Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2009. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-29 / 202. szám
GAZDASAG KiaiKiJ" A mezőgazdasági termelés nyolc-tíz százalékkal eshet az idén Az idén 8-10 százalékos lehet a mezőgazdasági termelés visszaesése a múlt évhez képest - mondta Szabó Márton, a Kopint- Tárki vezető kutatója Budapesten, az agrárium helyzetét és kilátásai elemző Agrármonitor idei második számát bemutató sajtótájékoztatón. A vezető kutató jelezte: az ágazati hozzáadott érték előreláthatólag a termelésnél nagyobb arányban csökken, 10- 15 százalékkal tavalyhoz viszonyítva. Hozzátette: a belföldi élelmiszerpiac harmadik éve tartó zsugorodása az idei év első felében sem állt meg, sőt némileg fel is gyorsult, 2009 első félévében 2,6 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva A kiadványt az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. és a Kopint-Tárki Zrt. közösen készíti. Szabó Márton közölte: az idei év első öt hónapjában - erről vannak még csak megbízható adatok - az élelmiszerexport értéke euróban számolva 8,1, az importé pedig 9,5 százalékkal volt kisebb, mint 2008 hasonló időszakában. A cserearányok kedvezőtlenül alakultak: az árak visszarendeződésével az importárak 11,2 százalékkal nőttek, míg az export árak 2,9 százalékkal csökkentek a mért időszakban. Ennek ellenére a Kopint-Tárca vezető kutatója azt valószínűsíttette, hogy a kiviteli többlet az idén is elérheti a tavalyi szintet. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy az élelmiszeripar lejtmenete tovább folytatódott. A termelés 2009 első hat hónapjában az előző év hasonló időszakához képest 2,2 százalékkal esett vissza A belföldi eladások 3,3 százalékkal csökkentek, ugyanakkor az export 6,4 százalékkal emelkedett. Drasztikus volt a visszaesés a hús- és baromfihús-készítmény gyártásban (16,5 százalék), a söriparban (30,5 százalék) és a dohányiparban, ahol a csökkenés elérte az 59,8 százalékot. Forián Zoltán, az Agrár- Európa Kft. üzletág-igazgatója az élelmiszerek áfaemelésének hatását elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az nem hozta meg a kormány számára a korábban számított hasznot, ugyanis érdemben nem növelte az adóbevételeket. Az élelmiszerek ára a szakember szerint lényegében nem emelkedett. A májusi 4,9 százalékos növekedést a szezonális cikkek - zöldségek, gyümölcsök - piaci megjelenésével magyarázta. Júniusban pedig az árak csökkenő tendenciájúak voltak. A szakember úgy vélte, az áfaemelés hatásait a termelők és a feldolgozók kénytelenek voltak lenyelni. Szabó Márton megjegyezte: a mezőgazdaság támogatottsági szintje nominálisan 430 milliárd forint körül stagnál. Reálértékben pedig csökkent, mivel a termelők nem jutottak hozzá a teljes nemzeti támogatáshoz, így a nehezedő gazdasági körülmények miatt az idén, több mint fél évtizedes emelkedés után csökkenhetnek a mezőgazdasági jövedelmek. MTI Rekord repcemagtermés az EU-ban Az EU-ban várhatóan rekord mennyiségű repcemagot takarítottak be - egy hamburgi székhelyű mezőgazdasági elemzőintézet várakozása szerint. Az Oil World számításai szerint az idei termés várhatóan 20,12 millió tonna volt. Ez meghaladja az előző évi, ugyancsak rekordnak számító 18,91 millió tonnát. Az intézet előrejelzése szerint az EU-ban legnagyobb repcemagtermelő Németországban a termés 6,05 millió tonnára nőtt a tavalyi 5,15 millió tonnáról. Franciaországban a termés 4,72 millió tonnáról 5,50 millió tonnára, Lengyelországban 2,11 millió tonnáról 2,14 millió tonnára bővült. Az EU felé jelentős repcemagexportot bonyolító Ukrajna idei termése várhatóan 1,7 millió tonnára esett a tavalyi 2,9 millió tonnáról. MTI Közel ötezer hektáron kellett hatósági intézkedést tenni parlagfű miatt A parlagfű elleni védekezés keretében eddig mintegy ötezer hektáron kellett hatósági intézkedést tenni, közérdekű védekezést elrendelni, illetve növényvédelmi bírságot kiszabni. Gólya Gábért országos növényvédelmi főfelügyelő kedden az MTI-nek elmondta: a következő hetekben várhatóan nő az eljárások száma, hiszen a területek 30 százalékát ellenőrizték eddig. A szakember a most kiszabott bírságok mértékéről még nem tudott pontos felvilágosítást adni, de elmondta, hogy várhatóan a tavalyihoz hasonló mértékben fognak idén bírságot kiszabni. Közölte, hogy 2008-ban 423 millió forint bírságot vetettek ki. Hozzátette: a legnagyobb „pollenszolgáltatók” a mezőgazdasági területek, különösen a napraforgótáblák és tarlóterületek. Mint mondta, a nagyobb problémát a másfél millió hektárnyi tarlóterület okozza, ezért erre külön akcióprogramot szerveztek. Gólya Gellért ismertetése szerint mindenkinek június 30-ig kellett kiirtania a parlagfüvet földterületén, és október végéig, a parlagfű szezon végig kell ezt az állapotot fenntartania A növényvédelmi főfelügyelő elmondta, hogy a parlagfűhelyzetről és a megtett intézkedésekről a kormány kért jelentést. Gólya Gellért elmondta, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a tájékoztatásra is, minden évben országos gazdaképzést szerveznek. Megjegyezte, hogy az agrártámogatások kifizetésének egyik feltételévé tették a parlagfűmentesítést. Hozzátette: számos közmunkaprogramot is szerveztek a Velencei és a Tiszató környékén, valamint a Balatonnál. A növényvédelmi főfelügyelő emlékeztetett arra, hogy a földművelésügyi tárca már 2001-ben előírta a parlagfű elleni védekezési kötelezettséget, akkor még kifejezetten az agrárium területén, majd az Országgyűlés 2005-ben fogadta el azt a törvényi szabályozást, amely az egészséghez való alapjog biztosítása érdekében kötelezővé teszi minden földtulajdonosnak és földhasználónak a parlagfű elleni védekezést. MTI Gráf József: az öntözést támogatni kell Az öntözés állami szerepvállalás nélkül nem elképzelhető, hiánya hátrányba hozza a mezőgazdasági ágazat hazai szereplőit más országokhoz képest - mondta Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter Debrecenben. Míg a fejlett európai országokban az öntözhető területek 60-70, de van ahol 80 százalékát is öntözik, addig Magyarországon ez az arány mindössze 30 százalék - mutatott rá a tárcavezető a Farmer-expón megrendezett, a mezőgazdasági vízhasznosításról szóló konferencián. Magyarországon 1990-től 30 százalékkal esett vissza az öntözésre fordított mezőgazdasági vízfelhasználás - közölte a miniszter, aki szerint az európai piacon komoly versenyelőnyt jelent, ha Magyarország kiváló talajadottságait és vízkészleteit megfelelően kihasználja Gráf József szerint ma sok a vízszolgáltató hazánkban, ami ár-érték torzulásokat eredményez. Példaként említette, hogy tízszeres árkülönbség is megjelenik egyes szolgáltatók árai között. A költség-minimalizálás érdekében is szükséges a mezőgazdasági vállalkozások által létrehozott és működtetett Termelői Vízszolgáltatási Társulások létrehozása - mondta Gráf József, aki szerint ha ezek speciális termelő csoportnak számítanak, központi támogatásukra is lehetőség nyílik. A miniszter úgy véli, hogy a vízgazdálkodás statisztikai rendszere nem működik megfelelően, ellentmondásosak az adatok, s nem tisztázott, mik az állami feladatok a mezőgazdasági vízgazdálkodásban. A szaktárca vezetője szerint „a támogatási rendszer súlypontját az öntözés irányába kell eltolni”. Fontos feladatnak nevezte a mezőgazdasági vízfelhasználással kapcsolatos létesítmények fenntartását és karbantartását. Gráf József szavai szerint „a vízbiztonság veszélyben van, ezért meg lehet és meg kell akadályozni, hogy az Európai Unióban lecsökkentsék, vagy megtiltsák a működtetés állami támogatását”. Ennek érdekében egységesen kell fellépnünk főként az EU új tagországaival -tette hozzá a miniszter. MTI 2009. augusztus 29., szombat Alma Terméktanács: megszűnhet az almatermesztés Az Alma Terméktanács tagjai szerint az idei újabb, alacsony felvásárlási ár miatt a megszűnés fenyegeti az almatermesztést - ezt a szakemberek a szervezet újfehértói elnökségi ülésén fogalmazták meg. Demendi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke, az MSZP országgyűlési képviselője is hasonlóan nyilatkozott az MTI munkatársának: s az ipari alma jelenlegi 11 forint kilogrammonkénti ára azt eredményezheti, hogy a termelők felhagynak a gyümölcstermesztéssel, hiszen jövőre már aligha tudják finanszírozni a költségeiket. Hozzátette: az ágazat megmentésére most 34 milliárd forint összegű állami támogatásra lenne szükség, s emellett hosszú távú intézkedések is kellenének, hogy végre rendeződjenek a piaci anomáliák. Bodnár József, a terméktanács elnöke a tanácskozáson elmondta: a becslések szerint 510 ezer tonna almatermés várható az idén, a tavalyi 670 ezerrel szemben. A termésből mintegy 300 ezer tonna csak ipari feldolgozásra lesz jó az aszálykár és a jégverések miatt. Emlékeztetett rá a 2007-es évben a termelők a fagykár miatt nem tudtak jövedelemhez jutni, 2008-ban pedig - állami segítséggel is - alig érték el a nullszaldót gazdálkodásukban. „Az idén sem lesz bevétel, hiszen nemcsak az ipari alma ára alacsony, hanem az étkezésié is, a korai Gála fajtáért például a korábbi 100 forint helyett 50 forintot sem adnak a felvásárlók” - tette hozzá Az elnök szerint al1 forintos ipari almaár legfeljebb csak a betakarítás és a szállítás költségeit fedezi, s a termelőnek kell finanszíroznia a növényápolási és védelmi költségeket, amely hektáronként több mint 400 ezer forintot jelent. Jakab Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke hozzáfűzte: a telepítésre felvett, korábban átütemezett hiteleket is fizetniük kellene a termelőknek, akik erre képtelenek három veszteséget hozó év után. A gazdaköri vezető úgy vélekedett, hogy „az államnak be kellene avatkoznia a sok kis- és őstermelőt fenyegető csődhelyzetben, 8 forint kilogrammonkénti támogatás megmentené a kilátástalan helyzetbe került gazdálkodókat. Demendi László, térségi agrárkamarai elnök megemlítette: a túléléshez valóban segítség kell, de attól még nem változik a jövőt illetően a helyzet. Szerinte a közös európai, zöldség-gyümölcs termesztést szabályozó agrárpolitika változtatásra szorul, „mert nagy a piaci rendezetlenség”. Szükség van a termelői alapok átalakítására, az ültetvények korszerűsítésére, amit Brüsszelnek ugyancsak támogatni kellene, elfogadva a korábbi magyar kezdeményezéseket. Demendi szerint a termékkivonásnak is működnie kellene a piaci egyensúly tartóssá tételéhez. MTI A vártnál több lesz a búza és a kukorica jövőre Felfelé módosította a világ 2009/2010-es búzatermésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Gabonatanács (IGC): 662 millió tonnára a korábban várt 654 millióról. A szervezet indoklása szerint az Európai Unióban, Ukrajnában, az Egyesült Államokban és Kínában nagyobbak a hozamok a vártnál. Mindamellett a búzatermés várhatóan még így is elmarad a 2008/2009-es évadban betakarított 687 millió tonnától. Az IGC felfelé módosította a kukoricatermésre szóló előrejelzését is: 2009/2010-ben 787 millió tonna várható a korábban becsült 781 millió helyett. Az előző, idén júniussal zárult idényben 789 millió tonna kukoricát takarítottak be világszerte. MTI