24 óra, 1991. június (2. évfolyam, 128-151. szám)
1991-06-18 / 141. szám
GAZDASÁG Faluról falura Akai mozaik TÖRTÉNELEM A község múltja 1488-ig vezethető vissza. Ebben az időben a község nemesi birtok volt. 1536-ban a törökök előlt való menekülés elnéptelenedett. A következtében jelenlegi település miután népesedett be. A lakosság többnyire jobbágy volt. A község az 1800-as évek második felében nagy tűzkárt szenvedett. 1861. augusztus 16- án teljesen, 1891. október 1-jén pedig néhány ház kivételével leégett. Aka község lakosságának többsége a I. világháború előtt német ajkú volt. A világháború után a németek kitelepítésével a lakosság 40 százalékkal csökkent. A felszabadulás előtt és után is az egyéni gazdálkodás dominált. 1952—53-ban az akkori Rózsa Termelőszövetkezet a gazdasági és politikai körülmények hatására feloszlott. Ezt követően alakult meg 1960-ban il Virradat MgTsz. LAKOSSÁG — MUNKALEHETŐSÉG Aka a megye egyik legkisebb települése, mindössze 337 lélekszámú. Igen fiatal település, sok a gyerek. A felnőttek 35—40 évesek. Munkát főleg a móri Darusnál kapnak s a környék még meglévő vállalatainál. A Virradat MgTsz 41 személyt foglalkoztat. A kis településen igen szorgalmas emberek laknak. Nem nyolc órát, hanem annál sokkal többet dolgoznak, szinte mindenkinek van földje, háztájija. A polgármesternő szerint lehet az akaiakra számítani. összetartó, kedves nép. ISKOLA NINCS Iskolába és óvodába a rekek Acsteszérre járnak. gye Az iskolabusz nagyszerű, de a Volán-járat annál rosszabb. Ha valaki például Kisbérre utazik reggel, aligha ér napnyugta előtt vissza. TÉNYEK ÉS VÁGYAK Kész a sportpálya és három utca. A három utca 900 méter hosszú, s sportpálya kosárlabdapálya méretű Vágynak az akaiak az ivóvízhálózat bővítésére, saját törpevízművükkel sajnos sok a baj, nyáron gyakran nincs víz. A falu egyetlen Áfész-boltjában pedig a választékot kellene bővíteni, nem a boltvezetőn múlik ÉRDEKESSÉGEK Szó sincs nőuralomról, vélik a férfiak, csak a véletlen műve, hogy nő a polgármester, a tsz-elnök, a postamester, s a boltvezető . .. Szeretik az akaiak, s befogadták Szerafin barátot. A szerzetes elég mozgékony, bejárta — főként gyalog — egész Európát. Mióta Szerafin megjelent Akán, végre háromszor harangoznak naponta. A barát egyébként időnként a tsz-ben dolgozik, nem kíván adományokból élni. Szívesen foglalkozik gyerekekkel. KÖZMŰVELŐDÉS A Petőfi Sándor Művelődési Házra bizony ráférne egy kis szépítgetés. Majd, ha futja a költségvetésből. Népszerű volt a mozi, de sajnos egyre drágábbak a jegyek, s a község lalkói takarékosak. Népszerű viszont az ifjúsági klub. Egyelőre hi-fi-toronyra, s tévére telt, ezzel is elégedettek az akai fiatalok. SZABADIDŐ Négy víztározó ékesíti az úgynevezett Farkas-torkot. A tavakat egy halász bérelte ki, ivadékokat nevel. A tavaknál — mint megtudtuk — 800 négyzetméteres, zárkertjellegű telkeket lehet vásárolni, akinek van még energiája, üdülőt is építhet a tavaknál. — monos — 1991. június 18., kedd wm: Új arcok a közéletben A fiatal városatya Energikus, színes egyéniség, sikeres ügyvéd. Kezéből elmaradhatatlan a kissé túlméretezett meggyszínű diplomatatáska, amiben vélhetően vaskos aktákat cipel. Ez szakmai kellék, ugyanis dr. Szalay Zoltán, a tatabányai önkormányzat FIDESZ-es képviselője, ügyvédként tevékenykedik. Hirtelen megváltozik a kép, a megfontolt ügyvédből, üzletemberből amolyan kedves csibész válik. Mókázik, szívből lövően nevet, majd amikor egy újabb történetet mesél, már az újságíró is vele nevet, mint a beszélgetés alatt oly sokszor. De milyen kár, arra kér, az írásban csak csupa komoly dologról essék szó. Jó, hát fordítsuk komolyra a szót! — Hogyan kerültél FIDESZ-be, majd a tatabányai képviselő-testületbe? — Nekem eleinte a kisgazdapárt volt szimpatikus, mert dolgos parasztemberekből verbuválódott, amolyan jó iparoskörre hasonlított. De közvetlenül a választások előtt megkeresett Száraz Robi. őt már régóta ismerem. Valamikor együtt ministráltunk, volt a kancsós, én meg Robi csengős. A FIDESZ országos politikusai nagyon imponálóak voltak, így szívesen csatlakoztam ehhez a társasághoz. Tatabányán, a fiatal demokraták jól szerepeltek a választásokon, s én listáról kerültem a testületbe. — Milyen a hangulat a FIDESZ-frakcióban? — A FIDESZ-csapatban nagyon jó a hangulat, minden fontos döntést meg tudunk beszélni. Az országos politikai koncepciót nem lehet helyi viszonyokra vonatkoztatni, az állásfoglalásainkat sem ez vezérli. Ha vannak egyetértő emberek, az ő véleményükből alakul ki a határozat. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy a testület nem tiszteli a szakmát, lehetnék éppen postai levélhordó is, ugyanilyen esélyem lenne, hogy az elképzeléseimet végigvigyem. A gyakorlatiasságot, a konkrétumokat hiányolom leginkább. Ezt a várost most kellene eladni. Ebben a polgármesteri hivatal apparátusának és az önkormányzati sokkal szorosabb testületnek együttműködésére lenne szükség. Az előbbi a szakértőgárda, az utóbbi leginkább laikusokból áll, mint a bíróságokon a népi ülnökök. Ők jelenítik meg a közerkölcsöt, a közgondolkodást. A pillanatnyi helyzet ellenére úgy érzem, bizonyos tanulóidő után kialakul az eredményes munkához szükséges kölcsönhatás, a testület és a szakapparátus között. — Hogy valamelyest teljesebb legyen a kép, hallhatnánk a munkádról, a családodról? — A tatai ügyvédi munkaközösségben dolgozom, s rengeteg tervem van. munkáim során az ügyeket az első érzésem, meglátásom alapján szoktam elvállalni. Volt már rá példa,— bár igaz, nagyon ritkán —, hogy elküldtem ügyfelet, mert nem „éreztem” a témát. A családunk, s ezt kevesen mondhatják el magukról a városban, tősgyökeres tatabányai. Van egy két és fél éves kislányom, Bianka. Pulay Violetta Tata nem fizet a Generál Rt-nek Alku az alkuról A bérleti díj alku tárgya. Elfogadása nem kötelező — mondta Tóth István, Tata önkormányzatának képviselője, annak a vitának kapcsán, mely a nem lakáscélú helyiségek bérleti díjának felemeléséről szólt. Most, amikor a véglegesnek szánt változatról tanácskoztak, ismét nyilvánvalóvá vált, hogy ez a határozat sem lesz népszerű az érintettek körében, de elkerülhetetlen. Mint azt Vékony Ferenc jelezte, az előkészítést végző bizottságot eddig is minősíthetetlen atrocitások érték a vállalatvezetők, illetve a vállalkozók részéről. Idézte az új Tata Tóvárosi egyik írását, melyben Híradó a riporter interjúalanya azt nyilatkozta, hogy a bérleti díjakat az önkormányzat tízszeresére kívánja emelni. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ez az információ nem fedi a valóságot, ugyanis az ismert vállalkozó esetében a többletfizetés mértéke ezentúl csak ötszöröse lesz a korábbi díjtételnek, ami dig 40 Ft volt havonta, eds most 200-ra „ugrik”. Ennél lényegesen érdekesebb információ, miszerint a Generál Rt. az általa bérelt üzletek visszaadása fejében 5000 forint lelépési díjat kér a várostól négyzetméterenként. A képviselők még a puszta gondolat ellen is tiltakoztak, azt elfogadhatatlannak minősítették és úgy vélik, hogy ha jogilag van is erre lehetőség, nem teremthetnek precedenst, hiszen annak végeredménye 8—10 millió forint indokolatlan kiadással járna. Lehetséges, hogy emiatt bírósági perre kerül majd sor, ám a végső döntéstől függetlenül az erkölcsi igazság ez esetben mindenképpen a városatyáké, hiszen a Generál Rt. jogelődje egyetlen fillér igénybevételi díjat sem fizetett a szerződések sok évvel ezelőtti megkötésekor. Természetesen ettől függetlenül az ítélet más is lehet, melynek végeredményéről — ha lesz tárgyalás egyáltalán — azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat. (Palásti) Megbékélés a sírok fölött Minden temetőnek megvan a maga jelképes „301- es parcellája". Az esztergomi belvárosi térhelő elvadult X-es parcellájába a németországbeli kasseli „Német Katonasírokat Gondozó Egyesület” és a Magyar Vöröskereszt korábban született megállapodása együttműködési után most az Esztergomban és a környező településeken a II. világháború során tiszteletadás nélkül eltemetett német katonák födi maradványait most közös sírkertben helyezték el. Esztergomban a belvárosi temetőben kialakított német katonai parcellában négyszázan nyugszanak. A katonasírokat felkutató egyesület nagyon pontos adatokkal rendelkezik. Az egész világon, Dél-Amerikától Dél-Afrikáig pontos térképük, leírásuk van az ott elhunyt és eltemetett katonákról. A „Justus von Liebig”-ről elnevezett hannoveri Kertészeti Középiskola 18 diákja három tanáruk kíséretében (Oswald Thomas táborvezető, Friemert Malte és Theresia Kumpf tanárok) az Esztergomi Hell József Szakközépiskola hat tanulójával június 7—24-e között rendbe teszik, parkosítják és fejfákkal látják el a katonasírokat. A sírok egy részére „Ismeretlen katona” feliratú fejfa, a többségére névvel, születési és elhalálozási pontos dátumokkal ellátott sírkereszt került. Oswald Thomas tanár, a Katonasírokat Gondozó Egyesület egyik országos vezető aktivistája elmondta, hogy e világszerte folyó munkának mottója: „Munka a békéért — Megbékélés a sírok fölött!” A hannoveri fiatalok az európai barátság szellemében dolgoznak együtt a magyarokkal. Július 15—26. között egy másik hannoveri középiskola tanulói jönnek hasonló munkára Bajnára, ahol egy nagy katonai temetőt alakítanak ki. — csolnoki — Hannoveri rózsatövek, örökzöldek kerülnek a német katonasírokra. A kép bal oldalán álló Oswald Thomas irányítja a fiatal kertészeket TÁRSADALOM Az újságíró noteszából Ha ezt Svejk megtudná! Ha ezt Svejk megtudná, bizonyára azt mondaná: — Bocsánatot kérek, hogy szólni merek, de nekem erről nincs véleményem, hiszen én derék katona vagyok, s amit önök csinálnak, az úri huncutság, nem más, mint politika. Tény, hogy északi szomszédaink is belezavarodtak a rendszerváltásba. Miként nálunk, úgy náluk is gyötrő éjszakákat és ősz hajszálakat hozott sokaknak a dilemma: hol a határ, csatlósság és egészséges kompromisszum között? Megtorlandó-e, ha valaki rosszat nem csinált, csak belátta, piros könyvecskét kell szereznie, mert anélkül lakása, emberi élete, Skoda Octáviája soha nem lesz. Akik e „kompromisszumkényszer” tudatában ellenállók maradtak, kevesen vannak. Egy ország sors hasem mártírok gyülekezete. Most éppen Hasek szobrának sorsáról pötyög a telex. Raktárak sötétsége vár reá. Tudják, Hasek nem más, mint az, aki a világirodalom egyik legfurfangosabb bohémját, a lelemény, a jó szándék és a butaság örökéletű jelképét, Svejket találta ki. Tőle oly’ távol állt fasiszta és kommunista hit, mint habzó pilseni világostól a kőbányai diétás sör. Haseknak, azaz Hasek szobrának az a bűne, hogy ábrázata — nyilván nem véletlenül — kísértetiesen hasonlít egy hajdani CSKP főfunkcionáriuséhoz, aki mellesleg álnéven könyveket is írt. Tehet erről „Svejk apukája”? Nyilvánvalóan nem. Éppen ezért kérünk benneteket, kedves, derűs csehek, hogy ha újra köztérre teszitek — ugye teszitek! — zseniális honfitársatok majdani szobrát, azt írjátok a talapzatára: „Ez TÉNYLEG Hasek!” (szabó) Komáromban a helyi adókról I. Iparosok, figyelem! Országgyűlésünk a helyi adóztatást igen fontosnak tartva még tavaly törvényt alkotott a helyi adókról. Eszerint egy-egy település önkormányzata, képviselő-testülete „felségterületén” dönthet a helyi adók bevezetéséről. Komárom képviselő-testülete úgy ítélte, hogy gazdálkodási feladatainak maradéktalan ellátásához szüksége van plusz pénzbevételekre, amiket a helyi adókból beszedni. A legkézenfekvőbb így születtek a helyi rendeletek adókról. Szám szerint háromról, iparűzési, az idegenforgalom mi, illetve a helyi építmények adójáról. Következő sorozatunkban e helyi adók főbb jellemzőit „mutatjuk be”. Elsőként az iparűzési adót. Ez a helyi adó minden vállalkozót és gazdasági tevékenységet végzőt érint, nettó árbevétele 3 ezrelékéig, akár például ipari, közlekedési vagy vízgazdálkodási tevékenységet Az is adóköteles, aki folytat, az önkormányzat csak alkalmanként területén dolgozik, mint például a piacozók, búcsúsok. Mentesül az adófizetéstől az, akinek az éves nettó árbevétele a 300 ezer forintot nem haladja meg, kivéve az italárusításból származó árbevételt, illetve a lakosság számára szolgáltató tevékenységet a vállalkozás első évében. Itt is kivétel a vendéglátóipari szolgáltatás. Az ideiglenes iparűzés esetén az adó napi átalányban fizetendő, vásári alkalmi mutatványosoknak, vendéglátósoknak napi 4000 forint, egyéb gazdasági tevékenység esetén pedig 2000. Az érintettek adózási kötelezettségüket tevékenységük megkezdésétől számított 15 napon belül kötelesek jelenteni az önkormányzati adóhatóságnak. Majd az év végeztével az érintetteknek önadózással kell megállapítaniuk a befizetendő pénzt, amit az adóévet követő február 28- ig kötelesek bevallani. Ennek helyességét az adóhatóság természetesen megvizsgálja. A rendelet alapján a vállalkozók adóelőleget is kötelesek fizetni, mégpedig az adóévet közvetlenül megelőző év nettó árbevétele alapján. A rendelet július 1-jén lép életbe. — The — (Folytatjuk) Szesz, szex, szerencsejáték Garázdák alkonya Tatabányán? Az utóbbi időben ugrásszerűen megszaporodtak a panaszok a lakosság részéről mert egyes éjszakáig nyitvatartó vendéglátóegységben, diszkóban, sok a garázdaság, s a részeg randalírozás a környéken is folytatódik. A Tatabányai Polgármesteri Hivatal most elhatározta, rendet teremt. Dr. Bene Magdolna főjegyző, Győrvári Kálmán rendőr ezredes, a városi rendőrkapitányság vezetője, dr. Kakuk Elemér, Hegedűs Csaba önkormányzati képviselők és Tamás Ervinné, az igazgatási csoport vezetője, a június 17-ei egyeztető tárgyaláson olyan megoldást kerestek, mely nem a vállalkozók ellen irányul, de hatékonyan szolgálja a lakosság nyugalmát. A cél a hatályos belkereskedelmi miniszteri rendelet betartatása. E rendelet a szeszes italt árusító vendéglátóhelyek, a diszkók, szex-shopok, valamint szerencsejátékokkal foglalkozó egységek működését szabályozza. A polgármesteri hivatal kérte a városi rendőrség segítségét is. Első lépésként figyelmeztetik az éjszakai szórakozóhelyek tulajdonosait, üzemeltetőit, s ha az nem jár eredménnyel, akkor elrendelik a nyitvatartási idő korlátozását. Az utóbbi időben számos lakossági bejelentés, panasz érkezett például a tatabányai Kodály téri Fa cukrászda, a Borostyán eszpresszó, az Ifjúmunkás úti Palermo, a Népköztársaság úti Video-diszkó, s a Jubileum-diszkó működésére. 24ÁRAR