Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-01-07 / 3. szám

Negyvenharmadik évfolyam, 3. szám. Szombat) 1922. január 7. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY­ I» O 1^ I T I K AI LAP. Előfizetési ár cseh­ szlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel: #gc9* évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára: 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GaáL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kátíar­« 29. hová úgy a lap­­ szellemi részét illető közlemények, »io a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőt Kéziratokat nem­ adunk vissza, Megjelenik tekint háromszor: kedden, csütörtökön és szombat is. a köztársaság népeinek az államférfiak nyilatkozataiból a napokban. A szokásos újévi beszédek mellett azonban különös súlyt kell helyeznünk Benes miniszter­­elnöknek nyilatkozataira, melyeket a köztár­saság keleti felének különböző városaiban s legutóbb Szlovenszkó fővárosában tett. A miniszterelnök személyesen akart tájékozást szerezni a csatolt területek viszonyairól, melyek az ifjú republika leg­fontosabb problémáját alkotják úgy gazda­sági, mint politikai tekintetben. A minisz­terelnök nagy kísérettel, melyből a hadsereg képviselői sem hiányoztak, jelent meg Ruszinszkóben és Szlovenszkóban s nem­csak a hatóságok vezetőivel tárgyalt, de meghallgatta a politikai pártok képviselőit is, hogy minden irányban megkapja a szükséges információkat. Ruszinszkó és Szlovenszkó konszolidációjának feltételei tették szükségessé látogatását, amit ismé­telten ki is fejezett beszédében. A szerzett tapasztalatok alapján re­­ményt kellően jelentette ki, hogy a most ránk köszöntött esztendő a teljes konszo­lidáció éve lesz, melynek mielőbbi meg­teremtéséhez szívesen ígérte meg támoga­tását. Az elhangzott beszédek foglalkoztak mindama problémákkal, melyek a köztársa­ság megalapozásának munkájánál számba jönnek, de a­melyeknek megoldása előtt nincsenek akadályok többé. Elolvasva a miniszterelnök nyilatko­zatait, reménykedés és bizakodás foghatná el az optimistákat, de meg kell vallanunk, hogy minket magyarokat nem ringathat­nak rózsaszínű álmok. A beszédekből hiányzik valami és minket épen az érde­kel, a­miről nincs szó benne : a köztár­saságban élő magyarság jövendő helyzete. Ebben a tekintetben adós maradt a mi­niszterelnök, mert még csak utalás sem történt az itteni jelentékeny számban élő­ magyar nemzetiségre. Mi, úgy látszik, a miniszter úr sze­mében nem bírnnk akkora súllyal, hogy arra számot tarthatnánk, hogy rólunk is megemlékezzék. Pedig mi is itt élünk, mi is nagy terhekkel járulunk az ifjú köztársaság fentartásához adóval, vérrel teszünk eleget a ránk háruló kötelessé­geknek és a közel­múlt eléggé igazolta ez igazságtalanul idekényszerített nemzeti­ségnek lojális magatartását. Eddig úgy beszéltek rólunk a kormány vezetői, mint az állam alsóbbrendű polgárairól, a mi­niszterelnök úr azonban még ennyire sem érdemesít bennünket. Mindenesetre jellemző ez a magatar­tás, mely a mai kormány álláspontját világítja meg a köztársaság magyarságá­val szemben s csak arra jó, hogy kiélezze az ellentéteket és bizalmatlanná tegye a magyarokat, kik láthatják, hogy helyzetük ez uj államban nem valami reményteljes. Magyar testvérek, ebből is tanulhattok! = Benes miniszterelnök Szlovenszkón. Január 3 án érkezett dr. Benes miniszterelnök Pozsonyba s fogadására Micsura dr. teljhatalom miniszter, Spire tábo­rok és Béla Metód zsu­pán jelentek meg. A miniszterelnököt a zsupán üdvözölte meleghangú beszédben, melyre Benes dr. válaszolva, örömét fejezte ki, hogy meg­látogathat­ja Szlovenszkót, melynek érdekében állandóan dolgozik.. Szlove­nszkó bizalommal tekinthet a jövőb­e, ez az év a belső konszoli­dáció éve lesz. D. e. 10 órakor a teljhatalmú miniszterrel meglátogatta a kikötőt, majd a duna forgalmi hivaatalban megtekintette a po­zsonyi és komáromi kikötők terveit, valamint a II. Keleti Vásár épületének tervét. Ezután a várost tekintette meg a miniszterelnök. I. e. 11 órakor küldöttségek tisztelegtek a mi­niszterelnöknél, melyekkel délután 2 óráig tárgyalt. A küldöttségek során a pozsonyi ítélő­tábla, a kereskedelmi és iparkamara, az egye­tem, a szlovenszkói közjegyzői kamara, a szlo­venszkói nemzeti színházegyesület, az állami hivatalok főnökei, hitközségek, állami alkalma­zottak, a gyáriparosok stb. képviselőit fogadta. A kereske­del­mi és iparkamara küldöttsége előtt a miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a­m­íg Németország és Ausztria nem térnek magukhoz a háború következményeitől, nem áll helyre az egyensúly Európában. A kis entente politikai kiépítése után annak gazdasági ki­építésére kell áttérni, mert export állam va­gyunk és hatalmunk a gazdasági életnek ipari és kereskedelmi ágain nyugszik. Meg van győ­ződve, hogy iparunk és kereskedelmünknek si­kerül a kezdet nehézségeit legyőzni és támo­gatását kilátásba helyezte. Majd az újságírókat fogadta s ezek után a szlovenszkói politikai pártok képviselőivel folytatott bizalmas tanács­kozást. Ezen tanácskozásokra a szlovák nem­zeti és gazdapárt, a csehszlovák szociáldemok­rata munkáspárt, a magyar és német szciál­­demokrata párt és a magyar és német keresz­­tényszocialista párt küldték ki képviselőiket. Délután 6 órakor az államtudományi társaság ülést­ tartott, melyen megjelent Benes minisz­terelnök is, ki Ruszinszkó és Szlovenszkó vi­szonyairól hosszabb beszédet mondott. A mi­niszterelnök kijelentette, hogy Ruszinszkóban már legközelebb hozzá lehet fogni a legfonto­sabb kérdések megoldásához s lehetséges lesz a választásokat előkészíteni Ott már legkö­zelebb lehetséges lesz megszüntetni a dikta­túrát, a statáriumot és bizonyos biztosítékok mellett a cenzúrát is. Szlovenszkó konszolidá­lására a demokratikus, vagyis tudományos rendszert tartja egyedül helyesnek, mely lé­­pésről-lépésre halad a végleges szintézishez. Szlovenszkóban lehetőleg mielőbb teljesen nor­mális közigazgatási viszonyoknak kell beállani. Ez az év a rendes konszolidálódás és rendes viszonyokra való átmenet éve esz. A minisz­terelnök este részt vett a színházban tisztele­tére rendezett előadáson s azután éjjel eluta­zott, Prágába. • Miről tárgyal a parlament? A január 10-én összeülő nemzetgyűlés programját most állítja össze az ötös bizottság. Most csak tíz ülés lesz és az ülésszak január végéig befeje­ződik. Letárgyalják egyebek között a hitbizo­­mányok megszüntetéséről, valamint a katonai nyugdíjasok illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez után az ülésszak után szünet következik s a következő ülésszak már csak márciusban l­?sz. Ez foglakozik­ majd a hadikölcsön kérdésével. A szociális biztosításról szóló törvényjavaslatra majd csak ősszel kerül a sor, míg az egyház és állam elválasztás ez évben már alig kerül tárgyalás alá.­­ A kormány árleszállítási akciója. A »Nar. Demokrácia« írja, hogy a kormány az összes pártokat egy előkészítő konferencia meg­tartására hívta fel, mert javaslatot akar a par­lament elé terjeszteni az elsőrendű szükségleti cikkek árainak minimalizálására. A kormány meg akarja szabni a közszükségleti cikkek árait és csak ez után fog sor kerülni a tisztviselők fizetésének indukciójára. Nem hisszük, hogy a kormány elölről akarná kezdeni a hála Istennek már megszűnőfélben levő maximált árak pana­mista világát­ . A magyar munkásság a jóvátétel ellen. A kormány és a szociáldemokraták közötti tár­gyalások során utóbbiak kijelentették, hogy amikor arra kerül a sor, hogy az agyonnyomo­­­rított és legcsekélyebb fizetésre is képtelen or­szágból az entente jóvátételi összegeket akar majd kisarcolni, nemzetközi összeköttetéseiket felhasználják, hogy Magyarországot ezen igaz­ságtalanságtól megkíméljék.­­ A „Cas“ a szlovenszkói viszonyokról. A szlovenszkói közállapotokat tárgyalva a »Cas« hangsúlyozza, hogy a cseh résznek nem szabad megfeledkeznie arról a körülményről, hogy a szlovákok között elegendő számban található intelligens, megfontolt s az állam egységét ille­tőleg lojálisan gondolkozó egyéniség, aki képes lenne Szlovenszkó sorsát a cseh-szlovák állami egység szellemében vezetni. A cseheknek nem szabad minden alkalommal döntő birákként fel­lépniük Szlovenszkóban s nem szabad a ben­­szülött lakosságot erőszakkal oktatniok arra, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni. Ha Szlovenszkón a szlovákok nem teremtenek ren­det és békességet, nekünk — cseheknek — ez sohasem fog sikerülni. Nem szabad tehát dön­tenünk az oly szlovák kérdésekben, amelyeket nem értünk, mindössze támogatnunk kell azon szlovák vezető férfiakat, akik ezen kérdéseket a cseh-szlovák egység érdekei szerint megoldani képesek. A lap elején­ a Micsura miniszter elleni támadásokat, ki jelenleg az új megyei beosztás munkálatait vezeti be. A szlovenszkói minisz­térium különben belátható időn belül likvidál­tatni fog.

Next