Dolgozók Lapja, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

3 _______________________________________________ Kitüntetések a pedagógusnapon Foglalás a 1. oldalról) Koppány Csaba igazgató kol­légiumi szaki., (Alpári Gyula Középfokú Kollégium, Komá­rom), Koráné Mata­ Anna kö­zépiskolai tanár (I. István Hír­adástechnikai Szakközépis­kola, Esztergom), Kovács Gé­za­­ tanár (Általános Iskola, Tokodaltáró), Kovács Zoltán középiskolai tanár (Kereske­delmi Szakközépiskola, Keres­kedelmi- és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, Ta­tabánya), Kővári György­né igazgatóhelyettes (II. sz. Álta­lános Iskola, Lábatlan), Le­­hojszky Gyuláné napközi ottho­ni­­ nevelő (József Attila Álta­lános Iskola, Oroszlány), Len­gyel László középiskolai tanár (Gimnázium, Dorog), Majté­­nyi Istvánná igazgatóhelyettes (Kossuth L. Általános Iskola, Esztergom), Marosi tanár (Kereskedelmi Ferencné Népiskola, Tatabánya). Szakkö­Meg­­­gyes Miklósné igazgatóhe­lyettes (József A. Általános Iskola, Esztergom), Mészáros Ferencné gyógypedagógiai ta­nár, (Klapka György Általá­nos Iskola, Komárom), Móró Istvánné igazgató­­­(Általá­nos Iskola, Dad), Mórotz Gyu­láné tanító (Sziklai Sándor Ál­talános Iskola, Tatabánya), Murányi Ferenc igazgató (V. sz. Általános Iskola, Tatabá­nya), Nádasi Imréné tanító (Körzeti Általános Iskola, Kisbér), nő (3. sz Nagy­ Károlyné, óvó­Általános Iskola, Nyergesújfalu). Németh Bélá­­né gyásypedagógus (Kisegítő Iskola, Esztergom). Patonyi Ferencné igazgató­­helyettes (Dózsa György Álta­lános Iskola, Tatabánya), Felhő Sándor kollégiumi ne­velő (314. sz. Szakmunkáskép­ző Intézet, Tatabánya), Popo­­vics György­né igazgatóhelyet­tes (Dobó Gimnázium és Egészségügyi lak , Esztergom), Szakközépisko­la Konczás Mihály középiskolai tanár (311. sz. Szakmunkásképző Intézet, Tata), Sánta Béláné tanár (Bánhidai Általános Is­kola, Tatabánya). . Sárdinecz Ferenc igazgató (Általános Is­kola, Kerékteleki), Mária szakfelügyelő Solymosi (Körzeti Általános Iskola, Kisbér), Sü­veges Józsefné napközi otthoni nevelő (Általános Iskola, Tát- Kertváros), Só­vágó Gyula igazgató (Középfokú Kollégi­um, Tata), Süveges Vilmos igazgató (Közgazdasági Szak­középiskola, Tatabánya), Sza­­bácsik Ferencné hivatalsegéd (Malomsori Napköziotthonos Óvoda, Oroszlány), Szabó Bálintné középiskolai tanár (Táncsics Mihály Gimnázium, Kisbér), dr. Szabó Zoltánná tanár (Ságvári Endre Általá­nos Iskola, Tatabánya), Sziilai Béláné vezető óvónő (Petőfi S. Napköziotthonos Óvoda, Dorog), Szapu Györgyné veze­tő óvónő (VIII. sz. Napközi­otthonos Óvoda, Tatabánya). Sziklay István tanár (318. sz. Szakmunkásképző Intézet, Komárom), Takács Istvánná napközi otthoni nevelő (Vaszary J. Általános Iskola, Tata), Tar­­nói Béla középiskolai tanár (Gimnázium, Oroszlány), Túri Ferencné óvónő (Petőfi Sándor Napköziotthonos Óvoda, Do­rog), Téglás Lászlóné napközi • otthoni nevelő (Petőfi S. Mű­velődési Központ, Esztergom), Udvardi Jenő igazgató (Kör­zeti Művelődési köny szombathely). Központ: Ba­Varga De­­zsőné dr. középiskolai tanár (Bottyán J. Műszeripari Szak­­középiskola, Esztergom). Ver­mes Gáborné igazgató (Klap­ka Gy. Általános Iskola, márom), Vezér Ferencné Kö­­ne­velőtanár (Dobi I. Gyermekvá­ros, Komárom), Zink Tamás ta­nár (317. sz. Szakmunkásképző Intézet, Esztergom), Csák Máténé (Arany János igazgat­óhelyettes la. O"oszl"ny). Általános Isko­Kerekes Sán­­dorné tanár (Arany János Ál­talános Iskola, Orosr­ány). Kratochvil Miklós oktató (317. sz. Szakmunkásképző Intézet, Ec—rgrgom). Miniszteri Dicséret elisme­fift.9r.pn §za 17«'i''rve'*/'+i fgSZ­­ [UNK]'V+dlí' arany kitüntess: Dr. ]Vf Tinidé őrt Korán«: Gusztáváé (Komárom, 31. sz. Trier) Szakmunkás’-­n’ ő Intézet). Szakszervezeti Mun­káért e-’üs’- kPhT''-<»*és ■ Risi­­halmi Ferencné tOmszlánv. 3. alfpUtnne :(sko'a) S-’sks-ér­­vezeti Munkáért oklevél: Ora­vecz Györgyné, (Tatabánya, Ságvári Általános Iskola), Bá­­di Józsefné, (Esztergom, Martos Flóra Kollégium), Molnár Ferencné (Tata, Jáz­min úti Ált. Iskola), Borbély Imréné (Tatabánya, 314. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet), Kovács József (Bábol­na, általános iskola), Janiskó Ferenc (Tatabánya, V. sz. általános iskola.). Gyermekekért Érdemérem: Kulcsár Sándor (Megyei Ta­nács elnökhelyettese), Sze­­kendy Margit (Tatabánya, II. sz.­ Általános iskola). Úttörővezetői Érdemérem: Hites j Győzőné, (Tatabánya Sziklai S. Ált. Isk.), Gerecs Miklósné (Tatabánya Úttörő- és Ifjúsági Ház), Szóda Jó­zsef (Tokodaltáró Ált. Isk.), Riedl Máté (Bábolna Ált. Isk.), Petrás Lajosné (Tata, Vaszary Ált. Isk.), Kis György Oroszlány, III. sz. Ált. Isk.), Neihibel Fe­rencné (Esztergom, Kossuth Ált. Isk.), Balaton Sándor (Komá­rom, I. sz. Ált. Isk.), Szadai Ildikó (Komárom, II. sz. Ált. Isk.), Koós Károlyné tergom, TKF Gyakorló (Esz­Ált. Isk.). Kiváló úttörő vezető: Nagy­györgy László (Oroszlány Szénbányák Váll.), Varga Imre (Tb. V. sz. Ált. Isk.), Kovács Zoltánné (Tb. Dózsa Gy. Á­lt. Isk.), Mráz Dezső (Környe Ált. Isk.), Harma­thi Józsefné (Annavölgy Ált. Isk.),­­Tóth Judit (Tokod Üveggyár Ált. Isk.), Szarka Györgyné, (Almásfüzitő, Ált. Isk.), Tóth Ottó (Bakomy bánk, Ált. Isk.), Pataki István (Császár, Kör­zeti Ált. Isk.), Sándi Ká­­rolyné (Almásneszmély I. sz. Ált. Isk.), Kelemen Józsefné (Almásneszmély II. sz. Ált. Isk.), Matolcsiné Takács Ág­nes (Oroszlány’, Arany J. Ált. Isk.), Szeghalmi Ferencné (Oroszlány, III. sz. Ált. Isk.), Radnai Mária (Esztergom, Kisegítő Iskola), Béres Zsu­zsa­ (Esztergom, Kossuth Ált. Isk.), Hegyi Istvánná (Koma­ rom, Klapka Ált. Isk.). Kiváló ifjúvezető: Troli Fe­renc (Bányagépészeti középiskola, Tatabánya). Szak- An­­derja Katalin (Generál, Tata), Szepesi Ildikó (Árpád Gimná­zium és Óvónő Szakközépis­kola, Tatabánya), Mátray Er­zsébet (Tatabányai Szénbá­nyák Vállalat Központi Mű­hely),­­ Bodrogi Brigitta (Egészségügyi Szakközépis­kola, Tatabánya), Turay At­tila (Kisbér, Táncsics Gim­názium), Lakasz Andrea (Győr, Kazinczy Gimnázium), Baricza Anikó (Jókai M. Gimnázium, Komárom), Velő Tamás (Tata, Áfész Szerviz), Vörös Dezső (Oroszlányi Szén­bányák V. Márkushegyi Bá­nyaüzem), Bicskei Nóra (Ta­ta, Eötvös J. Gimn.), Mur­­csikné Hartmann Gizella (Oroszlány Vidéke MgTsz), Szamper Gimnázium), Anikó (Oroszlány, Nagy Mónika (Dobó K. Gimnázium, Esz­tergom), Juhász Piroska (Ko­márom, Jókai G­mn.), Konrád Antónia (Komárom, Jókai Gimn.), Nádpataki Etelka (Komárom, Széchényi Köz­gázé. Szakközépisk.), Horváth Beatrix (Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat, Komárom), Dózsa Erika (Ko­máromi Vasöntöde­). Ifjúságért Érdemérem: Nagyfalusi Tibor (Esztergom, Városi Könyvtár igazgatója), KISZ Érdemérem: Katona Márta (Tata, Eötvös Gimnázi­um). Kiváló Ifjúsági Vezető: Sédfői Dezső (Komárom Jó­kai Gimnázium). Az Esztergomi Tanít­vényi Főiskola kitüntetettjei: Kiváló munkáért kitüntetést kaptak: Bélai Éva főelőadó, Csiszár Albertné gyakorlóiskolai ta­nító. Gyárfás Endréné­­ fő­­iskolai adjunktus. Dr. Helé­­nyi Bálint főiskolai adjunktus, Kaposi Endre főiskolai do­cens Moravik Lászlóné tech­nikai doboza. M­ zes Nán­­dorné gyakorlóiskolai tanári Németh Lászlóné gyakorló iskolai tanár. Sipos Imréné hivatalve­zető. Szabó Zsuzsa fiVskolai adjunktus. Miniszteri dicséretben ré­szesültek: Csuha Gáborné, előadó. Masler Jenő főiskolai adjunktus; dr. Müller Tibor­­né főiskolai adjunktus. i. DOLGOZÓK LAPJA’ „Az Alperös Asszony állításai” Könyvszemle: Ferenczy Miklós: A Lilla-per Az irodalomtörténész szilágyi -- - -■ ■- ■. ■ Ferenc, a „fülszövegben” ily módon ajánlja az olvasó figyelmébe a szerző új köny­vét: „Dr. Ferenczy Miklósnak Almás­­neszmély és közelebbről Csokonai kö­rüli tevékenysége (ideértve múzeum­szervező munkáját is) s­zinte klasszi­kus példája annak, hogyan is folyhat az értékeket mentő és ápoló helytörté­neti munka hazánkban. A szerző Cso­konai Lillájáról és Almásneszmély 48-as múltjáról­ írt korábbi művei szép ötvözetei a kutatói buzgalomnak s szé­les körű tárgyi ismereteknek.'’ A szerző kiadásában megjelent — forrás értékű — munkát Tapolcainé Sáray Szabó Éva lektorálta. Szakértel­me eleve garanciát jelent arra, hogy Ferenczy Miklós ötödik könyvecskéje nemcsak a nagyközség szempontjából lehet érdekes, hanem értékes, helyt­álló előtt is.az irodalomkutatás szakemberei Talán nem tévedek, ha úgy vélem: az orvos Ferenczy Miklós az első idők­ben inkább lelkesedésből, a „genius loci’’ hatására kezdett publikálni, s szerepelni a számára ingerlően ér­dekes, de szakmailag idegen területen. A Lilla-per­c higgadt, elfogult­ságtól mentes, dokumentumokra épülő mű. „Nyolc évig tartott a Lévai testvérek és Vajda Julianna közötti pereskedés. Még Csokonai Vitéz nevét is bele­keverték . ..” Az örökösök 1844. áp­rilisában támadták meg Lévai­ István négy évvel korábbi keltezésű végren­deletét. A per majdnem egy évtizedig húzódott, több tortúrával, mint ered­ménnyel. Konkrétan: „A Lévai- testvé­rek a végrendelet 2. és 3. pontjában reájuk hagyományozott­­ javak azonnali kiadását követelték Vajda Juliannától, aki vonakodott kéréseiket teljesíteni.” (Mellesleg, az egész ügy hátterében részben az is ott szerepel, hogy J­ulian­na a végrendelet aláírásakor — ő is ellátta kézjegyével — „súlyos beteg­sége” miatt úgymond nem volt be­számítható állapotban.). Ferenczy Miklós ismerteti a végren­deletet, majd azt: mi is történt a vég­­rendelkezés után? Végh Mihály mocsai prédikátor 1844. áprilisában vette fe­leségül az elözvegyült Vajda Julian­nát. (Nem furcsa? Épp ekkor indult a Lévai testvérek pereskedése... Az idő­­eltérés mindössze egy hét!) A végren­delkező rokonaira igen, de feleségére semmit nem hagyott. Csupán azt a jo­got, amíg ő él, a végrendelet nem lép életbe. Az új házasságkötése után Vajda Julianna „minden erejét a vég­rendelet megsemmisítésére irányította. Azzal nem törődött, hogy az 1840. áp­rilis 27-én keltezett­­ végrendeletet ő maga is aláírta, ezzel mintegy elis­merve annak hitelességét.” A szerző kevés kommentárral idézi a dokumentumokat: A Lévai testvé­rek beadványát és Vajda Julianna vá­laszát az almási úriszéknek (1844) — Vajda Julianna kérelmét az uralkodó­hoz (1844. június 28.) — Aztán oda és vissza levelezést az almási úriszékhez . Ennek ítéletét (1844. december 14.): „Alperes elmarasztaltatik”. Ezt követi a királyi utasítás a per folytatására (Lilla kérelmének tehát megvolt foganatja). A Lévai testvérek a vár­a­megye karaihoz és rendjeihez fordulva, kifejtik: „Az Alperes Asszony állítása teljesen alaptalan.­’ (1845). Vajda Juli­­anna az almási úri székhez. ..Az utolsó szóváltást magamnak fenntartom.” (1846). Lévaiék viszontválasza sem marad el. (1847). Ebben olvashatjuk. ..tisztelt alperesnő is, kit egy koszorús költőnk méltónak vélt örök emlékű classikus lamitával a feledes örvényéből kiragadni...” (Mint ismeretes, Csoko­naira való utalás a Végh Mihállyal 1844-ben kötött házasság matrikájába való bejegyzésében is található mér: összeesketett „néhai almási lakos Nemzetes Lévai István úr özvegyével, Nemzetes Vajda Julianna asszonyság­gal, néhai Csokonai Mihály Lillájával.” A pereskedők nem tudtak megegyez­ni, így a huzavona folytatódott 1847. után. Julianna egyezségi nyilatkozatát követően „négy év múlva került sor — 1851. augusztus 26-án — arra bírósági előterjesztésre, melyben fel­a­szólítják a feleket a tárgyaláson való megjelenésre. A négy év hallgatásának oka az 1848 1849-es szabadságharc ese­ményei voltak, melyek Komáromot és környékét sem kerülték el. Julianna szót emel Harisa József és Barsi Ger­gely tanúvallomásának „elvesztése” miatt: „Az a gyanúm, hogy ezen ira­tok a periratok közül kivétettek.” Ha per, úgymond hadd legyen per: 1852-ben foglalkozik az üggyel az esztergomi tanácsülés, a császári­ és királyi főtörvényszék. Még vár meg­lepetés a könyv olvasóira: Júlia Ko­máromba ment. „Nem valószínű, hogy­ ezután hosszabb ideig Hetényben ma­radt volna, ugyanis eddig még kiderí­tetlen családi okok férjét és hazaköltözött miatt otthagyta Dunaalmásra meghalni” — így a szerzői — „Mind­össze három év telt el az ítélethozatal­tól bekövetkezett haláláig. „Halálos ágyán egyik kérése ez volt: „Ezt a gyűrűt Csokonai adta, velem temes­sétek el. „Nem így történt. . .” A fotóanyaggal és Földes Vil­áá===----:—=■-----más rajzaival kiegészített könyvecske s a jegyzet­anyag segít felidézni annak a kornak és pernek a hangulatát, amelyben Jú­lia—Lilla és a Lévai testvérek mit sem nyertek. Ajánlom Ferenczy doktor könyvét a helytörténet iránt érdeklő­dőknek a figyelmébe. Jenkei János Rózsakiállítás A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat budatétényi területén rózsakiállítás nyílt. Hét és fél hek­táron mintegy 2200 fajtát, a világ legjelentősebb rózsafaj­táit mutatják be A tárgyalóteremből: Hány liter sör egy nagykabát ? Az elmúlt hónapokban újjávarázsolt tatabányai Jubi­leum étteremben nemcsak a bútorokat cserélték ki. A sze­mélyzet is kénytelen volt más munkahely után nézni, mi­után kiderült, tagjai illegálisan zsebre tettek jó néhány forintot. K. Miklós nyugdíjbamenetele előtt ,1979. szeptember 6- ától irányította a Kristály Vendéglátóipari Vállalat keze­lésében lévő éttermet. A kombinát vezetője kevesellhette fizetését, mert helyetteseivel összejátszva,­­ alaposan meg­károsították a vállalatot. A szoros elszámolású egységben üzemelő étteremben ötnaponként kellett pénztárelszámo­lást végezni. K. Miklós ’79 decemberétől ’81 februárjáig napi bevétel egy részét nem számolta el, legalábbis a vál­a­lalatnak ... Emellett, helyetteseinek tudtával, ruhatári jegy­re értékesítették a tanksört, így készpénzhez jutottak. Az étterem vezetője több mint egy év alatt eltulajdoní­tott­ 37 100 forintot. Ebből az összegből összesen 22 100 fo­rintot osztott szét társai között. A „mellékjövedelmüket ” talán kevésnek találták, ezért az étterem árukészletét is megdézsmálták időnként. Egymás , szarkaságáról” termé­­­szetesen tudtak. Hogy időnként kisebb húsadag került a vendégek táljára, jórészt nekik köszönhették. A tatabányai bíróság K. Miklóst 1 év és 4 hónapi, B. Lászlót 1 évi, Cs. Gyulát 5 hónapi, P. Jánosnét 2 hónapi, S Ferencnét 5 hónapi, P. Andrásnét 5_ hónapi szabadság­­vesztésre ítélte, ugyanakkor a büntetés végrehajtását 5-től 3 évig terjedő próbaidőre felfüggesztette. Valamennyiüket több ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság. Az ítélet jogerős. M—i 1983. június 1.] szombat A Balaton partján VÍZSZINTES. 1. Vajda János, a Balaton­­ járdán című versének első két sorát idézzük. (Zárt be­tűit : F.­ É. N.) 14. nyitánya.­ 15. Labdával Beethoven teszi. 16. Szerencsét hozó tárgy. 18. Mot­tó. 19. Az SZTK elődje. 20. A késnek van. 22. Ritka férfinév. 23. Szófaj (­ék.) 24. Szándékában állt. 25. Testnevelési és Sport­egészségügyi Intézet. 27. népies neve. 29. Belső szerv. Alma 30. Minőségellenőrzés. 32. Sír. 34. Becézett női név. 36. Élesít. 37. Téli csapadék. 38. szappanmár­ka. 40. Hangszeren játszik. 41. Könyörög. 42. Perem. 44. Hibás termék. 46. óriáskígyó. 47. Szi­laj. 49. ... Nagy Mária (színész­nő.) 50. Erdei isten. 51. Füst . . . (1888—1267), Koss­uth-díjas költő. 53. Levest szed. 53. Japán pénz­neme. 56. a VUK-ból. Másolat. 58. Egy alak 60. Cipészszerszám. 63. Kevert ige! 62. A Nemzetkö­zi Lov­asszövetség francia nevé­nek rövidítése. 64. Mutatószó. 65. Vegyjele: Tb. 68. Iroda jelzője. FÜGGŐLEGES­ név. 2. Ráskai . . . l. Zuglói utca­kódexmásoló apáca. 3. Zászló. 1. Egyházi átok. I Közöljük a májusi keres­ztrejt­­vények helyes megfejtéseit: Te, forradalmak napégette szár­nya — szeress belénk tavasz! Tündérek — Az istenek alko­nya — A bolygó hollandi — Par­sifal. Nem akarok könyveket olvas­ni, — ha olvasni akarok, írok maiamnak. A­ szomszéd vagonban harmo­5. . ... me tangere! Ne nyúlj hoz­zám ! 6. Ldőrrxérő,.. .­J., Nagy nö­vény, fi. öleb egynemű betűi. _ 9. Indulatszó. 10. Karal­. 11. Itt kél a nap. 12. Zenei kifejezés, ária-­­szerűen adandó elő. 13. Móráid lik. 17. Tudományos meghatáro­zás kiindulópontja. 20. Díszé.­ 21. Vénája. 26. Közel-keleti ország lakója. 28. Zamat. 30. Forró. 31. Utólagos bérmentesítés. 33. Fo­hász. 35. ír szervezet. 36. Kara­lábé vagy kamra jelzője. 37. Burok. 39. Férfinév. 41. Ráma. 43. Elektromos töltésű anyagi ré­szecske. 45. Kacat. 47. Viaskodik. 48. Skandináv nép. 50. Az ENSZ főtitkárának keresztneve. 51. Meg­elégel. 52. Kőolaj, ásványolaj. 54. Rápottyanó. 55. A versidézet be­­fejező része (Zárt b­etük: s. A.) 56. Lejegyez. 57. Csapat, együttes — idegen szóval. 59. Fészer. 61. Részben hibázik! 63. Aromája. 66. A román és az olasz autók jele. 67. M. Y. 68. UUUU! 69* Házrészlet. Megfejtésként beküldendő; a vízszintes 1. és a függőleges­­ 55. számú sor. inkáján egy sorstárs — regge­li dalt harmonikált Szélben libapihe volnék kasban puha csibe volnék — ez­—• dőn galagonya volnék — otthon apám fia volnék. Százforintos könyvutalványt nyert: Horváth Teréz, Sárisá?; Pécsváradi György, Tokod; Zöld Ferenc. *TVa. A nyereményeket postán küld­jük.

Next