Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2011. március (16. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-16 / 62. szám

2011. március 16., szerda MÁRCIUS IDUSÁN Orbán Viktor: 163 év után is hűek­­ vagyunk a március 15-ei eskühöz A március 15-ei eskü, a „rabok tovább nem leszünk”, olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak - mondta Orbán Viktor kedden, a nem­zeti ünnep napján Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszterelnök hangsúlyozta: 163 év után is j hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bár­hogy fordul is a világ, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, minden magyar közösen, együtt ki fog állni Magyarországért - fogalmazott Orbán Viktor. A minisz­terelnök szerint 1848 a magyarság újkori történelmének leg­sikeresebb megújulását hozta el. Orbán Viktor azt mondta: a magyarok mindig kiállnak Magyarországért, amikor a ha­­­­talom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása. Szavai szerint így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is. Amikor eluralko­dik a felelőtlen cselekvés, az önsorsrontás, a csalás, a kön­­­nyű meggazdagodás reménye, akkor érvénybe lép a ’48-as eskü, a magyarok összeszedik magukat, kiállnak hazájuk mellett, és bekövetkezik Magyarország teljes megújulása, miként bekövetkezett 1848-ban is, amely mindmáig a ma­gyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el - fogalmazott ünnepi beszédében a kormányfő. 1848-ban nem tűrtük el, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, 1956-ban és 1990-ben nem tűrtük el, hogy Moszkvából dik­táljanak, és most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bár­honnan bárki is diktáljon nekünk - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta: senkitől nem tűrnek kiokta­tást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet. A Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. A menetet katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység kísérte. Ezt megelőzően katonai tiszteletadás mellett, a közjog méltóságok jelenlétében fel­vonták a Magyar Köztársaság lobogóját az 1848/1849-es sza­badságharc és forradalom 163. évfordulójának tiszteletére a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor mi­niszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai, s Schmitt Pál: március 15-e a magyar emberek szívét megérintette Március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar em­berek szívét megérintette - mondta Schmitt Pál köztár­sasági elnök kedden, a Duna Televízió Reggel a Dunán című ünnepi műsorában. Az államfő arra a kérdésre, hogy mit jelent neki március 15-e, úgy válaszolt: már kiskorában megtanulta, hogy az ünnepnek meg kell adni a méltóságot. Hozzátette: március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar emberek szívét megérintette. Közölte: a mai már­cius 15-e annyiban más az elmúlt évek megemlékezéseitől, hogy eltűnnek a kordonok a Kossuth térről. A kordon min­dent szimbolizál, csak az összetartozást, a szabadságot és az ünnepet nem, kordont az húz, akinek félnivalója van, vagy el akarja magát határolni valamitől - jelentette ki. Hozzá tartozik az ünnep lényegéhez, hogy a megemlékezésen sen­kit nem akadályoznak a mozgásban, „én is személy szerint átérezhetem a szabadság szép ízét” - hangsúlyozta Schmitt Pál úgy fogalmazott: a hazafiság olyan érzés, amelyre min­den nemzetnek szüksége van. A köztársasági elnök kiemelte: áprilisra lesz kész az új alkotmány, mint 1848-ban az áprilisi törvények, amelyek részei a történelmi alkotmá­nyunknak. Fontos, hogy ez az alkotmány mindenki alkot­mánya legyen - jelentette ki. Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat Minden létrehozott érték sok tízezres értéktelenség ellen vív győzedelmes csatát és a szelíd szó, a kritikai szemlélet, az alázat a munkában, a kérlelhetetlenség a minőségben csak látszólag folytat egyenlőtlen küzdelmet az igénytelen­séggel, a viszonylagossággal, a kevesebbel való beéréssel - mondta Schmitt Pál államfő hétfőn a Parlamentben a Kossuth- és Széchenyi-dvarc, valamint a Magyar Köztársa­sági Érdemrend kitüntetésinek átadásán. Az idén 18 mű­vésznek ítéltek oda Koss­uth-d­íj­at, 15 tudós részesült Szé­­chenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend ma­gasabb kitüntetéseit 21-ére vehették át a Parlamentben. A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt elismeréseket a köz­­­­társasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök társaságában nyújtotta át. Az eseményen jelen volt Mádl Ferenc volt ál­lamfő és felesége is. A kitüntetettek a parlamenti díjátadó után ünnepi díszelőadáson vettek részt a Nemzeti Szín­házban. 5 MTI ÜNNEPI KRÓNIKA 3 „A katonák is voltak gyerekek" - énekelték a várgesztesi fiatalok „A katonák, a katonák, ők is vol­tak gyerekek” - énekelték Vár­gesztes óvodásai és kisiskolásai a falu ünnepségén. A kellemes, napsütéses időben elsőként a forradalom kitörésének rövid összefoglalója hangzott el az 1848/1849-es szabadságharc meg­emlékezésének helyszínén, a he­lyi hősi emlékműnél. Ezt követte a verses, dalos összeállítás, végül a gyerekek az emlékmű talapza­tánál elhelyezték nemzetiszínű zászlóikat Tudósítónktól Az első kokárda - megemlékezés Vértessomlón Apró lovas huszár vezeté­sével, Kossuth-nótákat énekelve érkeztek vasár­nap este a fáklyás felvo­nulás résztvevői Vér­tessomlón a világháború hősei tiszteletére állított emlékműhöz, ahol gyer­mek­színjátszók helyezték el az emlékezés virágait. Az 1848/1849-es szabad­ságharc és forradalom előtt tisztelgőket a zsúfolásig meg­telt művelődési házban ké­sőbb Almásiné Berki Zsu­zsanna köszöntötte, aki ün­nepi beszédében Petőfi Sán­dor naplójából is idézett: „Egyszerre leszakadt az ég a földre, jelenné lett a jöven­dő... A forradalom kitört.” Az emlékező műsorban a szín­játszó kör tagjai varázsol­ták a ház falai közé azokat a szívdobogtató pillanatokat, amelyek megváltoztatták és meghatározták a magyarság sorsát, jövőjét. „Nekem mi jut eszembe március 15-éről? Petőfi, Jó­kai, Kossuth és a márciusi ifjak, honvédek, akik a hazá­jukért haltak. A talpra magyar sorai” - fogalmazták meg Az első kokárda című színdarab­ban a fiatalok azt is, mit jelent számukra ez az ünnep, mit hallottak róla szüleiktől. A színjátszók olyan átélés­sel idézték fel a 163 évvel ez­előtti eseményeket, a for­radalmi hevületet, hogy az emlékezők olykor úgy érez­hették: Petőfi Sándor jár kö­zöttük, szemtanúi lehetnek a Nemzeti Dal megszületésé­nek, s annak a pillanatnak, amikor Szendrey Júlia már­cius 15-én megvarrta, és Petőfi Sándor mellére tűzte az első piros-fehér-zöld ko­kárdát Tudósítónktól „Nekem mi jut eszembe március 15-éről? Petőfi, Jókai, Kossuth és a márciusi ifjak, honvédek, akik a hazájukért haltak. A talpra magyar sorai” - fogal­mazták meg Az első kokárda című színdarabban a fiatalok azt is, mit jelent számukra ez az ünnep, mit hallottak róla szüleiktől

Next