Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-16 / 58. szám

negyvenharmadik évfolyam. 58. szám. KOMÁROM LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY P­OLITIKAI LAP. t­ifizetési ár cseh-szlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Igen évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 S. Egyes szám ára t 80 fülén ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Kedd, 1922. május 16. Szerkfeszlítsék­ és kiadóhivatal: Hááar­u, 23 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton l­e is van­ más államnak ?— kérdezzük sokszor egymástól, egyik ámulatból a másikba esve. Erre is arra is telik, ez is, az is tartja a markát, gaz­dagodik sok vállalkozó, nagyon sok tiszt­viselő­ szerez vagyont, aki csak nagyratörő tervekkel kezdte hivatalos karrierjét. El­lenben sok szükséges, hasznos dolog tá­mogatására nincsen pénze az államnak. Nincsen pénze teszem föl a tüdőbaj ijesztő mérvben való terjedésének meg­állítására, kórházak, üdülőtelepek létesíté­sére, ellenben az amúgy is igen jól el­látott és kedvezményezett légionáriusok támogatására mindenkor van pénz. Az elbocsátott magyar tisztviselőknek és családaiknak vagy semmit vagy havi száz­kétszáz koronát vet oda a kormány, el­lenben magyar újságokat súlyos milliók­kal tart fenn és tollakat bérel fel a kor­mány, amelyeknek egyedüli hivatása mindennek gyalázása, ami Magyarországon történik. Szegény iskolás gyermekeinkre nem kerül télen át se cipő és rongyok borítják testeiket, hét számra koldulásból tengetik életüket, holott semmit se vétet­tek még sem az államnak, se a társada­lomnak, éheznek, iskolába nem járnak és ugyanakkor itt az orosz éhezők támoga­tása a legsürgősebb teendő, nem pedig a mieink megmentése. Knyaz Potemkin jut az eszünkbe festett falvaival és jóléttől duzzadó álru­hákba öltöztetett népeivel, amiket cárnő­jének bemutatott. A cárnő elhitte, amit Potemkin mondott neki, de a végén azután kiderült a szörnyű csalás. A kormány is a kirakatnak dolgozik, a pénzt megfontolás nélkül szórja, nagy zaj és lármától nem hallatszik a nép zajának zúgó moraja, de a jajszó és a fájdalom már nem so­káig maradhat korlátai között. A világ mégis csak meg fogja tudni, hogy itt festett a jólét, a hatalmas bankpaloták, a száguldó autók, amelyeken gőgös állam­hivatalnokok ülnek, orosz akció és szociá­lis reformok megemésztetlen tervei, nyak­törő gazdasági vállalkozások Mert nincs munka, nincs kereset, nincs kenyér, de a vagyon elleni bűncselekmények ijesztően szaporodnak, az utcákon kolduló gyermekek korán elzüllenek, rohamosan terjed a tüdővész és ennek megszünteté­sére mind nincsen pénze az államnak. Nem gondolkoznak azon, hogy ez keserűen boszulja meg magát ? * 9 — A köztársaság növekedése. Egy ro­mán lap, a »Vitoiul szerint a csehszlovák­­román határmegállapító bizottság tagjai között egység jött létre, amely szerint Románia több máramarosi román községet, úgyszintén egypár Csehszlovákiába tartozó községnek Romániába eső határát átadja Cseszlovádának. Az átadás ideje és a községek neve nem ismeretlen. — A népszövetségi ligák p­ágai konfe­renciájának programja. A népszövetségi ligák uniójának brüsszeli központja, illetve az ápri­lis 16-án Münchenben tartott előértekezlet egyetértésben a csehszlovák népszövetségi ligá­val a következőképen állapította meg a júniusi prágai nemzetközi konferencia programját : Jú­nius 3-án, szombaton d. e. 10 órakor az Unió irodájának előértekezlete, d. u. 3 órakor az Unió főtanácsának a n­-e (napirend .Az Unió je­­lenlegi helyzete. Az 1922-23 évi költségvetés. Az uj népszövetségi ligák jelölése. A közgyűlés napirendjének megállapitása. Különböző kérdé­sek), este szinelőadás. Junius 4 én, vasárnap d. e. 10 órakor megnyitó közgyűlés. 12 órakor fogadtatás a köztársasági elnöknél, d. u. 4 órakor a bizottságok első ülése, este 9 órakor Prága város által adott estebéd. Junius 5-én, hétfőn d. e. 9 órakor a bizottságok második ülése, d. u. 3 órakor az első közgyűlés, 7 órakor dísz előadás az Operában (Eladott Menyasszony), 10 órakor fogadtatás­­ a Kereskedelmi Kamara és a Keleti Vásár rendezősége által. Junius 6-án, kedden d. e. 9 órakor a bizottságok harmadik ülése, d. u. 3—6 ig a második közgyűlés, 6—7 ig esetleg a főtanács újabb ülése és azon bi­zottságok ülése, amelyek még nem fejezték be munkájukat; 9 órakor a csehszlovák kormány által adott e­­>F-kéd. Június 7-én, szerdán d. e. 9 órakor a harmadik közgyűlés, d. u. a város megtekintése, esetleg még egy negyedik közgyű­lés, 6 órakor szoko­tk díszelőadása. Június 8-án, csütörtökön kirándulás Pilsenbe, a pilseni sörfőzdék és Skoda-művek megtekintése. A közgyűléseken az egyes országok népszövetségi ligái együttesen 20 kiküldöttel, a főtanácsban pedig hamm kiküldöttel képviseltetik magukat. A kiküldöttek fogadását, elszállásolását s kongresszus rendezését egy erre e célra alakult a külön bizottság készíti elő Prágában.­­ Amit az olaszok nem tudnak elfelejteni. A R. M. H. írja, hogy egy magyar újságíró társa beszélgetést folytatott Facta miniszter­elnökkel, aki beszélgetés során a geniuai kon­ferencia várható eredményéről nyilatkozott. Az olasz miniszterelnök optimista hangulattal tekint a konferencia eredményei elé. Facta kijelentette, hogy Németországot és Oroszországot újból be kell kapcsolni a nemzetközi gazdasági életbe, mert ez az alapfeltétele Európa újjáépítésének. A népeket szétválasztó gyűlöletet meg kell szüntetni s helyette a megértést és kölcsönös segítést kell diadalra juttatni. Facta rámutatott arra, hogy az egész közvélemény osztatlanul mögötte állott ama kijelentése alkalmával, ami­kor a konferenciát megnyitó beszédében kinyi­latkoztatta, hogy nincsenek győzők és legyő­zőttek, hanem egyenrangú tárgyaló felek állanak egymással szemben. Facta miniszterelnök nyi­latkozott ezután Olaszország és Magyarország jövő viszonyáról. Kijelentette, hogy az olaszo­kat régi baráti kötelék fűzi a magyarsághoz. Azt a szerepet, amelyet a magyar politikusok és a magyar katonák a múlt század hatvanas éveiben Olaszország felszabadításáért betöltöttek, az olasz közvélemény sohasem fogja elfelejteni. A magyarig legyen meggyőződve, — mondotta Facta — hogy Oaszország őszinte barátsággal viselteti Magyarország iránt és súlyt helyez arra, hogy a magyar nemzet és az olaszok e barátságát tudomásul vegye. Facta végül kije­lentette, hogy nagy örömére szó­lá­l, amikor Bethlen és Bán­ffy a magyar kormány képvise­letében látogatást tettek nála.­­ Az amerikai szlovák népszavazása. Mint a „Slovak“ írja, Hii­k» András képviselő autonómia-tervezete az amerikai szlovákok kö­rében nemcsak, hogy élénk­ viták tárgya, ha­nem az amerikai szlovákoknak az autonómiára való szavazásához vezetett. A „Slova­d Ame­rika“ (A szlovák Amerikában) című pártatlan szlovák nyelvű amerikai napilap a Hlinka ter­vezetének megismerése után az amerikai szlo­vákok között rendes népszavazást kezdemé­­nyezett; naponta százával kapta a lap az au­tonómiához hozzájáruló nyilatkozatokat és most megállapítja, hogy azok száma, akik az auto­nómia mellett szavaztak, kétszer akkora volt, mint az autonómia elleneseié. Ebből kitűnik — írja végül a lap — hogy az amerikai szlová­kok nagy többsége az autonómia mellett van. Ezt biztonsággal kijelenthetjük, mert lapunk egész Amerikában el van terjedve. — (Bohemia).­­ Csehszlovákia és Franciaország. A Neues Wiener Tagblatt prágai értesítése szerint a csehszlovák köztársaság közvetlenül a génuai konferencia köszöbön álló befejezése előtt a német-orosz szerződéshez hasonló gazdasági megegyezést fog kötni Szovjetoroszországgal. A megegyezés már megvolt az értekezlet kezdete előtt, de francia beavatkozásra az aláírás elma­radt. Miután most már bizonyos, hogy Génuá­­ban nem jön létre általános megegyezés Orosz­országgal, életbe fog lépni a csehszlovák-orosz szerződés. A szerződés erős részesedést bizto­sít a köztársaságnak Oroszország gazdasági újjáépítésében. A prágai lapok ezzel az ered­ménnyel kapcsolatosan olyan hangon írnak, amely világosan kifejezésre juttatja az eltérést az eddigi francia­barát politikától, így például a külügyminiszterhez közelálló Cesko Stovo félre nem érthető világossággal kijelenti, hogy az orosz kérdés tárgyalása és a gazdasági össze­köttetés újrafelvétele a mai Oroszországgal el­választja Csehszlovákia útját Franciaországétól és Párisnak Moszkvával szemben tanúsított me­rev elutasítása arra kényszeríti Csehszlovákiát, hogy a maga útján járjon. Komáromban is nyomorog egy csomó nyugdíjas tisztviselő, akik, ínségük­ben hiába járnak az ígéretek Mekkája, Prága vagy Pozsony felé, ott ezek ígéreteket kap­nak, ígéretekből pedig nem lehet megélni A politikai életben megszokott csi­rés csavarás az elbocsátottak ügyével kapcsolatban rette­netes helyzetbe hozta a kormány fejének sza­vába és becsületébe bízó tisztviselőket és köz­­alkalmazottakat. Adorján Marcel, az elbocsátottak elnöke hiába járja Prágát és Prágában a miniszte­

Next