Dolgozók Lapja, 1977. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

4 bűtGŐZÖK CAPJ\ Az MTESZ esztergomi szervezete eredményesen oldja meg feladatai — Megalapozott munkakapcsolat a pártbizottsággal — Esztergom új arra, mai ,jellemző vo­násai a közelmúltban alakul­tak ki és váltak egyre mar­kánsabbá. Az iparra gondo­lunk, arra a szocialista ipar­ra, amely az MSZMP vidéki ipartelepítési politikájának megvalósulásával, annak ér­telmében bontakozott ki és erősödött meg, vált a város gazdasági életének meghatáro­zójává. Ez a fejlődés azonban nemcsak a termelőhelyek mű­szaki-technikai, mennyiségi és minőségi változásait jelen­tette. Kialakult és mind je­lentősebbé vált fiatal mun­kásosztálya. Ezzel párhuzamo­san fejlődött ki az a műszaki­értelmiségi bázis is, amelyre a műszaki, természettudományi tudományos egyesületek épül­hettek, s melyeknek tevé­kenységét az MTESZ­­ városi szervezete koordinálja. Az MTESZ esztergomi szer­vezete­­ kilenc tudományos egyesület tevékenységét szer­vezi és hangolja össze. Ezek­ben az egyesületekben több mint ezer fő fejti ki tevékeny­ségét, s vesz részt társadalmi alapon olyan igények kielégí­tésében, amelyek a műszaki kultúra továbbfejlesztését, az aktuális feladatok megoldását, a­­ termelési teendők minél jobb ellátását, gazdaságpoliti­kai,­­várospolitikai céljaink megvalósítását segítik, támo­gatják. Ha csupán az utóbbi egy­­­i — esztendőt te­kintjük át, akkor is meggyő­ző képet kaphatunk arról a munkáról, amelyet az MTESZ végez. 1976-ban* 185 vényt bonyolítottak le, rendet­ame­lyeknek közel 7800 résztvevő­jük volt. A számok értékét és jelentőségét a tartalom még­­inkább növeli, fokozza, hi­szen olyan eseményeket is je­leznek, amelyeknek országos, népgazdasági jelentőségük volt. Az automatika és elekt­ronika a mezőgazdaságban tárgyú konferencia az ország különböző részén dolgozó tu­dományos kutatókat, gyakor­lati szakembereket hívta városba, a Technika Házába, a ahol jól szervezett vélemény­­cserét folytathattak, s választ adhattak és kaphattak az iparszerű termelési rendsze­rek menet közben felmerülő kérdéseire, problémáira meg­jelölhették az ipar és a me­zőgazdaság újszerű, magas színvonalú együttműködésé­nek legcélszerűbb útjait, leg­jobb formáit, módszereit, esz­közeit. Megyei horizontú témavizs­gálat keretében mérték fel az egyesületek a tudományos ku­tatások helyzetét, az MSZMP tudománypolitikai veinek érvényesülését, irányel­vég­rehajtását. A saját működési területeik tapasztalatait ös­­­szegező megállapítások a megyei összkép megalkotásá­hoz adtak jelentős segítséget A helyi, városi élet is adott feladatokat a tudományos egyesületekben dolgozó tag­ságnak, műszaki értelmiség­nek. Olyan témákban foly­tattak vizsgálatokat, mint a nagy értékű gépek és beren­dezések kihasználtságának mértéke, a gyártmány és gyár­tásfejlesztés helyzete. A városi pártbizottság stb ... kez­deményezésére indított vizs­gálatok megállapításait a párt­végrehajtó bizottság is elemez­te, majd határozataiban hasz­nosította. Az észrevételeket, ajánlásokat a pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpoli­tikai bizottsága több esetben közvetítette a gazdasági ve­zetőkhöz. Többek között ilye­nek voltak a párhuzamos be­ruházások gazdasági kihatá­saival kapcsolatos megállapí­tások. Külön szakbizottság foglal­­­­kozott a város öt­éves lakásépítési tervének, programjának vizsgálatával. A szakemberek a városfej­lesztésre rájelölt területeken elérhető gazdaságosságot ér­tékelve és összehasonlítva rangsorolták a beépítendő te­rületeket. Ezt a gazdaságossá­gi sorrendet a városi tanács elfogadta, magáévá tette. Egyetértett a város közmű és közlekedési hálózata fejleszté­sére, módosítására tett javas­latokkal, valamint a villamos- és hőenergia-ellátás korszerű­sítésére megfogalmazott aján­lásokkal is. Az MTESZ eredményesen oldott meg olyan feladatokat is, mint a társszervezetekkel való együttműködési alapon és szervezésben Ilyen való­sultak meg az egyes gyárak­ban a fizikai és szellemi dol­gozók eszmecseréi a számjegy­vezérlésű szerszámgépek, orvosi műszerek használható­az­sága, a gyártásszakosítás és kooperációs gyártás témákban a marógépgyárban, a Medicor gyárában, illetve a műszer­ipari művekben. A TIT-tel kö­zös rendezvények voltak. Oroszlány és sikeresek Eszter­gom bemutatkozásából is ki­vette rész­ét a szervezet. nagy elismerést kapott „Esz­­­tergom ipari arca” című ki­állítást a gyárak aktív támo­gatásával az MTESZ rendezte, szervezte meg. Az egy esztendei munkából kiragadott példák bizonyítják, hogy az MTESZ-be, illetve tudományos egyesületeibe tö­mörült műszaki értelmiség az elnökség irányításával ered­ményesen oldja meg feladata­it. Ez volt a megállapítása a városi párt-végrehajtó bizott­ságnak, amikor a közelmúlt­ban az MTESZ városi szerve­zetében folyó tevékenységet értékelte. Hasznos, megalapo­zott munkakapcsolat ala­kult ki a pártbizottság­ és az MTESZ között, amely a jö­vőben még tovább Csak utalunk rá, hogy fejlődik. de­cemberben a dorogi járási és az esztergomi­­ városi párt­­végrehajtó bizottságok ülésének egyik napirendi közös té­máját, a városban és a járás­ban lévő gazdasági egységek­ben folyó beruházások haté­konyságáról az MTESZ elnö­ke terjeszti be. Értékelte a végrehajtó bi­zottság a megyei és a városi MTESZ kapcsolatát is. megál­lapította, hogy az kezdettől fogva jól alakul és fejlődik, több közös kezdeményezésnek, lépésnek lehettünk tanúi. Az esztergomi szervezet te­vékenysége a dorogi járás egyes területeire is kiterjed, s a tapasztalatok kedvezőek. A pártbizottságok támogatják ezt a folyamatot, annál is in­kább, mert a járásban dolgo­zó MTESZ aktívák, elnökségi tagok eredményesen oldják meg társadalmi funkciójukból következő feladataikat. Minden összegezésnek, így az MTESZ esztergomi városi szervezete munkájáról beter­jesztett jelentésnek is az végső célja, hogy az eredmé­n­­yek ism­­eretében a további teendőket megjelölje. A párt­­végrehajtó bizottság miközben elismerte és nagyra értékelte a tudományos egyesületekben dolgozó műszaki, agrár és köz­gazdász értelmiségiek társa­dalmi tevékenységét, néhány olyan dologra­ is felhívta a fi­gyelmet, amely a jövőben újabb eredmények forrása le­het. Többet hallathatna ma­gáról a mezőgazdaságban dol­gozó agrárértelmiséget tömö­rítő tudományos egyesület. Mint ahogy a GTE, a MATE, vagy az SZVT, nyújtsanak na­gyobb segítséget a termelőszö­vetkezetek gazdasági lének. A jövőben sokkal vezeté­kebb közkinccsé kell tenni m­­a külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatokat, meg­felelő fórumot kell teremteni ennek biztosítására, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szerzett ismeretek túl­ságosan az egyénben marad­nak. Az FMKT-t városi szint­re lehet és szükséges emelni,” s ennek érdekében az MTESZ rsokat tehet. Érdemes volna elgondol­­­­­kozni egy nagy, városi nyilvánosságot biztosí­tó fórum létrehozásának le­hetőségén. Az FMKT napja? Esetleg ilyen keretek között, de rémképpen, azzal a céllal, hogy a mozgalom eredményei az eddiginél nagyobb nyilvá­nosságot élvezzenek, és ezáltal gyorsabban terjedjenek. Az MTESZ tekintélyt vívott ki magának a városban. A gazdasági egységek vezetői se­gítőtársat találtak benne úgy a napi, mint a távlati fel­adatok megoldásában. Termé­szetessé­ vált,­­h­o­gy­ amikor például a városi pártbizottság esetenként összehívja a gaz­dasági egységek igazgatóit, párttitkárait, és megvitatják az akkor aktuális gazdaságpo­litikai témát, az MTESZ is jelen van, tájékoztatást ad az elvégzettekről, kifejti észrevé­teleit és megfogalmazza ja­vaslatait. A gazdasági, politi­kai, társadalmi élet vérkerin­gésében fontos szerepet tölt be, a XI. pártkongresszus szel­lemében, határozatai alapján, az MTESZ XI. közgyűlésén megjelölt feladatok végrehaj­tásán dolgozik. Készülőben a cselekvési programja is, amelyhez az eddigi munka testületi értékelése jelentős se­gítséget adott. Gordos Géza Írók az üdülőben A Tatabányai Szénbányák balatongyöröki üdülőjében — már hagyományosan — jó kulturális programmal vár­ják a pihenő bányászcsaládo­kat. A tatabányai Bányász Körzeti Könyvtár biztosítja a jó időtöltést és művelődést szolgáló könyveket — de gon­doskodik más irodalmi prog­ramról is. Mind a családos üdülőben, mind a gyerek­táborban pihenők találkozhat­tak az idén is a mai iroda­lom isme képviselőivel. El­sőként Baráth Lajos, a Tata­bányán élő prózaíró találko­zott az olvasókkal. Meghívták Balatongyörökre a népszerű Kántor-könyvek szerzőjét, Szamos Rudolfot. Járt Győrökön Fekete Gyula már író is. De ezzel még nem zárult le a látogatók sora. Augusztus 21-én Döme Piroska írónőt, az Asszony a viharban, Harcoló bányász című doku­­­mentumregények szerzőjét várják, akinek könyvéből ép­pen Tatabányán forgatták a Nyúlkenyér című filmet. Az üdülési szezon végéig elláto­gat az üdülőbe Jókai Anna és Molnár Gábor író is. A hévízi bányász gyógy­üdülőben pihenők számára ugyancsak programot biztosít a tatabányai Bányász Körzeti Könyvtár. * WT? au)»n«7fns T3., wowtbaf Emlékezés az évforduló jegyében Endre Az Ady-évforduló idején nagyon sok értékes publiká­ció lát napvilágot a nagy köl­tőről. Ezúttal Ady egy ke­véssé ismert írását szeret­ném bemutatni az olvasók­­­nak. „Vajda Julianna címmel 1905-ben cikket sírja” írt abból az alkalomból, hogy az akkori Dunaalmáson Lilla halálának 50.­ évfordulójáról készültek megemlékezni. „Komáromban e tavaszon nagy ünnepséggel akarják fölcicomázni Vajda Julianna sírját. Nem a néhai erköl­csös életű polgárasszonynak fog szólni a kegyelet. De Cso­konai Vitéz Mihály Lillájá­nak. Ismét ez az ősi eltéve­lyedése a pietásnak. Lilla né­hány hónapig élt Vajda Ju­liannaként. A szép és okos leány megfogadta apja sza­­­vát. Az éhenkórász poétát ki­kosarazta, s férjhez ment egy komoly emberhez. A szegény Vitéz pedig írta a Lilla-dalo­­kat. De ez a Lilla már nem Vajda Julianna volt. Hanem egy egészen más Lilla. Poéta álmok leánya, asszony , délibáb. Ez a Lilla a Csokonaié volt csak. És ennek nem volt köze Vajda Juliannához. Vajda Ju- Hanna egy más férfiúnak ad­ta a mosolyokat és a gyerme­keket. (?) Szándékosan bi­zony soha többé nem oko­zott kedves órát Debrecen hányatott életű költőjének. Csokonai Lillája Csokonai verseiben született és élt. Ha meghalt, e versekben van eltemetve. Vajda Julianna derék családanya lehetett. Megérdemli, hogy sírját be­süppedni ne engedjék. De aki abban a sírban porlik, ah­hoz Csokonainak semmi kö­ze nincsen. Az nem Lilla, ha­nem egy derék komáromi polgárasszony.” Eddig az idézet. Ady Endre írásából kiderül, hogy Csoko­nai és Lilla poétikus kapcso­lata körüli vita sem 1905-ben, de még fél évszázaddal ké­sőbb sem zárult le teljesen. A nevezetes sírhoz érkező láto­gatók is erről a tragikus sor­sú kapcsolatról érdeklődnek elsősorban. Ady Endre „ro­konának” vallotta írásából ki is tűnik Csokonait, a „sze­gény Vitéz” iránti sajnálata, amikor Vajda Julianna pol­gárasszonyt és „Lillát” kü­lönválasztja. Mai kutatásaink alapján tud­juk, hogy Vajda Julianna éle­te végéig ápolta a költő­i un­iókét. Házassága fondorlatos körülmények között jött létre 1798. március 31-én és gyer­mekei sem születtek. Egész életében Csokonai Lillájá­nak vallotta magát, melyről a helyi levéltárban konkrét fel­jegyzések is vannak. Nap­jainkban is Lillaként emle­getjük, mint ahogy ezt Cso­konai is tette a Lilla-dalok­­ban. Talán mégsem volt feles­leges Ady régi írásának be­mutatása. Ő ezzel is a költő emlé­két védte, az igazi örö­kösök számára őrizve Csoko­nai hagyatékát. A költő elődről így írt Ady: „Te, pát­riárkák ős­ deli sarja. Te,/Ki fogod mindig Lillád dere­kát / öleled e kis magyarsá­got/Te örök, és poétaság / Öh, ébredj, új hu­it­­vala­hányszor ébresztünk.” Az almásneszmélyi Csoko­nai Irodalmi­­ Kör Ady Endre születésének századik dulóján „Ady-emlékest” évsor­ke­retében ünnepi megemléke­zésre készül. Dr. Ferenczy Miklós Lilláról Rádió- és KOSSUTH RADIO 8.20: Kórusok. 8.35: Lányok, asszonyok. 9.00: Liszt-művek. 9.30: A magyar felvilágosodás irodalmának hetei. 10.05: Zenekari muzsika. 11.11: Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva ... 12.45: Melódiakoktél. 13.30: Erdő mellett jó lakni. 14.05: Sass Sylvia énekel. 14.25: Zöldség-gyümölcs — kínálat és árak. 14.55: Új Zenei Újság. 15.30: Slágerek Rómából. 16.00 : 168 óra. 17.30: Csupa zongora, csupa, zongorista. 18.40: Kajak-kenu*bajnokság. 18.50: Állami Népi Együttes. 19.27: Ácis és Galathea — pásztorjáték. 21.00: Istenek, megváltók, próféták. 22.15: Bajnokok tornája. 22.25: A­ beat kedvelőinek 23.10: Operafinálék. 6. 10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kard­a Beáta énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Hegedűs a háztetőn Részi. P. 15: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.38: Cseh fúvósmuzsika. 10.00: Szombat délelőtt. 12.03: Nóták. 12.33: Weber m­űveiből. 13.05: Beszélgetés színészekkel. 13.33: Forradalmi dalok. 14.00: Rajkó zenekar. 14.25: Három a kislány. Részi. 15.08: A magyar felvilágosodás irodalmának hstei. 15.25: Orvosi tanácsok. 15.33: Napraforgó. 16.33: Ötórai tea. 17.33: Énekszóval, muzsikával. 18.33: Debreceni Dzses­­znapok. 19.32: A magyar felvilágosodás irodalmának hetei. 20.38: Mikrofonközelben — José Feliciano. 21.08: Verbunkosok, nóták, tv-műsor 22.00: Dalol a tavasz. 22.33: Szimfonikus táncok. 23.05: L­ágermúzeum. 3. MŰSOR 8.08: A hugenották. Opera. 10.05: Versek. 12.49: Dzsessz. 13.10: XX. századi kamarazene. 14.05: Szimfonikus zene. 15.20: Délutáni hangverseny. 16.48: Versek. 16.53: Szimfónikus zene. 18.30: Szöktetés a szerájból. Részi. 19.33: Slágerlista. 20.08: Van Gliburn zongorázik. 20.58: Bemutatjuk új lemezünket. 21.16: Mahler: VII. szimfónia. 22.30: Magyar kamaramuzsika. BUDAPESTI TV 9.29: Tévétorna. 9.35: Kuckó. 10.05: Sztrogoff Mihály. VH 3. 11.05: Mindenki közlekedik. 11.20: Komolyzene Romániából. II.45: Játék a betűkkel. 13.23: Fejezetek az állatlexikonból. 13.55: Női­ férfi Atlétikai Európa Kupa. 16.40: A nagyváros. Rajzfilm. 18.50: Jövőbe látók klubja. 17.20: Hírek. 17.30: Major Tamás műsora. József Attiláról. 1. 18.00: A hetvenes évek Amerikája. Valentyin Zorin filmsorozata.­­ 1. 18.55: Egymillió fontos hangjegy. 19.10: Cicavízió. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Őfelsége a férfi. Varieté műsor. 21.10: Columbo. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Déryné, h­ol van? Magyar film. 2. MŰSOR 20.00: A kopár sziget. Japán film. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Egészségünkért. 21.55: Doktor a háznál. 2. 22.20: Kubai balettfilm. BÉCSI TV 15.30: A nyugtalan lány. Film­vígjáték. 17.30: Heidi. Films. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Panoptikum. 18.30: Ri­portfilm. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.55: Sporthírek. 20.15: Vidám, zenés műsor. 21.50: Sporthírek. 22.10: Ügyvéd a törvény ellen. Film. 0.10: Hírek. II. PROGRAM 17.05: Egy jó házból való fiatalember. Film. 18.30: Zenei fesztivál. 19.30: A sirályok országában. Film. 19.50: Tévégaléria. 20.15: Riportműsor. 22.15: Jazz. POZSONYI TV 8.00: Katonák műsora. 9.00: Hírek. 9.15: Ifjúsági films, c. 9.40: Dante élete. (ism.). 12.10: Német nyelvlecke. 13.35: Hírek. 13.50: Zöld évek. 14.30: Női kosárlabda-torna. 15.40: SZNF-Kupa. 18.40: Látogatás a­­ clubban. 17.20: A vadon arca. 17.50: Mates. 18.30: A nézők levelei felett. 18.40: Esti mese. 18.50: időjárásjelentés. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Mesefilm. 19.45: Túlságosan jó emberek komédia. 20.S5: Sporthíradó. 20.45: Intertalent 1977. 22.10: Bűnügyi film. 2. MCSOR 17.20: A fekete gyertya lénye. 18.10: Találkozás szovjet művészekkel. 19.00: A nagy küldetés. 19.25: Költészet. 19.30: Zenés-táncos film. 20.15: Kamerával Mexikóban. 20.35: Sveablrg — sorozat­­. 21.40: Lampionok. 22.40: Hírek. (63.) Kosznovszki Feró a le­ütött körmét kezd­te nyafoga­­­ni. Dombai Gyurka öt ujjá­­val a hirtelenszőke bozontjá­­ba túrt, s úgy tűnt, ez a bo­­zont olyan súlyos, hogy lehúz­za a fejét. De Kis tPista sem ugrott fel jelentkezésre, meg Hornyák Marci sem. Králik Józsa meg körülnézett, mintha ő is Bu­da tanítóval együtt kérdené: no, ki lesz az? S meg is állott a kérdező szeme Zsabkán, ki odébb ült egy kövön, lába közt a bog­ráccsal. Erre mindegyik Zsabka fe­lé fordult. Ki is mehetne más, mint Zsabka7! Egyszeriben jobban érezték magukat. Máris úgy érezték, hogy sikerült kibújniok. Zsab­­kához továbbítván Buda taní­tó kérdő tekintetét. Kézenfekvő, hogy Zsabka menjen. Ő a lepényevés győz­tese, ő kapta a leves sűrűjét. No meg mint vezérnek is, neki kell lenni az elsőnek. Azt most gyorsan feledték, hogy Zsabka Janó utóbb mintha nem ragaszkodott volna a marsallbothoz. Most se ragaszkodott hozzá, hogy ő menjen a kannáért. Moccanatlan ült a kövön. Ugyanoly makacs hallgatással, mint amilyen makacsul tekin­gettek feléje. — Na, nincs vállalkozó? És ekkor felállt a lány. Anyicska. Hátradobta daco­san a munka hevében szétla­zult fonatait, és felállt. Buda tanító már várta, hogy ez történjék. Mert látta, hogy nyugtalanul fészkelődik ültő helyében: látta a szíve heves dobogását, az izgalom ágasko­dását az ide-oda röpdöső te­kintetében, sőt azt a kis kerek tavat is látta a szája szegle­tén, amelyben a gúnyos mo­soly fészkelt, mihelyt a kérdés elhangzott, s a csend reá be­ütött. S most Anyicska felállt. Fa-, jét­ hátravetette, és szó nél­kül elindult. Az arcokon meglepődés, a restellet pírta. — Anyicska! — szóltak utá­na. — Ne viccelj! Anyicska már rálépett a zú­zalékra a meddőhányó lábá­nál. S nevetett. — Nem viccelek. — És szö­­kellt felfelé, b őzé író­ bozótra,, mint a könnyű zerge. Már csaknem fenn volt a sötétlő erdő falánál. Buda tanító utána kiáltott: — Itt nézd csak meg! A forráshoz ne menj! S a fiúk meghallották hang­ja mélyén a furcsa remegést: összenéztek, aggódik? Ha nincs ott senki, miért aggódik? Ő is niszi?­ Buda tanító nem hitte. De néha bizonygatnia kellett ma­gának,’ hogy nem hiszi, szo­rongásos pillanatokban. Vagy — mint most — az idegek próbálgatásában.. Kinek nincs a lélek legmélyén olyan zu­ga, ahová már nem ér le az értelem fénypásztája, s ahol tán betemetve az ősök hite szunnyad? Hogy néha, mint a visszajáró lélek, megkísértsen, s jelenlétére döbbentsen ben­nünket? Noha az értelemig akkor se, csak az idegekig tud felhatolni. Buda tanítóban is csak az idegekig hatolt fel, s szoron­gó kiáltása az idegek zárlata volt csupán. A lány odafenn semmit se szólt. Az erdő árnyéka kitárta elé karját Ott állott már a lány a fény és az árnyék határán. S most szőke haja lobbant egyet, s nem látták többé. A fiúk szótlanul ültek a helyükön, s Buda tanító se szólott. Úgy ültek ott, mint a varjak "agy temetés után a rokonság Üresen­ bénultam Holub Ciprián mozgolódott csak, mert az élet nem áll meg, s a kővel el kell indulni; eszébe hajol, mire a faluba ér. S akkor felálltak, hogy dol­gozni indulnak. S ahogy fel­álltak, látták, hogy Zsabka nincs ott. Üres a kő, s neki­­dőlve az üres bogrács. Hm . — mondták maguk­ban a fiúk. De Holub Ciprián látta Zsabkát elmenni, s egy bokorcsoportra mutatott, le­felé a falu Iránt.­­ — Gyün az — mondta —, végzi csak nagydolgocskát. A fiúk nekiláttak a mun­kának, de valahogy nem volt nagy kedvük. Ingerülten rá­szóltak egymásra a legkiseb­bért. — Elütöd a lábam, te mar­ha! — kiáltott Feró. — Mért teszed oda?! — csattant vissza Marci. (Folytatjuk) I f WtMmmmnmmTimmm'mTTrfrTTTmTrtrrTMrm^ C Szeberényi Lehel: \

Next