Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-16 / 58. szám
negyvenharmadik évfolyam. 58. szám. KOMÁROM LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. tifizetési ár cseh-szlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Igen évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 S. Egyes szám ára t 80 fülén ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Kedd, 1922. május 16. Szerkfeszlítsék és kiadóhivatal: Hááaru, 23 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton le is van más államnak ?— kérdezzük sokszor egymástól, egyik ámulatból a másikba esve. Erre is arra is telik, ez is, az is tartja a markát, gazdagodik sok vállalkozó, nagyon sok tisztviselő szerez vagyont, aki csak nagyratörő tervekkel kezdte hivatalos karrierjét. Ellenben sok szükséges, hasznos dolog támogatására nincsen pénze az államnak. Nincsen pénze teszem föl a tüdőbaj ijesztő mérvben való terjedésének megállítására, kórházak, üdülőtelepek létesítésére, ellenben az amúgy is igen jól ellátott és kedvezményezett légionáriusok támogatására mindenkor van pénz. Az elbocsátott magyar tisztviselőknek és családaiknak vagy semmit vagy havi százkétszáz koronát vet oda a kormány, ellenben magyar újságokat súlyos milliókkal tart fenn és tollakat bérel fel a kormány, amelyeknek egyedüli hivatása mindennek gyalázása, ami Magyarországon történik. Szegény iskolás gyermekeinkre nem kerül télen át se cipő és rongyok borítják testeiket, hét számra koldulásból tengetik életüket, holott semmit se vétettek még sem az államnak, se a társadalomnak, éheznek, iskolába nem járnak és ugyanakkor itt az orosz éhezők támogatása a legsürgősebb teendő, nem pedig a mieink megmentése. Knyaz Potemkin jut az eszünkbe festett falvaival és jóléttől duzzadó álruhákba öltöztetett népeivel, amiket cárnőjének bemutatott. A cárnő elhitte, amit Potemkin mondott neki, de a végén azután kiderült a szörnyű csalás. A kormány is a kirakatnak dolgozik, a pénzt megfontolás nélkül szórja, nagy zaj és lármától nem hallatszik a nép zajának zúgó moraja, de a jajszó és a fájdalom már nem sokáig maradhat korlátai között. A világ mégis csak meg fogja tudni, hogy itt festett a jólét, a hatalmas bankpaloták, a száguldó autók, amelyeken gőgös államhivatalnokok ülnek, orosz akció és szociális reformok megemésztetlen tervei, nyaktörő gazdasági vállalkozások Mert nincs munka, nincs kereset, nincs kenyér, de a vagyon elleni bűncselekmények ijesztően szaporodnak, az utcákon kolduló gyermekek korán elzüllenek, rohamosan terjed a tüdővész és ennek megszüntetésére mind nincsen pénze az államnak. Nem gondolkoznak azon, hogy ez keserűen boszulja meg magát ? * 9 — A köztársaság növekedése. Egy román lap, a »Vitoiul szerint a csehszlovákromán határmegállapító bizottság tagjai között egység jött létre, amely szerint Románia több máramarosi román községet, úgyszintén egypár Csehszlovákiába tartozó községnek Romániába eső határát átadja Cseszlovádának. Az átadás ideje és a községek neve nem ismeretlen. — A népszövetségi ligák págai konferenciájának programja. A népszövetségi ligák uniójának brüsszeli központja, illetve az április 16-án Münchenben tartott előértekezlet egyetértésben a csehszlovák népszövetségi ligával a következőképen állapította meg a júniusi prágai nemzetközi konferencia programját : Június 3-án, szombaton d. e. 10 órakor az Unió irodájának előértekezlete, d. u. 3 órakor az Unió főtanácsának a n-e (napirend .Az Unió jelenlegi helyzete. Az 1922-23 évi költségvetés. Az uj népszövetségi ligák jelölése. A közgyűlés napirendjének megállapitása. Különböző kérdések), este szinelőadás. Junius 4 én, vasárnap d. e. 10 órakor megnyitó közgyűlés. 12 órakor fogadtatás a köztársasági elnöknél, d. u. 4 órakor a bizottságok első ülése, este 9 órakor Prága város által adott estebéd. Junius 5-én, hétfőn d. e. 9 órakor a bizottságok második ülése, d. u. 3 órakor az első közgyűlés, 7 órakor dísz előadás az Operában (Eladott Menyasszony), 10 órakor fogadtatás a Kereskedelmi Kamara és a Keleti Vásár rendezősége által. Junius 6-án, kedden d. e. 9 órakor a bizottságok harmadik ülése, d. u. 3—6 ig a második közgyűlés, 6—7 ig esetleg a főtanács újabb ülése és azon bizottságok ülése, amelyek még nem fejezték be munkájukat; 9 órakor a csehszlovák kormány által adott e>F-kéd. Június 7-én, szerdán d. e. 9 órakor a harmadik közgyűlés, d. u. a város megtekintése, esetleg még egy negyedik közgyűlés, 6 órakor szokotk díszelőadása. Június 8-án, csütörtökön kirándulás Pilsenbe, a pilseni sörfőzdék és Skoda-művek megtekintése. A közgyűléseken az egyes országok népszövetségi ligái együttesen 20 kiküldöttel, a főtanácsban pedig hamm kiküldöttel képviseltetik magukat. A kiküldöttek fogadását, elszállásolását s kongresszus rendezését egy erre e célra alakult a külön bizottság készíti elő Prágában. Amit az olaszok nem tudnak elfelejteni. A R. M. H. írja, hogy egy magyar újságíró társa beszélgetést folytatott Facta miniszterelnökkel, aki beszélgetés során a geniuai konferencia várható eredményéről nyilatkozott. Az olasz miniszterelnök optimista hangulattal tekint a konferencia eredményei elé. Facta kijelentette, hogy Németországot és Oroszországot újból be kell kapcsolni a nemzetközi gazdasági életbe, mert ez az alapfeltétele Európa újjáépítésének. A népeket szétválasztó gyűlöletet meg kell szüntetni s helyette a megértést és kölcsönös segítést kell diadalra juttatni. Facta rámutatott arra, hogy az egész közvélemény osztatlanul mögötte állott ama kijelentése alkalmával, amikor a konferenciát megnyitó beszédében kinyilatkoztatta, hogy nincsenek győzők és legyőzőttek, hanem egyenrangú tárgyaló felek állanak egymással szemben. Facta miniszterelnök nyilatkozott ezután Olaszország és Magyarország jövő viszonyáról. Kijelentette, hogy az olaszokat régi baráti kötelék fűzi a magyarsághoz. Azt a szerepet, amelyet a magyar politikusok és a magyar katonák a múlt század hatvanas éveiben Olaszország felszabadításáért betöltöttek, az olasz közvélemény sohasem fogja elfelejteni. A magyarig legyen meggyőződve, — mondotta Facta — hogy Oaszország őszinte barátsággal viselteti Magyarország iránt és súlyt helyez arra, hogy a magyar nemzet és az olaszok e barátságát tudomásul vegye. Facta végül kijelentette, hogy nagy örömére szólál, amikor Bethlen és Bánffy a magyar kormány képviseletében látogatást tettek nála. Az amerikai szlovák népszavazása. Mint a „Slovak“ írja, Hiik» András képviselő autonómia-tervezete az amerikai szlovákok körében nemcsak, hogy élénk viták tárgya, hanem az amerikai szlovákoknak az autonómiára való szavazásához vezetett. A „Slovad Amerika“ (A szlovák Amerikában) című pártatlan szlovák nyelvű amerikai napilap a Hlinka tervezetének megismerése után az amerikai szlovákok között rendes népszavazást kezdeményezett; naponta százával kapta a lap az autonómiához hozzájáruló nyilatkozatokat és most megállapítja, hogy azok száma, akik az autonómia mellett szavaztak, kétszer akkora volt, mint az autonómia elleneseié. Ebből kitűnik — írja végül a lap — hogy az amerikai szlovákok nagy többsége az autonómia mellett van. Ezt biztonsággal kijelenthetjük, mert lapunk egész Amerikában el van terjedve. — (Bohemia). Csehszlovákia és Franciaország. A Neues Wiener Tagblatt prágai értesítése szerint a csehszlovák köztársaság közvetlenül a génuai konferencia köszöbön álló befejezése előtt a német-orosz szerződéshez hasonló gazdasági megegyezést fog kötni Szovjetoroszországgal. A megegyezés már megvolt az értekezlet kezdete előtt, de francia beavatkozásra az aláírás elmaradt. Miután most már bizonyos, hogy Génuában nem jön létre általános megegyezés Oroszországgal, életbe fog lépni a csehszlovák-orosz szerződés. A szerződés erős részesedést biztosít a köztársaságnak Oroszország gazdasági újjáépítésében. A prágai lapok ezzel az eredménnyel kapcsolatosan olyan hangon írnak, amely világosan kifejezésre juttatja az eltérést az eddigi franciabarát politikától, így például a külügyminiszterhez közelálló Cesko Stovo félre nem érthető világossággal kijelenti, hogy az orosz kérdés tárgyalása és a gazdasági összeköttetés újrafelvétele a mai Oroszországgal elválasztja Csehszlovákia útját Franciaországétól és Párisnak Moszkvával szemben tanúsított merev elutasítása arra kényszeríti Csehszlovákiát, hogy a maga útján járjon. Komáromban is nyomorog egy csomó nyugdíjas tisztviselő, akik, ínségükben hiába járnak az ígéretek Mekkája, Prága vagy Pozsony felé, ott ezek ígéreteket kapnak, ígéretekből pedig nem lehet megélni A politikai életben megszokott csirés csavarás az elbocsátottak ügyével kapcsolatban rettenetes helyzetbe hozta a kormány fejének szavába és becsületébe bízó tisztviselőket és közalkalmazottakat. Adorján Marcel, az elbocsátottak elnöke hiába járja Prágát és Prágában a miniszte