Dolgozók Lapja, 1977. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
4 bűtGŐZÖK CAPJ\ Az MTESZ esztergomi szervezete eredményesen oldja meg feladatai — Megalapozott munkakapcsolat a pártbizottsággal — Esztergom új arra, mai ,jellemző vonásai a közelmúltban alakultak ki és váltak egyre markánsabbá. Az iparra gondolunk, arra a szocialista iparra, amely az MSZMP vidéki ipartelepítési politikájának megvalósulásával, annak értelmében bontakozott ki és erősödött meg, vált a város gazdasági életének meghatározójává. Ez a fejlődés azonban nemcsak a termelőhelyek műszaki-technikai, mennyiségi és minőségi változásait jelentette. Kialakult és mind jelentősebbé vált fiatal munkásosztálya. Ezzel párhuzamosan fejlődött ki az a műszakiértelmiségi bázis is, amelyre a műszaki, természettudományi tudományos egyesületek épülhettek, s melyeknek tevékenységét az MTESZ városi szervezete koordinálja. Az MTESZ esztergomi szervezete kilenc tudományos egyesület tevékenységét szervezi és hangolja össze. Ezekben az egyesületekben több mint ezer fő fejti ki tevékenységét, s vesz részt társadalmi alapon olyan igények kielégítésében, amelyek a műszaki kultúra továbbfejlesztését, az aktuális feladatok megoldását, a termelési teendők minél jobb ellátását, gazdaságpolitikai,várospolitikai céljaink megvalósítását segítik, támogatják. Ha csupán az utóbbi egyi — esztendőt tekintjük át, akkor is meggyőző képet kaphatunk arról a munkáról, amelyet az MTESZ végez. 1976-ban* 185 vényt bonyolítottak le, rendetamelyeknek közel 7800 résztvevőjük volt. A számok értékét és jelentőségét a tartalom méginkább növeli, fokozza, hiszen olyan eseményeket is jeleznek, amelyeknek országos, népgazdasági jelentőségük volt. Az automatika és elektronika a mezőgazdaságban tárgyú konferencia az ország különböző részén dolgozó tudományos kutatókat, gyakorlati szakembereket hívta városba, a Technika Házába, a ahol jól szervezett véleménycserét folytathattak, s választ adhattak és kaphattak az iparszerű termelési rendszerek menet közben felmerülő kérdéseire, problémáira megjelölhették az ipar és a mezőgazdaság újszerű, magas színvonalú együttműködésének legcélszerűbb útjait, legjobb formáit, módszereit, eszközeit. Megyei horizontú témavizsgálat keretében mérték fel az egyesületek a tudományos kutatások helyzetét, az MSZMP tudománypolitikai veinek érvényesülését, irányelvégrehajtását. A saját működési területeik tapasztalatait összegező megállapítások a megyei összkép megalkotásához adtak jelentős segítséget A helyi, városi élet is adott feladatokat a tudományos egyesületekben dolgozó tagságnak, műszaki értelmiségnek. Olyan témákban folytattak vizsgálatokat, mint a nagy értékű gépek és berendezések kihasználtságának mértéke, a gyártmány és gyártásfejlesztés helyzete. A városi pártbizottság stb ... kezdeményezésére indított vizsgálatok megállapításait a pártvégrehajtó bizottság is elemezte, majd határozataiban hasznosította. Az észrevételeket, ajánlásokat a pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága több esetben közvetítette a gazdasági vezetőkhöz. Többek között ilyenek voltak a párhuzamos beruházások gazdasági kihatásaival kapcsolatos megállapítások. Külön szakbizottság foglalkozott a város ötéves lakásépítési tervének, programjának vizsgálatával. A szakemberek a városfejlesztésre rájelölt területeken elérhető gazdaságosságot értékelve és összehasonlítva rangsorolták a beépítendő területeket. Ezt a gazdaságossági sorrendet a városi tanács elfogadta, magáévá tette. Egyetértett a város közmű és közlekedési hálózata fejlesztésére, módosítására tett javaslatokkal, valamint a villamos- és hőenergia-ellátás korszerűsítésére megfogalmazott ajánlásokkal is. Az MTESZ eredményesen oldott meg olyan feladatokat is, mint a társszervezetekkel való együttműködési alapon és szervezésben Ilyen valósultak meg az egyes gyárakban a fizikai és szellemi dolgozók eszmecseréi a számjegyvezérlésű szerszámgépek, orvosi műszerek használhatóazsága, a gyártásszakosítás és kooperációs gyártás témákban a marógépgyárban, a Medicor gyárában, illetve a műszeripari művekben. A TIT-tel közös rendezvények voltak. Oroszlány és sikeresek Esztergom bemutatkozásából is kivette részét a szervezet. nagy elismerést kapott „Esztergom ipari arca” című kiállítást a gyárak aktív támogatásával az MTESZ rendezte, szervezte meg. Az egy esztendei munkából kiragadott példák bizonyítják, hogy az MTESZ-be, illetve tudományos egyesületeibe tömörült műszaki értelmiség az elnökség irányításával eredményesen oldja meg feladatait. Ez volt a megállapítása a városi párt-végrehajtó bizottságnak, amikor a közelmúltban az MTESZ városi szervezetében folyó tevékenységet értékelte. Hasznos, megalapozott munkakapcsolat alakult ki a pártbizottság és az MTESZ között, amely a jövőben még tovább Csak utalunk rá, hogy fejlődik. decemberben a dorogi járási és az esztergomi városi pártvégrehajtó bizottságok ülésének egyik napirendi közös témáját, a városban és a járásban lévő gazdasági egységekben folyó beruházások hatékonyságáról az MTESZ elnöke terjeszti be. Értékelte a végrehajtó bizottság a megyei és a városi MTESZ kapcsolatát is. megállapította, hogy az kezdettől fogva jól alakul és fejlődik, több közös kezdeményezésnek, lépésnek lehettünk tanúi. Az esztergomi szervezet tevékenysége a dorogi járás egyes területeire is kiterjed, s a tapasztalatok kedvezőek. A pártbizottságok támogatják ezt a folyamatot, annál is inkább, mert a járásban dolgozó MTESZ aktívák, elnökségi tagok eredményesen oldják meg társadalmi funkciójukból következő feladataikat. Minden összegezésnek, így az MTESZ esztergomi városi szervezete munkájáról beterjesztett jelentésnek is az végső célja, hogy az eredmények ismeretében a további teendőket megjelölje. A pártvégrehajtó bizottság miközben elismerte és nagyra értékelte a tudományos egyesületekben dolgozó műszaki, agrár és közgazdász értelmiségiek társadalmi tevékenységét, néhány olyan dologra is felhívta a figyelmet, amely a jövőben újabb eredmények forrása lehet. Többet hallathatna magáról a mezőgazdaságban dolgozó agrárértelmiséget tömörítő tudományos egyesület. Mint ahogy a GTE, a MATE, vagy az SZVT, nyújtsanak nagyobb segítséget a termelőszövetkezetek gazdasági lének. A jövőben sokkal vezetékebb közkinccsé kell tenni ma külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatokat, megfelelő fórumot kell teremteni ennek biztosítására, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szerzett ismeretek túlságosan az egyénben maradnak. Az FMKT-t városi szintre lehet és szükséges emelni,” s ennek érdekében az MTESZ rsokat tehet. Érdemes volna elgondolkozni egy nagy, városi nyilvánosságot biztosító fórum létrehozásának lehetőségén. Az FMKT napja? Esetleg ilyen keretek között, de rémképpen, azzal a céllal, hogy a mozgalom eredményei az eddiginél nagyobb nyilvánosságot élvezzenek, és ezáltal gyorsabban terjedjenek. Az MTESZ tekintélyt vívott ki magának a városban. A gazdasági egységek vezetői segítőtársat találtak benne úgy a napi, mint a távlati feladatok megoldásában. Természetessé vált,hogy amikor például a városi pártbizottság esetenként összehívja a gazdasági egységek igazgatóit, párttitkárait, és megvitatják az akkor aktuális gazdaságpolitikai témát, az MTESZ is jelen van, tájékoztatást ad az elvégzettekről, kifejti észrevételeit és megfogalmazza javaslatait. A gazdasági, politikai, társadalmi élet vérkeringésében fontos szerepet tölt be, a XI. pártkongresszus szellemében, határozatai alapján, az MTESZ XI. közgyűlésén megjelölt feladatok végrehajtásán dolgozik. Készülőben a cselekvési programja is, amelyhez az eddigi munka testületi értékelése jelentős segítséget adott. Gordos Géza Írók az üdülőben A Tatabányai Szénbányák balatongyöröki üdülőjében — már hagyományosan — jó kulturális programmal várják a pihenő bányászcsaládokat. A tatabányai Bányász Körzeti Könyvtár biztosítja a jó időtöltést és művelődést szolgáló könyveket — de gondoskodik más irodalmi programról is. Mind a családos üdülőben, mind a gyerektáborban pihenők találkozhattak az idén is a mai irodalom isme képviselőivel. Elsőként Baráth Lajos, a Tatabányán élő prózaíró találkozott az olvasókkal. Meghívták Balatongyörökre a népszerű Kántor-könyvek szerzőjét, Szamos Rudolfot. Járt Győrökön Fekete Gyula már író is. De ezzel még nem zárult le a látogatók sora. Augusztus 21-én Döme Piroska írónőt, az Asszony a viharban, Harcoló bányász című dokumentumregények szerzőjét várják, akinek könyvéből éppen Tatabányán forgatták a Nyúlkenyér című filmet. Az üdülési szezon végéig ellátogat az üdülőbe Jókai Anna és Molnár Gábor író is. A hévízi bányász gyógyüdülőben pihenők számára ugyancsak programot biztosít a tatabányai Bányász Körzeti Könyvtár. * WT? au)»n«7fns T3., wowtbaf Emlékezés az évforduló jegyében Endre Az Ady-évforduló idején nagyon sok értékes publikáció lát napvilágot a nagy költőről. Ezúttal Ady egy kevéssé ismert írását szeretném bemutatni az olvasóknak. „Vajda Julianna címmel 1905-ben cikket sírja” írt abból az alkalomból, hogy az akkori Dunaalmáson Lilla halálának 50. évfordulójáról készültek megemlékezni. „Komáromban e tavaszon nagy ünnepséggel akarják fölcicomázni Vajda Julianna sírját. Nem a néhai erkölcsös életű polgárasszonynak fog szólni a kegyelet. De Csokonai Vitéz Mihály Lillájának. Ismét ez az ősi eltévelyedése a pietásnak. Lilla néhány hónapig élt Vajda Juliannaként. A szép és okos leány megfogadta apja szavát. Az éhenkórász poétát kikosarazta, s férjhez ment egy komoly emberhez. A szegény Vitéz pedig írta a Lilla-dalokat. De ez a Lilla már nem Vajda Julianna volt. Hanem egy egészen más Lilla. Poéta álmok leánya, asszony , délibáb. Ez a Lilla a Csokonaié volt csak. És ennek nem volt köze Vajda Juliannához. Vajda Ju- Hanna egy más férfiúnak adta a mosolyokat és a gyermekeket. (?) Szándékosan bizony soha többé nem okozott kedves órát Debrecen hányatott életű költőjének. Csokonai Lillája Csokonai verseiben született és élt. Ha meghalt, e versekben van eltemetve. Vajda Julianna derék családanya lehetett. Megérdemli, hogy sírját besüppedni ne engedjék. De aki abban a sírban porlik, ahhoz Csokonainak semmi köze nincsen. Az nem Lilla, hanem egy derék komáromi polgárasszony.” Eddig az idézet. Ady Endre írásából kiderül, hogy Csokonai és Lilla poétikus kapcsolata körüli vita sem 1905-ben, de még fél évszázaddal később sem zárult le teljesen. A nevezetes sírhoz érkező látogatók is erről a tragikus sorsú kapcsolatról érdeklődnek elsősorban. Ady Endre „rokonának” vallotta írásából ki is tűnik Csokonait, a „szegény Vitéz” iránti sajnálata, amikor Vajda Julianna polgárasszonyt és „Lillát” különválasztja. Mai kutatásaink alapján tudjuk, hogy Vajda Julianna élete végéig ápolta a költői uniókét. Házassága fondorlatos körülmények között jött létre 1798. március 31-én és gyermekei sem születtek. Egész életében Csokonai Lillájának vallotta magát, melyről a helyi levéltárban konkrét feljegyzések is vannak. Napjainkban is Lillaként emlegetjük, mint ahogy ezt Csokonai is tette a Lilla-dalokban. Talán mégsem volt felesleges Ady régi írásának bemutatása. Ő ezzel is a költő emlékét védte, az igazi örökösök számára őrizve Csokonai hagyatékát. A költő elődről így írt Ady: „Te, pátriárkák ős deli sarja. Te,/Ki fogod mindig Lillád derekát / öleled e kis magyarságot/Te örök, és poétaság / Öh, ébredj, új huitvalahányszor ébresztünk.” Az almásneszmélyi Csokonai Irodalmi Kör Ady Endre születésének századik dulóján „Ady-emlékest” évsorkeretében ünnepi megemlékezésre készül. Dr. Ferenczy Miklós Lilláról Rádió- és KOSSUTH RADIO 8.20: Kórusok. 8.35: Lányok, asszonyok. 9.00: Liszt-művek. 9.30: A magyar felvilágosodás irodalmának hetei. 10.05: Zenekari muzsika. 11.11: Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva ... 12.45: Melódiakoktél. 13.30: Erdő mellett jó lakni. 14.05: Sass Sylvia énekel. 14.25: Zöldség-gyümölcs — kínálat és árak. 14.55: Új Zenei Újság. 15.30: Slágerek Rómából. 16.00 : 168 óra. 17.30: Csupa zongora, csupa, zongorista. 18.40: Kajak-kenu*bajnokság. 18.50: Állami Népi Együttes. 19.27: Ácis és Galathea — pásztorjáték. 21.00: Istenek, megváltók, próféták. 22.15: Bajnokok tornája. 22.25: A beat kedvelőinek 23.10: Operafinálék. 6. 10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Karda Beáta énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Hegedűs a háztetőn Részi. P. 15: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.38: Cseh fúvósmuzsika. 10.00: Szombat délelőtt. 12.03: Nóták. 12.33: Weber műveiből. 13.05: Beszélgetés színészekkel. 13.33: Forradalmi dalok. 14.00: Rajkó zenekar. 14.25: Három a kislány. Részi. 15.08: A magyar felvilágosodás irodalmának hstei. 15.25: Orvosi tanácsok. 15.33: Napraforgó. 16.33: Ötórai tea. 17.33: Énekszóval, muzsikával. 18.33: Debreceni Dzsesznapok. 19.32: A magyar felvilágosodás irodalmának hetei. 20.38: Mikrofonközelben — José Feliciano. 21.08: Verbunkosok, nóták, tv-műsor 22.00: Dalol a tavasz. 22.33: Szimfonikus táncok. 23.05: Lágermúzeum. 3. MŰSOR 8.08: A hugenották. Opera. 10.05: Versek. 12.49: Dzsessz. 13.10: XX. századi kamarazene. 14.05: Szimfonikus zene. 15.20: Délutáni hangverseny. 16.48: Versek. 16.53: Szimfónikus zene. 18.30: Szöktetés a szerájból. Részi. 19.33: Slágerlista. 20.08: Van Gliburn zongorázik. 20.58: Bemutatjuk új lemezünket. 21.16: Mahler: VII. szimfónia. 22.30: Magyar kamaramuzsika. BUDAPESTI TV 9.29: Tévétorna. 9.35: Kuckó. 10.05: Sztrogoff Mihály. VH 3. 11.05: Mindenki közlekedik. 11.20: Komolyzene Romániából. II.45: Játék a betűkkel. 13.23: Fejezetek az állatlexikonból. 13.55: Női férfi Atlétikai Európa Kupa. 16.40: A nagyváros. Rajzfilm. 18.50: Jövőbe látók klubja. 17.20: Hírek. 17.30: Major Tamás műsora. József Attiláról. 1. 18.00: A hetvenes évek Amerikája. Valentyin Zorin filmsorozata. 1. 18.55: Egymillió fontos hangjegy. 19.10: Cicavízió. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Őfelsége a férfi. Varieté műsor. 21.10: Columbo. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Déryné, hol van? Magyar film. 2. MŰSOR 20.00: A kopár sziget. Japán film. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Egészségünkért. 21.55: Doktor a háznál. 2. 22.20: Kubai balettfilm. BÉCSI TV 15.30: A nyugtalan lány. Filmvígjáték. 17.30: Heidi. Films. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Panoptikum. 18.30: Riportfilm. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.55: Sporthírek. 20.15: Vidám, zenés műsor. 21.50: Sporthírek. 22.10: Ügyvéd a törvény ellen. Film. 0.10: Hírek. II. PROGRAM 17.05: Egy jó házból való fiatalember. Film. 18.30: Zenei fesztivál. 19.30: A sirályok országában. Film. 19.50: Tévégaléria. 20.15: Riportműsor. 22.15: Jazz. POZSONYI TV 8.00: Katonák műsora. 9.00: Hírek. 9.15: Ifjúsági films, c. 9.40: Dante élete. (ism.). 12.10: Német nyelvlecke. 13.35: Hírek. 13.50: Zöld évek. 14.30: Női kosárlabda-torna. 15.40: SZNF-Kupa. 18.40: Látogatás a clubban. 17.20: A vadon arca. 17.50: Mates. 18.30: A nézők levelei felett. 18.40: Esti mese. 18.50: időjárásjelentés. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Mesefilm. 19.45: Túlságosan jó emberek komédia. 20.S5: Sporthíradó. 20.45: Intertalent 1977. 22.10: Bűnügyi film. 2. MCSOR 17.20: A fekete gyertya lénye. 18.10: Találkozás szovjet művészekkel. 19.00: A nagy küldetés. 19.25: Költészet. 19.30: Zenés-táncos film. 20.15: Kamerával Mexikóban. 20.35: Sveablrg — sorozat. 21.40: Lampionok. 22.40: Hírek. (63.) Kosznovszki Feró a leütött körmét kezdte nyafogani. Dombai Gyurka öt ujjával a hirtelenszőke bozontjába túrt, s úgy tűnt, ez a bozont olyan súlyos, hogy lehúzza a fejét. De Kis tPista sem ugrott fel jelentkezésre, meg Hornyák Marci sem. Králik Józsa meg körülnézett, mintha ő is Buda tanítóval együtt kérdené: no, ki lesz az? S meg is állott a kérdező szeme Zsabkán, ki odébb ült egy kövön, lába közt a bográccsal. Erre mindegyik Zsabka felé fordult. Ki is mehetne más, mint Zsabka7! Egyszeriben jobban érezték magukat. Máris úgy érezték, hogy sikerült kibújniok. Zsabkához továbbítván Buda tanító kérdő tekintetét. Kézenfekvő, hogy Zsabka menjen. Ő a lepényevés győztese, ő kapta a leves sűrűjét. No meg mint vezérnek is, neki kell lenni az elsőnek. Azt most gyorsan feledték, hogy Zsabka Janó utóbb mintha nem ragaszkodott volna a marsallbothoz. Most se ragaszkodott hozzá, hogy ő menjen a kannáért. Moccanatlan ült a kövön. Ugyanoly makacs hallgatással, mint amilyen makacsul tekingettek feléje. — Na, nincs vállalkozó? És ekkor felállt a lány. Anyicska. Hátradobta dacosan a munka hevében szétlazult fonatait, és felállt. Buda tanító már várta, hogy ez történjék. Mert látta, hogy nyugtalanul fészkelődik ültő helyében: látta a szíve heves dobogását, az izgalom ágaskodását az ide-oda röpdöső tekintetében, sőt azt a kis kerek tavat is látta a szája szegletén, amelyben a gúnyos mosoly fészkelt, mihelyt a kérdés elhangzott, s a csend reá beütött. S most Anyicska felállt. Fa-, jét hátravetette, és szó nélkül elindult. Az arcokon meglepődés, a restellet pírta. — Anyicska! — szóltak utána. — Ne viccelj! Anyicska már rálépett a zúzalékra a meddőhányó lábánál. S nevetett. — Nem viccelek. — És szökellt felfelé, b őzé író bozótra,, mint a könnyű zerge. Már csaknem fenn volt a sötétlő erdő falánál. Buda tanító utána kiáltott: — Itt nézd csak meg! A forráshoz ne menj! S a fiúk meghallották hangja mélyén a furcsa remegést: összenéztek, aggódik? Ha nincs ott senki, miért aggódik? Ő is niszi? Buda tanító nem hitte. De néha bizonygatnia kellett magának,’ hogy nem hiszi, szorongásos pillanatokban. Vagy — mint most — az idegek próbálgatásában.. Kinek nincs a lélek legmélyén olyan zuga, ahová már nem ér le az értelem fénypásztája, s ahol tán betemetve az ősök hite szunnyad? Hogy néha, mint a visszajáró lélek, megkísértsen, s jelenlétére döbbentsen bennünket? Noha az értelemig akkor se, csak az idegekig tud felhatolni. Buda tanítóban is csak az idegekig hatolt fel, s szorongó kiáltása az idegek zárlata volt csupán. A lány odafenn semmit se szólt. Az erdő árnyéka kitárta elé karját Ott állott már a lány a fény és az árnyék határán. S most szőke haja lobbant egyet, s nem látták többé. A fiúk szótlanul ültek a helyükön, s Buda tanító se szólott. Úgy ültek ott, mint a varjak "agy temetés után a rokonság Üresen bénultam Holub Ciprián mozgolódott csak, mert az élet nem áll meg, s a kővel el kell indulni; eszébe hajol, mire a faluba ér. S akkor felálltak, hogy dolgozni indulnak. S ahogy felálltak, látták, hogy Zsabka nincs ott. Üres a kő, s nekidőlve az üres bogrács. Hm . — mondták magukban a fiúk. De Holub Ciprián látta Zsabkát elmenni, s egy bokorcsoportra mutatott, lefelé a falu Iránt. — Gyün az — mondta —, végzi csak nagydolgocskát. A fiúk nekiláttak a munkának, de valahogy nem volt nagy kedvük. Ingerülten rászóltak egymásra a legkisebbért. — Elütöd a lábam, te marha! — kiáltott Feró. — Mért teszed oda?! — csattant vissza Marci. (Folytatjuk) I f WtMmmmnmmTimmm'mTTrfrTTTmTrtrrTMrm^ C Szeberényi Lehel: \