Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1997. október (2. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-25 / 249. szám
1997. OKTÓBER 25., SZOMBAT 6 HÍRLAP Dunaalmási és neszmélyi krónika Dunaalmás és Neszmély - egymás mellett, egymásra utalva Nezmel - a mai Neszmély - a Duna partján fekvő határmenti község, amely az idők során egybeépült a szomszédos Dunaalmással. Hosszú ideig közigazgatásilag egyek voltak, és a két községet együtt Almásneszmélynek hívták. Néhány éve azonban különváltak, azóta mindkettő „önálló életet él”. Neszmély községről Jobbágy István polgármesterrel beszélgettünk. - Neszmély ősidők óta lakott település - kezdi Jobbágy István. - A okleveles források először 1237-ben tesznek említést róla, amikor is Nezmel néven nevezték. Korábban Villa Longának, Hosszú Falunak is hívták. A község lakosságának egyik megélhetési forrása a halászat volt, de voltak a Dunánál vízimalmok. A település révátkelőhely voltáról egy legenda is kering. Eszerint az országot álruhában járó Mátyás király szegény emberként akarta átvitetni magát az itteni révésszel, aki nem kellő udvariassággal fogadta és elutasította. A király elrettentő példaként felakasztatta a révészt. Az Akasztóhegy innen kapta a nevét. - Milyen hagyományai vannak a településnek? - Elsősorban a kézművesiparról kell szólni. A fazekasság jelentős mesterség volt, azután a kosárfonás, a fafaragás. A fazekasok - mintegy 40 család - eltűntek. - Milyen a lakosság vallási összetétele? - Nagy részben reformátusok élnek itt, de jelentős a katolikus és a baptista gyülekezet létszáma is. A református templom nagyon régi, a tornya a XIII. századból való. Ez a falu egyik jelképe. Ehhez kapcsolódik Albert király, az első Habsburg uralkodó története, aki itt halt meg, Neszmélyen. A balkáni hosszú hadjáratról visszatérve tífusz ütött ki az armadában. Itt táboroztak le Neszmélyen. Van egy forrás, amit Király kútjának neveznek, ebből ittak a katonák és maga az uralkodó is A veszte az lett, hogy dinnyét is evett, ami a tífusszal együtt elvitte. Itt halt meg, a zsigereit ennek a templomnak a padozata alatt temették el. Neszmély a borászatáról is híres, így van, ősi szőlőtermelő vidék. Európa jelentősebb főúri családjai is itták a neszmélyi bort. Ezt a rangját egészen a múlt század végéig tartotta, amikor egy betegség következtében lepusztulnak a nagy szőlőterületek. Ettől függetlenül tovább élt a szőlőtermesztés, és a mai napig is él. A legújabb időkben az Interconsult Rt. vette meg a kocsi tsz-től a Melegesi szőlőterületeket. - A múlt és a hagyományok után beszéljünk a jelenről. Milyen befejezett, most folyó és tervezett beruházásokat valósított/valósít meg Neszmély a fejlődés érdekében? - Van egy nagyon híres iskolánk, amit Makovecz Imre tervezett. Róla tudni kell, hogy igen közel áll az ősmagyar történelemhez. Az iskola épületének alakja is madárhoz hasonló, feltételezem, hogy a turul madarat formázza meg. A 15 község összefogásával megvalósított telefonberuházási programban is részt vettünk, amelynek révén ma a háztartások mintegy több mint 50 százalékában található telefon. A gázberuházás most van folyamatban, a tervek és az ígéretek szerint decemberben meggyújtjuk a lángot. A középnyomású vezetéket Naszályról kell idevezetni. Decemberben indulna a harmadik nagy beruházás, a csatorna- és a szennyvíztisztító-rendszer kiépítése. A jóváhagyott tervek mindkettőnél megvannak, november 11-én kerül sor a pályázati anyagok felbontására, majd később a versenytárgyalásra külön a csatorna, külön a szennyvíztisztító kivitelezésére. Ezt a programot egyébként Dunaalmással közösen visszük véghez. Nagyon szeretnénk, ha mindezek még ebben a helyhatósági ciklusban megvalósulnának. Szeretnénk még kiadni Neszmély helytörténeti monográfiáját, ez ügyben már felvettük a kapcsolatot egy révkomáromi történésszel. - Milyen partnerkapcsolatokat ápol a község más településekkel? - Neszmély tagja a Rákócziszövetségnek, amely a felvidéki és az anyaországban élő magyarság kapcsolatait hivatott ápolni. Ennek keretében rendezik meg minden évben a Hídverő Napokat, amely azt szimbolizálja, hogy a Duna nem választ el minket. - A kulturális élet területén milyen kezdeményezésekről eshet szó? - Létezik a Pro Neszmély Alapítvány, amelyet a település kulturális hagyományainak ápolására hoztak létre. Minden évben megrendezzük a szavaló-, prózamondó és népdalversenyt. Fiatal helyi lokálpatriótákból alakult a Neszmély Barátainak Köre. Ők hozták létre a neszmélyi teleházat (az országban a harmadik ilyen), mindenki irodáját, ahol internet-hozzáférési lehetősége van bárkinek, telefonálhat, küldhet faxot, és így tovább. Ők rendezték meg ebben az évben a rendkívül színvonalas jazzfesztivált is itt, Neszmélyen. Legújabb kezdeményezésükkel a nyugdíjasokat segítik különböző központi források igénybevételében. Hogy állnak a foglalkoztatottsággal? Hol dolgoznak a neszmélyiek? Hány vállalkozás működik a községben? — Harmincnyolc vállalkozói engedélyt adtunk ki Neszmélyen, ezek többsége egyéni vállalkozó. Az alkalmazottakat nézve meg kell említenem a már nem működő Neszmélyi Téglagyárat, amelynek nyomán nagy űr keletkezett. Az emberek többsége Süttőre, Lábatlanra jár dolgozni. Az almásfüzitői timföldgyár kiesett ebből a körből, itt legalább ötven neszmélyi dolgozott. A munkanélküliek számáról nincs pontos adatunk. - Távlati tervek? - Az idegenforgalom súlyponti szerepet tölt be az elképzeléseink között. Szeretnénk, hogy a Dunaalmás-Süttő közötti partszakaszt idegenforgalmi övezetté nyilvánítanák. Jó lenne, ha minél több helyi polgárt tudnánk a falusi turizmus mellé állítani, ha minél többen alkalmassá tennék a házukat arra, hogy ott turistákat fogadhassanak, vendégül láthassanak. Úgy tudjuk, hogy Dunaalmás újra üzembe helyezi majd a strandot, ami szintén elősegítheti az idegenforgalom fellendülését ezen a területen. A Pro Neszmély Alapítvány címere, amelyen a kora középkorban épült templomtorony látható A neszmélyi általános iskola. Az épületet Makovecz Imre tervezte Fotó: L. Z. A község méltán hálás dr. Ferenczy Miklósnak Dunaalmás és Lilla szerelmese Dunaalmásról Csokonai és Lilla említése nélkül bűn írni. Az a tény, hogy nagy költőnknek, Csokonai Vitéz Mihálynak múzsája, ihletője és szerelme, Vajda Julianna - akit műveiben is csak Lillaként szólított - ma is meghatározó jelentőséggel bír a település életében. Ebben természetesen hatékony szerepe van a falu helytörténészének, dr. Ferenczy Miklósnak. Aki nem csak Dunaalmás történetében „verhetetlen”, hiszen jelenleg is a község háziorvosa, sőt a református egyház lelkipásztora is. Talán ezekkel az utóbbi mondatokkal — amelyek dr. Ferenczy Miklósra utalnak sem mondtam semmi újat. Nagyon sokan ismerik a főorvos urat, az éppen fent említettek miatt. Egyszer tréfásan így fogalmazott dr. Ferenczy Miklós: „Sokan vannak olyanok, akiket én kereszteltem, én gyógyítottam és adtam össze élete párjával.” Azt viszont kevesen tudják, hogy a helytörténész nem mindig kezdetben Almásneszmélyhez, majd pedig inkább Dunaalmáshoz kötődött. Ugyanis dr. Ferenczy Miklós Tokodon született 1931-ben. Gimnáziumi tanulmányait Désen, majd Esztergomban végezte el. A szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát ezek után 1950-ben. Egerben volt gyakorló orvos, majd ismét tanulásnak adta a fejét, a hallei orvostudományi egyetemen. Körzeti orvos volt előbb Felsőtárkányban, Ácson is. 1985-ben végezte el a debreceni Református Teológiai Akadémiát. Azt is kevesen tudják, hogy a teológia, a hit iránti vonzódása dr. Ferenczy Miklósnak nem akkor jelentkezett csak, amikor Dunaalmáson elkezdte forgatni a fennmaradt egyházi iratokat. Az orvos-író, lelkipásztor, helytörténész ugyanis református lelkészcsaládból származik. Ferenczy Károly aranyosmedgyesi lelkész volt, 1889-ben hunyt el. Ferenczy Gedeon, Károly ikertestvére Aradon lelkipásztorkodott, 1899-ben hunyt el. Sírja az aradi temetőben ismeretlen helyen található. Dr. Ferenczy Gyula debreceni teológiai professzor 1861- ben született Méhteleken. 1931-ben halt meg. Ferenczy Imre 1869-ben született Aranyosmedgyesen, édesapja Ferenczy Károly volt. Ferenczy Imre krassói lelkész volt, majd pedig Kiss Áron püspök titkára. Fiatalon, 39 éves korában hunyt el. Dr. Ferenczy Miklós az irodalom iránt Almásneszmélyen lett fogékonyabb, akkor, amikor az egyik matrikulában, egyházi anyakönyvben rátalált Vajda Julianna és Végh Mihály házassági bejegyzésére. Ebben a menyasszonyt mint Csokonai Vitéz Mihály Lillájaként jegyezték be. Azóta több műve, kötete, tanulmánya, dolgozata jelent meg erről az érdekes és szomorú szerelemről. Büszke arra, hogy Dunaalmást szülőhazájának vallja. Munkássága eredményességét több kitüntetéssel is jutalmazták. 1967 óta tagja a nagykőrösi Arany János Irodalmi Társaságnak és később pedig a Magyar Orvosírók Körének is tagja lett. Számos nem csak helytörténeti konferencián vesz részt meghívott előadóként is. Ha szabad így fogalmazni: sohasem nyugszik, mindig újabb és újabb kutatáson munkálkodik. A faluban közszeretetnek, megbecsülésnek örvend. Néhány mű az eddig megjelent munkák közül: Csokonai Lillája, Csokonai Komáromban, Dunaalmás 1848/1849-ben, Emlékek a szabadságharcról 1848/1849-ben, A Lilla-per. A dunaalmási kutató nevéhez fűződik az ez év elején a szlovákiai Ekel községgel felvett kapcsolat is. Tudni kell, hogy ebben a felvidéki, Észak-Komáromtól 25 kilométerre található kicsiny községben látót meg a napvilágot Vajda Julianna. Ennél szebb és meghatóbb települési kapcsolatot aligha lehetne találni. Azonban a jövő zenéje, hogy mikor emeli hivatalos rangra e két település - a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmás és a szlovákiai Ekel (Okolicna na Ostrove) kapcsolatát... - baranka -