Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-13 / 6. szám

3. oldal. Komáromi Lapok B«—" " 111 ................­­ w 1 iHii­atailailiJliMiÉililitÉiti] ,POLIO-utolérhetetlen mh ----------- MINDENÜTT min lőségével nyújt. § KAPHATÓ! ---------­----------------------------------m egyede tevékeny részt vehessen a nem­zeti építőmunkában. Ez újabban sokat hangoztatott és végre valahára elismert igazság, így megfogalmazva igen egy­szerűnek is látszik, de ennek programm­­szerű gyakorlati megvalósításához nem csak leleményesség, szeretet és kitartás, hanem jó gyakorlati érzék is szükséges, mert csak azok az eszmék szépek az építőmunka szempontjából, amelyek a gyakorlatban eredményesek is. A Magyar Nemzeti Párt kulturosz­­tálya, illetve ennek előadója, Egyed Aladár, szerencsés kézzel fogott hozzá a kulturális programm intenzív megva­lósításához akkor, mikor elhatározta, hogy a mostani tél folyamán 1927 márciusáig minden faluban, ahol a párt­nak szervezete van, 10—10 kulturális estét, illetve előadást rendeztet a falusi kulturreferensek által. Hogy a szép és életrevaló terv egyöntetű zavartalan keresztülvitelének s az esték előkészí­tésének munkáját megkönnyítse, elha­tározta, hogy minden kultur-est anyagát teljesen kidolgozva, nyomtatásban is kiadja s a füzeteket megküldi a közegi kulturreferenseknek. A terv elgondolói nagyon helyesen látták meg azt, hogy a falvakra nem lehet a város kulturmozgalm­ainak zub­bonyát ráhúzni és a kérdést ott kell kezdeni, ahol az elemi iskola kezdi minden emberen: a kultur-abbén, és számolni kell a gyakorlat akadályaival és az elmaradt magyar falvak primitív, nehézkes viszonyaival. A falusi kultúra virágzó szigetének alapjait csak ilyen, a szigeteket építő koraiakéra emlékez­tető, lassú, aprólékos munkával lehet lerakni, s a hálátlanság, részvétlenség és lekicsinylés gúnymosolyai dacára is itt és így kell keresni az alkotó magyar munka lehetőségeit. És tán itt is van az igazság: csak öt-hatszáz magyar fa­luban tartsák meg a tíz-tíz előadást,­­ s az öt-hatezer magyar kultur-est egy­szerre komoly népnevelő cselekedetet jelent. Egyed Aladár összeállításában nem­régiben jelent meg az előadássorozat első füzete, mely a még aktuális és tervbe vett Rákóczi-ünnepek teljes anya­gát tartalmazza. A 30 oldalas füzetben egy ügyes keretprogrammot állított össze az előadó, változatos és gazdag tartalommal, a falusi nép szellemi nívójának megfelelő mederben tartva az egész anyagot. A programm ének­számai mellé mellékelve vannak a kot­ták s minden szám után ott található Egyed Aladár megjegyzései és gyakor­lati utasításai a falusi rendezők szá­mára, amelyben a falu lelkét kitünően ismerő népnevelő és pedagógus lelki­­ismeretesen részleteiben kioktatja füzet olvasóját az estély megrendezé­­­sének és az egyes számok betanításá­nak és előadásának legpraktikusabb és legegyszerűbb módjairól. A gondolat tervszerűen egységes keresztülvitele ebben az életrevaló for­mában előreláthatólag biztosítani is fogja a kulturmunka sikerét, melynek nagy horderejét felesleges kihangsú­l­­yozni: ma a tömegek korszakát éljük, minden akció,a­­mely a tömegeket tudja megfogni, megmozdítani és ne­velni, emberi értékeket teremtő élet­erőt termel és használ fel az emberi közösségek javára. De kétszeresen áll ez akkor, mikor a­­ munka kulturális téren indul és a tömegek lelki jóságát tűzi ki célul. A példaadó akció s a sorozat első füzete ezt a célt szolgálja, ebből a szempontból és csakis ebből szabad megbírálni s így nézve meg kell álla­pítanunk, hogy a kulturmunka jó sikere az egész magyarságnak a javát szol­gálja és elismerését érdemli ki. Győry Dezső. Hogyan él Masaryk? — A Komáromi Lapok prágai munkatársától. — Prága, — jan. 11. Masaryk, a köztársaság elnöke, mint köztudomású, tudós volt, mielőtt a leg­nagyobb közjogi méltóságra emelke­dett. — az is maradt Magától értető­dik, hogy az államügyek nem töltik ki az államfő egész napját. Ezt a­­ szabad­ időt a 76 éves elnök filozófus kizárólag önképzéssel tölti, kutatással és tanul­mánnyal, új könyvek írásával, avagy új koncepciókkal, így lakhelyén, a prágai várban, ahol a telet tölti, egy­ rendkívüli könyvtár van, amely egy előszoba (ez szintén könyvtár) és egy magánszalon között van, amelybe a hálószoba nyílik. A könyvtár 35 000 kötetet tartalmaz és bennük minden lehetséges és fontos, amit csak a szociológia, filozófia és politika nyújt. Ebből a dolgozószobá­ból élvezi Masaryk Prága elragadó panorámáját. Rendszerint délután dol­gozik itt. Délelőtt az államügyek fog­lalják le: politikai megbeszélések, leve­lezés, kihallgatás. A reggelt újságolva­sással tölti. Nem szemelvényeket olvas, hanem a reggelinél kb egy óra hos­­­szat a főváros cseh és német sajtóját és a külföldiek közül az „Arbeiterzei­­tung“-ot, a „Vorwärts”, a „Quoti­­dien“-t, a­­ Daily Ch­ronieleM stb. futja át. A déli sziesztát ritkán tölti alvással, leginkább szépirodalmi olvasmányok­kal. Ez számára, mint egyszer írta, a legjobb felfrissülés. Uzsonna után kedv­vel séta lovagol ki a várból a városon kívül. Azután esti 8 óráig dolgozik. Jelenleg a konkrét logikáról szóló könyv írásával foglalkozik. Ebédre és délutáni teára gyakran fo­gad vendégeket, művészeket, tudósokat és kiváló embereket a legkülönbözőbb foglalkozási ágból a világ minden tá­járól. A nyarat villájában tölti, közel Prágához, Lanában. Napi beosztása itt sem változik nagyjában. Ekkor is a könyvbúvárkodás jellemzi őt. Augusz­tus és szeptember hónapot pedig Szlo­­venszkón Kistapolcsányban tölti. Ezt az időt rendszerint könyvei megírására és folytatására szenteli, mert ezek a hóna­pok politikailag szó­csendet jelentenek. A nyáron az elnök vendégei voltak Douglas Fairbanks és Mary Pickford. Majdnem az egész napot ott töltötték Masarykkal, leányával, Olgával és két bájos kis gyermekével sétáltak a lanai parkban. Biztos, ha a köztársaságban a masa­­ryki elvek diadalra jutnának, akkor ugyan kevés dolguk lenne a hivatalok­nak a nyugdíjügyekkel, nem is szólva az illetőségi hajszáról. §. kéznek arra a végtelen kellemes elő­adásra.­­ Legutóbb a gályarabok emlékére rendezett ünnepélyen volt Komárom­ban és a gályarabokról tartott emlék­­beszédével valláskülönbség nélkül elra­gadott minden hallgatóját. A tudós püspök ugyanis egészen újat adott a hallgatóinak. Ő ugyanis bejárta mind­azokat a helyeket, ahol a gályarabok megfordultak és ott a helyszínen gyűj­tötte össze adatait és a gályarabokra voatkozó emlékeket. Ezeken az ada­tokon építette fel aztán a lebilincselő előadását, amelynek végeztével min­denki őszintén sajnálta, hogy már vége van az előadásnak. Most vasárnap, január hó 16 án újra előadást fog tartani a tudós püspök. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet vezetőségének felkérésére vasárnap Komáromba érkezik és a d­u. 6 órai kezdettel a Kollégium nagy­termében megtartandó szeretetvendég­ségen szabadelőadást fog tartani. A szabadelőadásának tárgya keleti úti emlékei. A tudós püspök keleten és nyugaton nagyon sokat utazott, kü­lönösen fiatal éveiben de most is alig múlik el év, hogy ha máshol nem, Olaszországban ne töltene pár hetet, ahol könyvtárakban és könyves­bol­tokban már nagyon jól ismerik a nagy könyvbúvár tudós püspököt. Ez alkalommal keleti utazásából fogja meríteni a tárgyát. Amint már említettük, a komáromi Prot. Jótékony Nőegylet vasárnap rendezi a legközelebbi Szeretetvendég­­ségét a kollégium emeleti dísztermé­ben, hogy az elaggott szegényein se­gíthessen. A szeretetvendégségek mindig ked­ves összejövetelei voltak Komáromnak, ahol Komárom társadalma valláskü­lönbség nélkül találkozni szokott. A vasárnapi szeret­etvendég­ség gaz­dag műsorát közének vezeti be. Az ének után Parais Árpád komáromi ref. segédlelkész mond imádságot. Utána Jánossy Lajos ev. lelkész a kitűnő és népszerű szónok fog bibliát magyarázni. Ezután Balogh Elemér pozsonyi ref. püspök tartja meg szabadelőadását Keleti emlékeimről cimen. A szabadelőadás után szünet kö­vetkezik, amely alatt a Nőegylet fá­radhatatlan vezetősége élén Papp- Kovách Elemérné elnöknővel kedves vendégszeretettel teát, szendvicset, tea­­sütemányt szolgálnak ki. Utána szavalat következik. Dal az imádságról, Szabolcska Mihály e ked­ves költeményét Milus Edith fogja el szavalni. Majd zongoraszám szórakoztatja a hallgatóságot,Liszkay Eszter Moskovsky keringőjét és Gaál Magyar ábrándját fogja eljátszani. A gazdag műsoron melodráma is szerepel. A vándor madár című, Ábrányi Emil megkapó melodrámáját Végh Jolán fogja elszavalni. A zongora kíséretet Tóth István ref. énekvezér látja el. Szép magyar dalok is szerepelnek a műsoron, amelyeket Tóth József fog elénekelni Nagy Mariska zongora kísérete mellett. Tekintettel a gazdag műsorra és a jótékony, nemes célra, bizonyára szép közönség keresi fel vasárnap d. u. 6 órakor a Kollégium nagytermét. A gazdag műsor és a szíves ven­dégség dacára a belépődíj csekély 5 K. Tekintettel a jótékony célra felülfi­­zetéseket hálás köszönettel fogadnak. Balogh Elemér ref. püspök előadása a ref. Kollégiumban. Keleti úti emlékeiről fog szabadelőadást tartani a vasárnapi szeretetvendégségen a Kollégiumban. Aki csak egyszer is hallotta Balogh Elemér, pozsonyi ref. tudós püspöknek előadását, megállapíthatta, hogy Balogh Elemér püspök a legkellemesebb elő­adók közé tartozik, aki szeretettel csüng a témáján és ezt a szeretetet sugározza ki egész előadása, úgy, hogy már az első öt percben magához láncolja a hallgatóság összes tagjait. Előadása színdús, közvetlen és keresetlen és so­hase száraz statisztikai adatokon épül fel, hanem az ő végtelen kedves megfi­gyeléseit adja elő lebilincselő modorban. Akik hallották őt a komáromi kul­túrpalotában amerikai útjáról beszá­molni, bizonyára még élénken emlé­ 1927. január 13. „Kedv, remények, Lillák Isten veletek!“ Fekete-téli riport Csokonai Vitéz Mihály szerelméről, Vajda Júliáról — Saját munkatársunkról. — Komárom, —jan. 11-én­ kívül sötét gondolatokat is, amennyi­ben Csokonai Vitéz Mihály nyomorú­ságára és szenvedéseire emlékeztet, akinek élete egyik legfájdalmasabb mementója a magyar költők sorsának. A vendéglő előtt megáll a kocsink és elindulunk a Lilla emlékek felé, a vendéglő azonban szintén Dunaalmás egyik nevezetessége, amit kevesen tud­nak. Azelőtt a kamaldusi szerzetesek rendháza volt és 1605-ban ebben a házban írták alá a zsitvatoroki békét, a törökök és magyarok között. A vendéglőtől három-négy házzal odébb áll az az egyszerű kis ház, amely­ben Vajda Júlia élt. Csokonai Vitéz Mihály reménytelen szerelme, melyből a magyar irodalom értékes gyöngyei sajogtak ki, a „Lilla“ dalok. Itt nosz­talgiázik még most is a megkopott kunyhóban, amelynek homlokfalán a két zsalugáteres ablakból mintha Lilla szeme szomorkodna ki. Az ablakok fe­lett kis márványtábla ékeskedik a meg­fakuló betűkkel. Most, hogy a szürke égről unalma­san szemereg az eső és csúnyán sá­rossá válik ez a város, még monono­­tonabb az élet, mint máskor. Ilyenkor nehéz a riporternek valami új, kiakná­zatlan témát találni, amivel másnap ki tudná elégíteni az olvasó közönség érdeklődését. Szenzációk nem zavarják meg erre­felé a jó embereket, itt min­den rendesen és békében halad a maga útján előre és még többször — visszafelé. Ebben a szomorú és sivár időben, mikor a kisvárosi életre ránehezedik a témátlanság és nem is élet az élet, hanem csak létezés, a riportert meg­érinti a múlt. Mert múltja: szép ennek a kicsiny, de annál becsületesebb vá­rosnak, amelynek jövőjéért is mintha már csak a múlt tartaná meg a lelkeket. A múlt most jóbarátunk lesz, hűséges, kitartó cimboránk, aki láthatatlanul ballag mellettünk, mikor a lucskos idő­ben járjuk a régi utcákat és sokat tud nekünk mesélni a fekete-téli délutánon. Az egyhangú napokban, mikor alig tör­ténik valami esemény. * Lenhardt Gyurka barátommal, a festő­művésszel, aki szőke „Krisztus szakállá­­val“ jellegzetes benyomást hagy az emberben és mindjárt megmutatja nem mindennapi művészlelkét, megyünk a határon Dunaalmás felé. Kocsink már elhagyta Szőny nagyközséget is, amely­nek barok temploma még messzire lát­szik ki a falu házai közül. Aztán nem­sokára elérjük Almásfüzitőt, majd na­­gyon szép vidéken halad az országút tovább Dunaalmás felé. Szőnytől Almás­füzitőn Dunaalmásig a több napi eső­zés után is feltűnően jó az országút, aminek okát abban tudjuk meg, hogy ezt az utat még a rómaiak építették, az egykori Pannónia idejében, és a rómaiak mesterek voltak az utak ké­szítésében. Dunaalmásra érkezve a vendéglőtől nem messze, pár házzal odébb áll az a kicsiny ház, melyben Vajda Julia, a „Lilla“ néven lett ismeretes Csokonai Vitéz Mihály szerelmese élt. Ez a ki­csiny ház Dunaalmás egyik legérdeke­sebb nevezetessége, amely ennek a kies fekvésű Vértes-hegység alján elte­rülő szinmagyar községnek kedves poézist ad. Kedves poézist, de azon­ E házban született Lilla Csokonai Vitéz Mihály nemzője. A ház egyébként most a dunaalmási református hitközség tulajdona. Dunaalmás, amely Komáromtól kb. 20 km­-nyire fekszik Magyarországban, Lilla házán kívül még Lilla földi ma­radványait is őrzi. A református teme­tőben, közel a katolikus temető szom­szédságához és a katolikus templomtól néhány lépésnyire van a vasráccsal körülkerített kettős sír, mely Vajda Jú­lia emlékét őrzi A sír most ebben a téren őszi hangulatban nagyon ápolatlanul és elhagyatottul tűnt fel. A kettős sírkő közül a baloldali Vajda Júliáé, mely gótikus stílusban készült. Felírása a következő: Lilla áldott hamvainak emelte férje Végh Mihály esperes. Élt 78 éveket. Meghalt febr. 15. 1855. Mellette, a jobboldalon román stílus­ban elrendezett sírkő jelzi Vajda Julia első férje emlékét. Ennek a sírkőnek a felírása:

Next