Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2009. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-29 / 202. szám

GAZDASAG K­i­aiKiJ" A mezőgazdasági termelés nyolc-tíz százalékkal eshet az idén Az idén 8-10 százalékos le­het a mezőgazdasági ter­melés visszaesése a múlt évhez képest - mondta Szabó Márton, a Kopint- Tárki vezető kutatója Bu­dapesten, az agrárium helyzetét és kilátásai elemző Agrármonitor idei második számát bemutató sajtótájékoztatón. A vezető kutató jelezte: az ágazati hozzáadott érték elő­reláthatólag a termelésnél na­gyobb arányban csökken, 10- 15 százalékkal tavalyhoz vi­szonyítva. Hozzátette: a bel­földi élelmiszerpiac harmadik éve tartó zsugorodása az idei év első felében sem állt meg, sőt némileg fel is gyorsult, 2009 első félévében 2,6 száza­lék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva A kiadványt az Agrár-Euró­­pa Tanácsadó Kft. és a Ko­­pint-Tárki Zrt. közösen ké­szíti. Szabó Márton közölte: az idei év első öt hónapjában - erről vannak még csak meg­bízható adatok - az élelmi­szerexport értéke euróban számolva 8,1, az importé pe­dig 9,5 százalékkal volt ki­sebb, mint 2008 hasonló idő­szakában. A cserearányok kedvezőtlenül alakultak: az árak visszarendeződésével az importárak 11,2 százalékkal nőttek, míg az export árak 2,9 százalékkal csökkentek a mért időszakban. Ennek el­lenére a Kopint-Tárca vezető kutatója azt valószínűsíttette, hogy a kiviteli többlet az idén is elérheti a tavalyi szintet. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy az élelmiszeripar lejtme­nete tovább folytatódott. A termelés 2009 első hat hónap­jában az előző év hasonló idő­szakához képest 2,2 százalék­kal esett vissza A belföldi el­adások 3,3 százalékkal csök­kentek, ugyanakkor az export 6,4 százalékkal emelkedett. Drasztikus volt a visszaesés a hús- és baromfihús-készít­mény gyártásban (16,5 száza­lék), a söriparban (30,5 száza­lék) és a dohányiparban, ahol a csökkenés elérte az 59,8 százalékot. Forián Zoltán, az Agrár- Európa Kft. üzletág-igazgató­ja az élelmiszerek áfaemelé­sének hatását elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az nem hozta meg a kormány számára a korábban számí­tott hasznot, ugyanis érdem­ben nem növelte az adóbevé­teleket. Az élelmiszerek ára a szakember szerint lényegé­ben nem emelkedett. A máju­si 4,9 százalékos növekedést a szezonális cikkek - zöldsé­gek, gyümölcsök - piaci meg­jelenésével magyarázta. Jú­niusban pedig az árak csök­kenő tendenciájúak voltak. A szakember úgy vélte, az áfa­emelés hatásait a termelők és a feldolgozók kénytelenek voltak lenyelni. Szabó Márton megjegyezte: a mezőgazdaság támogatott­­sági szintje nominálisan 430 milliárd forint körül stagnál. Reálértékben pedig csök­kent, mivel a termelők nem jutottak hozzá a teljes nemze­ti támogatáshoz, így a neheze­dő gazdasági körülmények miatt az idén, több mint fél évtizedes emelkedés után csökkenhetnek a mezőgazda­sági jövedelmek. MTI Rekord repcemagtermés az EU-ban Az EU-ban várhatóan rekord mennyi­ségű repcemagot takarítottak be - egy hamburgi székhelyű mezőgaz­dasági elemzőintézet várakozása szerint. Az Oil World számításai szerint az idei ter­més várhatóan 20,12 millió tonna volt. Ez meghaladja az előző évi, ugyancsak rekord­nak számító 18,91 millió tonnát. Az intézet előrejelzése szerint az EU-ban legnagyobb repcemagtermelő Németor­szágban a termés 6,05 millió tonnára nőtt a tavalyi 5,15 millió tonnáról. Franciaország­ban a termés 4,72 millió tonnáról 5,50 millió tonnára, Lengyelországban 2,11 millió ton­náról 2,14 millió tonnára bővült. Az EU felé jelentős repcemagexportot bo­nyolító Ukrajna idei termése várhatóan 1,7 millió tonnára esett a tavalyi 2,9 millió ton­náról. MTI Közel ötezer hektáron kellett hatósági intézkedést tenni parlagfű miatt A parlagfű elleni védekezés kereté­ben eddig mintegy ötezer hektáron kellett hatósági intézkedést tenni, közérdekű védekezést elrendelni, il­letve növényvédelmi bírságot ki­szabni. Gólya Gábért országos növényvédelmi főfelügyelő kedden az MTI-nek elmond­ta: a következő hetekben várhatóan nő az eljárások száma, hiszen a területek 30 százalékát ellenőrizték eddig. A szakember a most kiszabott bírsá­gok mértékéről még nem tudott pontos felvilágosítást adni, de elmondta, hogy várhatóan a tavalyihoz hasonló mérték­ben fognak idén bírságot kiszabni. Közölte, hogy 2008-ban 423 millió fo­rint bírságot vetettek ki. Hozzátette: a legnagyobb „pollenszol­gáltatók” a mezőgazdasági területek, kü­lönösen a napraforgótáblák és tarlóte­rületek. Mint mondta, a nagyobb problémát a másfél millió hektárnyi tarlóterület okozza, ezért erre külön akcióprogramot szerveztek. Gólya Gellért ismertetése szerint min­denkinek június 30-ig kellett kiirtania a parlagfüvet földterületén, és október vé­géig, a parlagfű szezon végig kell ezt az állapotot fenntartania A növényvédelmi főfelügyelő elmond­ta, hogy a parlagfűhelyzetről és a megtett intézkedésekről a kormány kért jelen­tést. Gólya Gellért elmondta, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a tájékoztatásra is, minden évben országos gazdaképzést szerveznek. Megjegyezte, hogy az agrár­­támogatások kifizetésének egyik feltéte­lévé tették a parlagfűmentesítést. Hozzátette: számos közmunkaprog­ramot is szerveztek a Velencei és a Tisza­­tó környékén, valamint a Balatonnál. A növényvédelmi főfelügyelő emlékez­tetett arra, hogy a földművelésügyi tárca már 2001-ben előírta a parlagfű elleni vé­dekezési kötelezettséget, akkor még ki­fejezetten az agrárium területén, majd az Országgyűlés 2005-ben fogadta el azt a törvényi szabályozást, amely az egész­séghez való alapjog biztosítása érdeké­ben kötelezővé teszi minden földtulajdo­nosnak és földhasználónak a parlagfű el­leni védekezést. MTI Gráf József: az öntözést támogatni kell Az öntözés állami szerep­­vállalás nélkül nem elkép­zelhető, hiánya hátrányba hozza a mezőgazdasági ágazat hazai szereplőit más országokhoz képest - mondta Gráf József föld­­művelési és vidékfejleszté­si miniszter Debrecenben. Míg a fejlett európai orszá­gokban az öntözhető terüle­tek 60-70, de van ahol 80 szá­zalékát is öntözik, addig Ma­gyarországon ez az arány mindössze 30 százalék - mu­tatott rá a tárcavezető a Far­mer-expón megrendezett, a mezőgazdasági vízhasznosí­tásról szóló konferencián. Magyarországon 1990-től 30 százalékkal esett vissza az öntözésre fordított mezőgaz­dasági vízfelhasználás - kö­zölte a miniszter, aki szerint az európai piacon komoly versenyelőnyt jelent, ha Ma­gyarország kiváló talajadott­ságait és vízkészleteit megfe­lelően kihasználja Gráf József szerint ma sok a vízszolgáltató hazánkban, ami ár-érték torzulásokat eredményez. Példaként emlí­tette, hogy tízszeres árkü­lönbség is megjelenik egyes szolgáltatók árai között. A költség-minimalizálás érdeké­ben is szükséges a mezőgaz­dasági vállalkozások által lét­rehozott és működtetett Ter­melői Vízszolgáltatási Társu­lások létrehozása - mondta Gráf József, aki szerint ha ezek speciális termelő csoportnak számítanak, központi támoga­tásukra is lehetőség nyílik. A miniszter úgy véli, hogy a víz­­gazdálkodás statisztikai rend­szere nem működik megfe­lelően, ellentmondásosak az adatok, s nem tisztázott, mik az állami feladatok a mező­­gazdasági vízgazdálkodásban. A szaktárca vezetője szerint „a támogatási rendszer súly­pontját az öntözés irányába kell eltolni”. Fontos feladat­nak nevezte a mezőgazdasági vízfelhasználással kapcsola­tos létesítmények fenntartá­sát és karbantartását. Gráf Jó­zsef szavai szerint „a vízbiz­tonság veszélyben van, ezért meg lehet és meg kell akadá­lyozni, hogy az Európai Unió­ban lecsökkentsék, vagy meg­tiltsák a működtetés állami támogatását”. Ennek érdeké­ben egységesen kell fellépnünk főként az EU új tagországaival -tette hozzá a miniszter. MTI 2009. augusztus 29., szombat Alma Terméktanács: megszűnhet az almatermesztés Az Alma Terméktanács tagjai szerint az idei újabb, alacsony felvásár­lási ár miatt a megszűnés fenyegeti az almater­mesztést - ezt a szakem­berek a szervezet újfe­hértói elnökségi ülésén fogalmazták meg. Demendi László, a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke, az MSZP országgyűlési képvi­selője is hasonlóan nyilatko­­­­zott az MTI munkatársának: s az ipari alma jelenlegi 11 fo­rint kilogrammonkénti ára azt eredményezheti, hogy a termelők felhagynak a gyü­mölcstermesztéssel, hiszen­­ jövőre már aligha tudják fi­nanszírozni a költségeiket. Hozzátette: az ágazat meg­mentésére most 34 milliárd forint összegű állami támo­gatásra lenne szükség, s emellett hosszú távú intéz­kedések is kellenének, hogy végre rendeződjenek a piaci anomáliák. Bodnár József, a termék­­tanács elnöke a tanácskozá­son elmondta: a becslések szerint 510 ezer tonna alma­termés várható az idén, a ta­valyi 670 ezerrel szemben. A termésből mintegy 300 ezer tonna csak ipari feldol­gozásra lesz jó az aszálykár és a jégverések miatt. Emlékeztetett rá a 2007-es évben a termelők a fagykár miatt nem tudtak jövede­lemhez jutni, 2008-ban pedig - állami segítséggel is - alig érték el a nullszaldót gazdál­kodásukban. „Az idén sem lesz bevétel, hiszen nemcsak az ipari al­ma ára alacsony, hanem az étkezésié is, a korai Gála fajtáért például a korábbi 100 forint helyett 50 forintot sem adnak a felvásárlók” - tette hozzá Az elnök szerint al1 forin­tos ipari almaár legfeljebb csak a betakarítás és a szál­lítás költségeit fedezi, s a ter­melőnek kell finanszíroznia a növényápolási és védelmi költségeket, amely hektá­ronként több mint 400 ezer forintot jelent. Jakab Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszö­vetkezetek Szabolcs-Szat­­már-Bereg Megyei Szerveze­tének elnöke hozzáfűzte: a telepítésre felvett, korábban átütemezett hiteleket is fi­zetniük kellene a termelők­nek, akik erre képtelenek három veszteséget hozó év után. A gazdaköri vezető úgy vé­lekedett, hogy „az államnak be kellene avatkoznia a sok kis- és őstermelőt fenyegető csődhelyzetben, 8 forint ki­logrammonkénti támogatás megmentené a kilátástalan helyzetbe került gazdálko­dókat. Demendi László, térségi agrárkamarai elnök megem­lítette: a túléléshez valóban segítség kell, de attól még nem változik a jövőt illetően a helyzet. Szerinte a közös európai, zöldség-gyümölcs termesztést szabályozó ag­rárpolitika változtatásra szo­rul, „mert nagy a piaci rende­zetlenség”. Szükség van a termelői alapok átalakítá­sára, az ültetvények korsze­rűsítésére, amit Brüsszelnek ugyancsak támogatni kel­lene, elfogadva a korábbi magyar kezdeményezése­ket. Demendi szerint a ter­mékkivonásnak is működ­nie kellene a piaci egyensúly tartóssá tételéhez. MTI A vártnál több lesz a búza és a kukorica jövőre Felfelé módosította a világ 2009/2010-es búzatermé­sére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Gabona­tanács (IGC): 662 millió tonnára a korábban várt 654 millióról. A szervezet indoklása szerint az Európai Unióban, Ukrajnában, az Egyesült Államokban és Kínában nagyob­bak a hozamok a vártnál. Mindamellett a búzatermés várha­tóan még így is elmarad a 2008/2009-es évadban betakarított 687 millió tonnától. Az IGC felfelé módosította a kukoricatermésre szóló elő­rejelzését is: 2009/2010-ben 787 millió tonna várható a ko­rábban becsült 781 millió helyett. Az előző, idén júniussal zá­rult idényben 789 millió tonna kukoricát takarítottak be vi­lágszerte. MTI

Next