszer kifejező táblázat és tárgymutató egészí­ti ki. (Medicina) Radio­es tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Hallgassuk együtt 1­9.05: Indul a bakterház. Rideg Sándor regénye. V. rész. 9.25: Könnyűze­ne négy városból. 10.05: „Nyitni­­kék” 10.40: Barokk muzsika. 11.30: A Szabó-család. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Gergely Anna és Domahidi László nótákat énekel. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: Muzsikáló nyári tábor Fertődön. 14.30: Nők­ről a nőknek. 15.10: Harsan kürtszó. 15.45: Bundschuh István a stájerciterán játszik. 16.05: Pro és kontra a differenciálásról. 16.14: Kamarazene mélyhegedűre. 16.39: A francia forradalom dalai. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Ne­gyedszázad emlékezetes budapesti hangversenyei. III. rész. Közben: 18.00: Rekord után — rekord? 19.25: Kritikusok fóruma. 19.35: Az év legjobb tánczenei felvételeiből — I. rész. 20.20: Irodalmi folyó­­irataink. 21.13: Szellemi munkásom — diplomások — értelmiségiek. 21.43: Dietrich Fischer Dieskau, Schumann-dalokat énekel. 22.20: Kilátó. 22.50: Meditáció — a mun­kahelyi demokrácia érdekeltségi feltételeiről. 23.00: Könnyűzene Kerekes János szerzeményeiből. 23.30: Hindemith: Mise. 0.10: Film­­keringők. PETŐFI RADIO 8.30: Népdalok, néptáncok. 9.03: Kíváncsiak klubja. 10.00—11.55: A z­ene hullámhosszán. 11.55: Né­hány perc tudomány. 12.00: Zene­kari muzsika. 13.03: Házunk tája. 12.26: Székely Endre dalaiból. 13.40: Orvosi tanácsok. 14.00—17.00: Klubrádió. 17.03: Ötórai tea. 18.05: Bp. Honvéd—Rudh Cherzow. UEFA-kupa II. félidő. 19.40: Jó estét, gyerekek! Kb. 21.30: Kis magyar néprajz. 21.35: Operettda­lok" *21.54: Miért kellett így tör­ténnie? 22.17: A zenemester. 23.15: A Schubert rézfúvósegyüttes ját­­­szik. 23.30: Berki László népi ze­nekara játszik. 3. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18 25: Nagy­­kanizsai dzsessz hétvége. 19.05:­­Bozay Attila: Trapéz és kortár — kantáta Pilinszky János ver­seire. 19.19: Andor Éva és Ko­­váts Kolos énekel. 19.55: Külföl­­földi tudósoké a szó. 20.10: Be­szélgessünk zenéről. 20 33: A Stú­dió 11 90 52: 0$ lemeze­inkből. 21.47: Az ORT zenekará­nak hangversenye a Salzburgi Ünnepi Játékokon. BUDAPESTI TV 9.15: Iskola-tv. Orosz nyelv (kö­­zépisk. Ill.IV. oszt.) 9.35: Delta. 10.05: Tízen Túliak Társasága (Ism.) 10.30: Salto mortale. Vili. (bef.) rész: Bécs (Ism.) 11.30: Já­ték a betűkkel (Ism.) 15.40: Irány az egyetem! Newton törvényei. 16.20: Orosz nyelv (Ism.) 16.48: Hírek. 16.55: Labdarúgó UEFA Kupa, BP- Honvéd—Rud­ zow mérkőzés. Közvetítés a Chor­­kis­pesti pályáról. A szünetben: 18.50: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepén. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Teatro 10. Az Olasz Tele­vízió zenés filmje. 20.40: Iszlám. VIII. (bef.) 21.40: Tv-híradó — 2. kiadás. 21.50: Vészi Endre: Agyak a horizonton Tévéjáték (Ism.) (16 éven felülieknek!) 2. MŰSOR: 20.00: Goldoni: A csetepaté. Vígjáték két Chioggiai részben. A Színház és Filmművészeti Fő­iskola hallgatóinak előadása az Ódry Színpadról, felvételről. 21.35: Karel Vlach és zenekarának műsora. BRATISLAVA 15.25: Juventus-Torino—Inde­pendiente Buenos Aires labdarú­­gó-mérk. 16.20: Hírek. 16.30: Be­szélgessünk oroszul. 17.00: Kö­zépiskolások műsora. 18.00: mese. 19.00: Tv-híradó. 20.00: Esti Fi­nom kis háború. Francia—román filmvígjáték. 21.30: Tv-híradó. 21.50: Napjaink szemszögéből. BÉCS 10.00: Iskolatelevízió. 11.00: Él­jen a szerelem! Film (Ism.) 16 30: Kicsinyek műsora. 17.15: Rajzóra kicsinyeknek. 17.40: Antenna. Nemzetközi ifjúsági magazin. 18.00: Francia nyelvlecke. 18.25: Jó éj­szakát, gyerekek. 18.30: Tv-Kony­­ha. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Szenzációk a cirkusz kupolája alatt (12. rész.) 21.10: Keresztmet­szet. 22.10: Tv-híradó. II. PROGRAM 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tv­­híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Ki ölte meg Salvatore G.-ft? Olasz film. 22.10: Osztrák képek. 22.30: Tv-híradó % í s 1973. november 28. szerda Esztergomi iskoláit a HŐM mércéjével A téma kívánja, hogy — ki tudja hányadszor — utal­junk Esztergom szerepére. Tizennégy iskolaváros intézményben mintegy oktatási 7000 diák tanul. Fogalmazhatjuk úgy is, hogy ennyi fiatal mun­kahelye az iskola. A gyárakat, az üzemeket, a vállalatokat gyakran ellenőr­zik. A szakszervezetek, KÖJÁL, a főhatóságok meg­­­bízottai vizsgálják az egész­ségügyi körülményeket, a munkavédelmi helyzetet. Az esztergomi Városi Tanács vég­rehajtó bizottság „hézagpótló” intézkedésére a KÖJÁL — most első ízben — a tanulók munkahelyének, az iskoláknak közegészségügyi állapotáról adott jelentést. A tehetetlenségi nyomaték Hivatalos megállapítást nyert, hogy a jelenlegi köz­egészségügyi előírásoknak csu­pán két intézmény felel meg. Ezek persze az utóbbi évek­ben épültek. Ahhoz, hogy többi iskolában felfedett, il­­­letve már ismert alapvető közegészségügyi hiányokat megszüntessék — idézzük a szakvéleményt — „elsősorban sok pénz szükséges”. Udvart, központi fűtést, mellékhelyiségeket, új épüle­teket létesíteni valóban költ­séges program. S nem a taka­ró példája, hanem a KÖJÁL megállapítására hivatkozunk. „Elsősorban sok pénz szüksé­ges” — idéztük. És másodsor­ban? Például nem anyagiakon múlik bizonyos tehetetlenségi nyomaték leküzdése. Ugyan mibe kerülne, ha azonnal kicserélnék például az Arany János iskola napközi­jében a törött ajtajú vaskály­hát? Rögtön megjavulna a he­lyiség fűtése. A Műszeripari Szakközépiskolában és még néhány intézményben szeresen cserélhetnék az rend­el­romlott fényforrásokat, javít­hatnák a lámpatesteket. Csu­pán szervezésen múlik a Kos­suth, a Petőfi általános isko­lában, az ipari szakmunkás­képzőben, a Temesvári Pelbárt és a Dobó gimnáziumban, hogy ne csak a szakköri foglalkozá­sok után, hanem a napi test­nevelő órák befejeztével lehessen használni a zuhanyo­ss­zör­nyen és hasonló apróságok — bár nem hoznának gyöke­res fordulatot — javítanák a tanulók élet- és munkakörül­ményeit. A szegényt az ág is húzza Az érem másik oldala, hogy hogy az esztergomi oktatási intézmények többsége túllépte a „tisztes öregkor” határát. Az elavult épületek szűkek, a belső beosztásuk nem felel meg a mai követelményeknek, minden porcikájukban elhasz­nálódtak. S nem csoda, ha az intézményi vezetők azt sem tudják, melyik hibáját javít­tassák. A felújítási alapból kell rendbehozni az épületeket. Ez az összeg a létesítmény érté­kének 1,2 százalékából és a berendezések értékének 3 százalékából kerekedik ki. Nyilvánvaló, hogy az elavult épületek, a régi berendezések értéke csekély. S így ebből az alapból kevés juthat az esz­tergomi öreg iskolák egészség­­ügyi állapotának rendezésére. E pénzügyi technikának per­sze több oka van. Ez azonban nem zárná ki, hogy az előírá­sok módosításával a költség­­vetés felépítése közelebb ke­rülhessen az élethez. Ilyen esztergomi gondok mellett ta­lán más arányokat is lehetne alkalmazni. A milliós bűvészmutatvány Az említett módon képzett felújítási alap az utóbbi há­rom esztendőben 3 millió 352 ezer forint volt. Ezzel szemben az esztergomi Városi Tanács millió 647 ezer forintot fordí­­­tott az iskolák fejlesztésére. S aki csak némileg ismeri szükséges és minden tekintet­­­ben indokolt takarékoskodást, az megérti, hogy a 3 millió 295 ezer forintos többlet előterem­tése bűvészmutatványnak is beillik. Az elmúlt években erősítet­ték meg a Petőfi általános is­kola épületének alapzatát. Ki­cserélték a Dobó Katalin Gim­názium födémét. Az oktatási intézményekhez tartoznak az óvodák. S így az említett kibű­vészkedett összegből kellett felépíttetni az életveszélyessé vált Palkovits úti óvoda he­lyett a Mező Imre útit. A millenniumi ünnepségek nyújtotta lehetőségeket is fel­használták iskolák rendbeho­zására. Egészen vagy részben felújították a Balassa, a Pe­tőfi, a Kossuth, a József At­tila általános iskolák, a köz­­gazdasági szakközépiskola homlokzatát. A millenniumi lendület Minden számottevő fórum elismeréssel és megbecsüléssel illette az esztergomi lakosok, a kollektívák városszeretetét A legkülünbözőbb erőforrá­sokból sikerült a legkülönbözőbb rendbehozni dolgokat. Mondhatjuk, hogy toronyórá­tól parkokig húzódik a rend­be tett alkotásokról összeállí­tott jegyzék. Többszörösen alá kell húzni, hogy mennyit si­került megvalósítani társadal­mi erőkkel. Az első helyen a szocialista brigádok eredmé­nyeire emlékeztethetünk. Ez a lendület — ahogy az ünnepségeken is több lommal szóba került — alku­nem ülhet el a millenniumi esz­tendő befejeztével. Persze, nem lenne helyes mindig és mindenben az üzemek, a vál­lalatok gazdasági erejére tá­maszkodni. Szabadjon azonban elsősor­ban hivatkozni a rejtett anya­gi, társadalmi erőforrásokra. Ebben az esztendőiben ismétel­ten bebizonyosodott, mit ké­pesek feltárni az esztergomi­ak. Másodsorban külső pél­dát említenénk. Kisbér nagy­községben rendbehoztak — nem szeretnénk megsérteni senkit, de ez az igazság — iskola céljaira már alig alkal­mas, elavult épületet. A mun­kát csaknem teljes egészében társadalmi, üzemi erőkkel ol­dották meg. Amit megoldot­tak Kisbéren, arra talán ké­pesek Esztergomban is. et. A tanács megtette a magá­Az előzetes számítások szerint további mintegy 4-5 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy lényegesen meg­javuljon az esztergomi iskolák közegészségügyi helyzete. Szemelvényként a tennivalók­ból: tantermek parkettázása, villanyhálózat felújítása, mel­lékhelyiségek korszerűsítése, fűtési rendszer átépítése, ud­varok portalanítása. A címszavak talán felkeltik a vállalkozási kedvet. S­gyelmeztetnek arra, hogy fi­a művelődéspolitikai irányelvek ajánlják az ilyen feladatok társadalmi megvalósítását. Ha kollektívák részt kívánnak vállalni a megoldásból, ér­deklődhetnek a tennivalók után a városi tanácsnál. Az összefogás gyorsítaná a város fejlődését és nagyon sokat jelentene fiatalságunk helyze­tének javításában. Berde Mihály Nők fóruma Dorogon A dorogi József Attila Mű­velődési Házban Nők fóruma címmel hét előadásból álló so­rozatot indítanak. Az első al­kalommal, ma november 23- án klubest keretében talál­koznak a fórum résztvevői. December 12-én Ferenc a korunkra dr. Szuper lelki megterhelésekről, jellemző azok eredetéről tart előadást. A pszichológus minden bizon­­nyal gyakorlati tanácsokat is ad majd. Dr. Major Margit üzemorvos a családtervezés kérdéseiről beszélget el a fó­rum tagjaival január 23-án. Valamennyi előadás nagy ér­deklődésre tarthat szá­­mot. A rendezvényeik fél hat­kor kezdődnek. (49.) Megtelt a presszó, fél­rehúzták a kis színpad füg­gönyét, s az irodalmi színpad vezetőjének üdvözlő után bevonultak az írók­ szavai Az Endrén megjelenő iro­dalmi folyóirat szerkesztője nyitotta meg a Pódium ha­vonta megrendezett Holnap­estjét, s utána egymást vették versek és novellák, kő­szerzők vagy valamelyik szí­­­nész előadásában. Regős novelláját zajosan megtapsolta a közönség, mely néhány „éljen a szerző” is elhangzott. — Utálom ezeket a nagyké­pű egyetemistákat — jegyez­te meg Bajnok, a leghango­sabb asztaltársaságra mutatva. — Pedig kollégáid! — kont­rázott Mirimári. Hosszú szelíden a leány szájára tette a tenyerét, az kicsit tiltakozott, de aztán megadta magát. — Nincs igazad, ez a Re­gős tényleg tehetséges — mondta Züzü. — Már két könyve jelent meg Budapes­ten, ez pedig már jelent va­lamit ...! — Semmit se jelent! — tor­kolta le Bajnok, de nem foly­tathatta, mert a színpadon Kazár következett, és közül­tük pisszegni kezdtek. Kazár, nyurga, vörös hajú fiú maga olvasta fel a verse­napi arcot megszépíti valami belső tűz, melyet az izga­lommal várt versek szítottak fel benne. És lassan rá is át­ragadt ez a lelkesedés, s már örült, hogy engedett Bajnok hívásának. • — Csodálatos volt! — sut­togta Mirimári, amikor végre Kazár leülhetett, és jellegze­tesen félszeg mozdulatával félrecsúszott nyakkendőjéhez nyúlt. — Jól nézd meg, mert a kö­vetkező esten már nem lát­hatod ! — epésk­edett tovább Bajnok. — Mert valami mo­zog a fiúban, hát máris odébb áll Pestre! A napokban költö­zik isi­ked, egyáltalán, amit ezek csinálnak, az a világ legna­gyobb marhasága! — Erős fe­jével a színpad felé bökött. — Az ember a hang sebességével repül, maholnap a Vénuszra megyünk IBUSZ-túrára, ezek pedig azt hiszik, változatlanul folytathatják Homérosz atya mesterségét, hogy amit csinál­nak, az kell az embereknek! — Hagyd már abba, Lala! — intette le Züzü, így folytatódott az este, azért végül is jól szórakoztak. A fiú legalábbis ezt érezte, amikor záróra előtt kiléptek a Pódiumból a még mindig for­galmas, lármás főutcára. S alig maradt benne valami az oktalan ellenszenvből, mel­­­lyel tegnap éjjel eljött Züzü­­éktől. Másképpen nézett rájuk, közelebb érezte őket magához, s úgy hitte, még a legellenté­tesebb jellemű Bajnokot is megérti. A kis ember délután kihall­gatta Hájert, a szobájában, miközben a szálloda alkalma­zottai másról se tárgyaltak, mint a botrányos esetről. A Hájerrel való megismer­kedés, a vele folytatott beszéd meggyőzte a kis pár­em­bert, valóban lopás történt, az önrablást kizártnak tartot­ta, tehát folytatta a nyomo­zást. — Gyanakszik valakire? — A londinerfiúra gyana­kodtam, minden jel ellene szólt. — Néhány pillanatra elhallgatott, s közben érdek­lődéssel nézegette az elegáns kis embert. Tetszett neki a detektív magabiztossága, cél­tudatossága. — De aztán be­láttam, nem­ ő­ volt. — Akkor ki lehetett? . .. Gondolkodott már ezen? — Igen, de semmire sem jutottam. — Például: ismeri a szom­szédos szobák lakóit? — Nem. (Folytatjuk it. Eszköztelenül, színészi — Igen, nagyon szép volt ■ fogások nélkül, előadása mégis szólt elgondolkodóan a fiú. élmény volt; verseit elisme­rés fogadta. — Mi az, már téged megfertőztek ezzel a szenvel­ is A fiú Mirimárit nézte,­­ s gő lelkizéssel? — gúnyolódott úgy találta, hogy a hétköz­ Bajnok. — Én mondom ne- Gergely Mihály: I &CGCAGK

Next