24 óra, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-12 / 291. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP Kirándulóhelyek - Két keréken vagy vízi úton is elérhető Dunaalmás A Gerecse ölelésében A Duna megyei szakaszán két fontos település megízlel­te a „kényszerházasság” ös­­­szes gondját, baját. Az „al­­másneszmélyiek” sokat tet­tek azért, hogy ismét Dunaal­más és Neszmély szerepeljen. A két régi falut persze nem­csak a Duna köti össze. Most az almási részen sétálunk, de jó időben már kerékpáron is gyorsan eljuthatunk ide Tatá­ról, Komáromból egyaránt. Veizer Tamás tamas.veizer@partner.mediaworks.hu DUNAALMÁS Vannak időszakok, amikor a kirándulók „fővárosá­vá” lép elő Dunaalmás. Legutóbb az Által-éren szervezett vízitúra vonzotta ide a kalandvágyó túrá­zókat, akik mindenféle vízi jár­gánnyal, valamint kerékpárral és gyalogosan igyekeztek Du­­naalmásra, az Által-ér (új) torko­latához. Itt található a falu ipar­­történeti emléke, a kis malom és nagy malom, amelynek törté­nete a török időkig nyúlik vis­­­sza. Almás község között török fennhatóság alatt állott, de „bé­kés időkben” a törökök kedvez­ményeket adtak a falu népének: a leírások szerint Mehmet aga például 1677-ben megengedte, hogy a lakosság az „Almási tón” kőmalmot építsen. A nagy ma­lom vízimalomnak épült a 17. században, 1917-ben alakították át dieselmotoros hengermalom­má, ami 1964-ig működött, je­lenleg felújítva az Öregmalom Életmódháznak ad otthont. Sokan a Gerecse látniva­lói miatt keresik fel a térséget. Kiss Ákos a barátaival rend­szeresen járja a környéket: kis bédekkeréből idézi fel a kora­beli kőbánya történetét, és be­szél a természetes növényvilág­ról. A Gerecse-hegység észak­­nyugati részén, az Által-ér és az Izsán-völgy, valamint a Vöröskő és a Les-hegy között a hegység egyik legnagyobb kiterjedésű forrásmészkő rétegsorát tanul­mányozhatjuk. Építőipari nyers­anyagként a forrásmészkövet már az ókorban hasznosították, bányászata egészen a második világháborúig tartott. A védett kőfejtősor gyakorlatilag négy nagy bányából állt. A kőfejtők területén rendkívül értékes ős­lénytani leletanyagot tártak fel: található köztük egy őselefánt­­féle, egy kihalt teknősfaj, vala­mint a forrástavakban élt édes­vízi táskarák maradványait. A Gerecse jellegzetes töréses röghegység, a peremeit szegé­lyező törésvonalak, elsősorban a tatai és Duna-völgyi törésrend­szerek mentén bő vízhozamú hévforrások fakadtak és ezek­ből vált ki a forrásmészkő. Du­naalmás fölött a hévforrás-tevé­kenység csak a tatabányai szén­medencében folytatott bányá­szat miatt szűnt meg. Sok em­lék őrzi az itteni fürdőkultúrát, amelynek első emlékei a római korból valók. A fürdőre a 18. szá­zadban Mikoviny Sámuel térké­pész, vízépítő mérnök talált rá. A fürdő még akkor is jó állapotban volt a református templom és a lelkészlak alatt, a Duna-parton felfakadó gyógyforrás mellett. A gyógyforrást 1751-es dunaal­mási látogatása alkalmából Má­ria Terézia királynő is megtekin­tette. Fürdő létesítésére mégis több mint 100 évet kellett várni: a fürdőház részvénytársasági keretben, 1887-ben kezdte meg működését, de áldozatul esett az 1891-ben épített vasútvonal­nak, de a másik forrásnál elő­ször 1914-ben nyílt meg a sziget melletti strandfürdő. Az újabb csapást az jelentette, hogy a kör­nyékbeli bányák működése mi­att elapadt a híres gyógyforrás, és vezetékes vízzel kellett feltöl­teni a medencéket. A Duna gya­kori áradásai mindig is komoly nehézséget okoztak: 1986-ban egy nagy felhőszakadás miatt az Által-ér áttörte a fürdő mögöt­ti töltést, és alámosta a medence keleti falát, s az be­dőlt. A forrás 1997- ben újra feltört, víz­hozama növekvő. Ákosék a Gerecse növényvilága miatt is gyakran járnak errefelé. A vé­dett kőfejtők felszínén, a pusz­tai homokgyep helyére telepített fenyves, a szomódi páfrányos er­dő Európa-szerte ritkaság. A ha­zánkban előforduló 33 páfrány­faj közül 18 itt fordul elő, és Euró­pában sehol sem volt ismeretes ehhez hasonló élőhely, ahol ilyen kis területen ennyiféle páfrány­faj, illetőleg azok hibridjei és vál­tozatai előfordultak. De van itt látnivaló, ami meg­őrződött a hosszú és viharos év­századok alatt is. A Kőpite-hegy és a Les-hegy között teljes épség­ben megmaradt a rómaiak által épített kőhordó út, amelyen ró­mai rabszolgák szállították az itt fejtett mészkövet Brigetióba az építkezésekhez. Ez Magyar­­ország leghosszabb ismert és ép római kori útja. S ha már római kor, tegyünk említést az ugyan­csak itt látható a római kori víz­áteresz és vízelvezető árok, aho­vá a turistajelzések is elvezet­nek. Ennek fala ma is élő do­kumentuma a római építkezés technikájának. Persze érdemes sétálni a te­lepülés ódon hangulatú utcáin. A dunaalmási temetőben nyug­szik Petri György (1943-2000), Kossuth-díjas költő, akit végaka­rata szerint itt lelt örök nyuga­lomra harmadik felesége, Nagy Mária (Maya) mellett. A református templom is már messziről felhívja magára a fi­gyelmet. Már 1213-ban bencés templom és kolostor épült itt Szent László tiszteletére. Ezt és a falut 1529-ben a törökök elpusz­tították, de 30 év múlva refor­mátus családok települtek, akik a romos templomot kijavították és birtokba vették. A templom szépen kertjében gondozott találha­tó a zsitvatoroki bé­ke emlékköve, an­nak emlékére, hogy itt kötötték meg 1606. november 11-én a zsitva­toroki békét. Érdekesség, hogy a szerződést latin, török és ma­gyar nyelven fogalmazták meg, de a török és latin fordítások bi­zonyos részletekben nem egyez­nek, a szerződés aláírása miatt a szövegén nem változtattak. A faluban található a győz­tes almási csata emlékműve is. 1849. augusztus 3-án itt zaj­lott le az a csata, amely rész­hadművelete volt a szabadság­­harc utolsó győztes csatájának tíz nappal a világosi fegyverle­tétel előtt. A hadművelet célja az volt, hogy elfoglalják Győrt, és Almáson kellett megakadályoz­ni, hogy az ellenség a házba ne támadja a honvédsereget. Emlékek őrzik az itteni fürdő­kultúrát Csokonai Vitéz Mihály és Lilla emlékei Dunaalmáson Sokan keresik fel Vajda Julian­na (Lilla) sírját és emlékszobá­ját a dunaalmási temetőben. Csokonai népszerűsége rész­ben Lillához fűződő szerelme és versei miatt is töretlen. A Csokonai Művelődési Ház Lil­la lebontott lakóháza helyén épült 1933-ban. Szomszédsá­gában kapott helyet Csokonai szobra és a körülötte kialakí­tott park. Vajda Julianna, a köl­tő nagy szerelme, a híres Lil­­la-dalok ihletője volt. Nem volt egészen közömbös a költő iránt, de megunván a várako­zást az állás után járó Csoko­naira, 1798 márciusában férj­hez ment egy Lévai István nevű gazdag almási kereskedőhöz. Amikor első férje 1840-ben meghalt, másodszor is férjhez ment, ekkor Végh Mihály refor­mátus lelkipásztorral kötött há­zasságot. 1855. február 15-én, 79 éves korában halt meg. Sír­ja a dunaalmási temetőben ta­lálható. 1968-ban jelent meg dr. Ferenczy Miklós orvos-író Csokonai Lillája című könyve - amelyet több helytörténeti és irodalomtörténeti munka köve­tett - többéves kutatómunka eredményeként. A kutatás köz­ben felgyűlt sok felbecsülhetet­len értékű tárgyi és írásos em­lék az 1971-ben felavatott em­lékszobában lelt otthonra. Az irodalomtörténeti gyűjtemény az évek során a község törté­nelmi és néprajzi emléktárgyai­val bővült. 2016. DECEMBER 12., HÉTFŐ Jó adnit jókapni! Fizessen elő 3 hónapra a megyei lapra egy rokona, barátja, ismerőse számára és megajándékozzuk Önt egy stílusos, könnyen használható szendvicssütővel. Az előfizetésről egy ajándékkártyát küldünk,­ amelyet Ön nyújthat át a karácsonyfa alatt. í j További információ: 1­06-40/510-510 Akciós ajánlatunk kizárólag meglévő előfizetőknek szól, az esetben, ha a megajándékozott nevén és címén az elmúlt 3 hónapban nem volt érvényes megyei napilap előfizetés. Jótékony­kodtak TATABÁNYA Jótékonysági tófutást szervezett szombaton az Összefogás Tatabányáért Egyesület a Csónakázó-tónál. A nevezési díjból összegyűlt pénzből a Szent Borbála Kórház Csecsemő és Koraszülött Osztályát tá­mogatják, amelynek nagy szüksége van ruhákra és pelenkákra. Zs. K. A Pannon-Work Zrt. megbízói részére keres MUNKAVÁLLALÓKAT az alábbi pozíciókra: SZÁLLÁSTÁMOGATÁSSAL! ORSZÁGOSAN: TORONYDARU KEZELŐ MOSONMAGYARÓVÁR KÖRNYÉKÉRE: ÖSSZESZERELŐ • végmegmunkáló • vulkanizáló • targoncavezető-raktáros ESZTERGOM KÖRNYÉKÉRE: • GÉPKEZELŐ SOPRONI MUNKAHELYRE: FRÖCCSÖNTŐ-GÉP KEZELŐ • CSOMAGOLÓ X Állásajánlatainkról bővebben az aHas&pannonwork.hu e-mailen vagy a 06-70/455-0217-es telefonszámon érdeklődhet. www.pannonwork.hu j#CI

Next