Könyvvilág, 1984 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Az egészségügyi könyvkiadás eredményei és gondjai Az orvosi könyvek, éppúgy, mint minden tudományos mű, egészen a XVIII. századig Eu­­rópa-szerte - így Magyarorszá­gon is - latin nyelven jelentek meg. Csak a XVIII. században kezdett tért hódítani a nemzeti nyelvek használata. Az első magyar nyelvű or­vosi folyóirat, a Magyar Orvosi tár 1831-ben indult meg, de az is ismeretes, hogy az első kife­jezetten orvosi tárgyú magyar nyelvű kiadványt - Frankovics Gergely Hasznos és fölötte szükséges könyv­ét - az 1580-as években, Németújváron adták ki. A szervezett orvosi könyvki­adás Markusovszky Lajos ne­véhez fűződik, aki 1863-ban megalapította a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot, amely még a felszabadulás utáni években is működött, egészen az állami orvosi könyvkiadás létrehozásáig. A szakmai körökben közis­mert nevén MOKT közel 100 évig tartó működése jelentős mértékben járult hozzá a ma­gyar orvostudomány és a tudo­mányos ismeretek szakmai el­terjedéséhez. Kiadvány-soroza­tában a legkiválóbb tudósok írásai jelentek meg, s a köny­vek terjesztését jelentős mérték­ben segítette, hogy a MOKT a rendszeres vásárlók számára különböző kedvezményeket nyújtott. 1949-ben a szervezett orvosi könyvkiadást az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt működő Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó és Terjesztő Válla­lat vette át. Ennek jogutódja­ként alapították meg 1957-ben a Művelődési Minisztérium Ki­adói Főigazgatósága felügyele­te alá tartozó Medicina Könyv­kiadót, azzal, hogy az orvosi könyvkiadás tekintetében a szakmai felügyeletet az Egész­ségügyi Minisztérium látja el. A kiadó feladata, hogy előál­lítsa az orvosi egyetemek, főis­kolák, egészségügyi szakisko­lák és szakközépiskolák tan­könyveit, az orvosok tovább­képzését szolgáló szakmai könyveket, monográfiákat, ké­zikönyveket, valamint az egész­ségügyi ismeretterjesztő kiad­ványokat. (Egészen 1965-ig a Medicina adta ki az Orvosi He­tilapot, és valamennyi orvosi szakfolyóiratot is.) Nem jelentéktelen azoknak a kiadványoknak a sora sem, amelyeket a kiadó az Egészség­­ügyi Minisztérium, illetve más országos intézmény megrende­lésére ad ki. A Betegségek Nem­zetközi Osztályozása című WHO-kiadvány vagy az „Or­szágos Orvostörténeti Könyv­tár” közleményei például hazai és nemzetközi viszonylatban is jelentős művek. A Medicina évente összesen 70-80 orvosi tárgyú könyvet ad ki, köztük 10-15 egyetemi tan­könyvet. A szerzői késések és nyomdai nehézségek miatt ki­sebb zökkenők előfordulnak ugyan a tankönyvkiadásban, de az Egészségügyi Minisztéri­ummal teljes egyetértésben a kiadó a tankönyvek fogyását állandóan figyelemmel kíséri és különös gondot fordít arra, hogy az első két évfolyam ne maradjon tankönyv nélkül. Egészségügyi főiskolai tan­könyveink kiadása csak az el­múlt évben kezdődött meg, a tervezett hét-nyolc kiadványból eddig kettő jelent meg. Az egészségügyi szakiskolák és szakközépiskolák tankönyvigé­nyét az Egészségügyi Miniszté­rium, illetve a Művelődési Mi­nisztérium méri fel és kiadásu­kat a kiadó minisztériumok megrendelésére végzi. Egyetemi tankönyveink leg­többje azonos tartalommal, de eltérő kötésben, magasabb áron, szabadforgalmi változat­ban is megjelenik, a tovább­képzés, illetve a szakorvoskép­zés nélkülözhetetlen segédesz­közeként. Számos sikeres sorozata van a kiadónak. A legrégebbi a „Gyakorló orvos könyvtára”, melynek 1983-ban jelent meg a 200-ik kötete, Szécsény Andor szerkesztésében, A sebészeti ügyelet alapjai címen. Ez a so­rozat fennállása óta több válto­záson esett át, amíg a kezdeti négy-öt íves brosúráktól a mai 10-15 ív terjedelmű, kemény kötésű könyv lett. A speciális érdeklődésű egyetemi hallga­tók és fiatal orvosok igényeit igyekszik kielégíteni a néhány éve megindított „Aesculap” so­rozat. Sikerét igazolja, hogy nem egy kötetét újra ki kellett adni. A különböző sorozatokban megjelent kötetek felsorolása meghaladná e cikk kereteit, de mégis szeretném megemlíteni az év végén megjelenő, Csépá­­nyi Attila szerkesztésében ké­szülő Sürgősségi betegellátás cí­mű kiadványt: három kötetben jelenik meg és minden fiatal orvos számára hasznos segítsé­get fog jelenteni. Az inspekciót ellátó orvosnak azonnal állást kell foglalnia a hozzá bevitt be­teg ügyében, felelősséggel kell eldöntenie, hogy szükséges-e az azonnali orvosi beavatko­zás. Ebben segít ez a gyakorla­tilag minden orvosi szakmát felölelő vademecum. Igen jelentősek az „Orvostu­domány aktuális problámái” és a „Biológia aktuális problé­mái” című, évente három-há­rom kötettel jelentkező soroza­tok. Példányszámukat nem tartjuk ugyan kielégítőnek, de szakmailag elismertek. (Félő, hogy a viszonylag alacsony pél­dányszám mögött terjesztési hiányosságok vannak.) Kiadónk egészségpolitikai tevékenységét reprezentálják az „Alkohológiai Kiskönyvtár” és az „Egészségnevelés Szak­­könyvtára” sorozatokban meg­jelenő kötetek. Az előbbi tema­tikáját az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottsággal, az utóbbi­ét pedig az Országos Egészség­­nevelési Intézettel együttmű­ködve állítjuk össze. A szakkönyvek, monográfi­ák, kézikönyvek kiadása kérdé­sében az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács foglal állást, megvizsgálja a téma szükséges­ségét, a szerzők szakmai alkal­masságát, javaslatai kiterjed­nek a tervezett mű tematikájára és terjedelmére is. A Medicina terveinek össze­állításakor arra törekszik, hogy a szakmai igényeket minél szé­lesebb körben elégítse ki, ezért minden jelentősebb orvostudo­mányi ág szakterületéről jelen­tetünk meg könyvet. Az utóbbi időben kiadott összefoglaló­­jellegű munkák közé sorolható Lampé László háromkötetes, egyetemi tan­könyvként és szakkönyvként megjelent Szülészet-nőgyógyá­szat című műve, amely nem­csak felfogásában tükrözi a korszerű orvosi ismereteket, de technikai, tipográfiai kivitele­zésében, bőséges, színes illuszt­rációival is eltér a hagyomá­nyos tankönyvektől. A szívgyó­gyászat egész területét öleli fel egy másik, ez év végén megje­lent összefoglaló mű, Anta­­lóczy Zoltán professzor Kar­diológia című könyve. Fontos feladata kiadónknak, hogy egészségügyi ismeretter­jesztő kiadványaival a lakosság körében egészségnevelő mun­kát végezzen, kiadványaink foglalkoznak tehát az egészsé­ges életmóddal, a helyes táplál­kozással, a családi életre neve­léssel. összefoglaló jellegű, leg­jelentősebb ismeretterjesztő ki­adványa kiadónknak a már 4. kiadásban előkészületben levő Egészségügyi ABC (főszerkesz­tője Jellinek Harry professzor). Ugyancsak közkedvelt és szá­mos, mindig nagy példányszá­mú kiadást ért meg Szendei Ádám Orvos a családban című könyve, amely a szomszédos Csehszlovákiában is igen nép­szerű. Fontos feladatának tartja a kiadó, hogy a népesedéspoliti­kai határozat végrehajtását megfelelő kiadványokkal tá­mogassa. Ilyen szándékkal ké­szülő könyveinkből tanácsokat kapnak a terhes nők (Hirsch­­ler: Szülőszoba, tessék belépni!), az édesanyák (Pikter Emmi szerkesztésében Anyák könyve, Velkey László szerkesztésében Gyermekeink gondozása, nevelé­se). Rendszeresen megjelente­tünk családtervezéshez szüksé­ges tudnivalókat tartalmazó ki­adványokat (Aszódi Imre- Brencsán János A házasélet ABC-je, Seregély György Fo­gamzásgátlás, Szex Kresz). A Medicina Könyvkiadó fő profilja az egészségügyi, orvosi könyvkiadás, de - bár az olva­sók közül ezt sokan nem tudják - a Sport és Panoráma kiadói megjelölésű művek is vállala­tunk kiadványai. E cikk terje­delme nem teszi lehetővé, hogy e két szerkesztőség munkájáról is részletesen szóljunk, róluk talán egy másik alkalommal. Mindennapi életünk legfőbb problémái, gondjai elsősorban gazdasági természetűek, vagy legalábbis abból fakadnak. Kétirányú nyomás nehezedik ma egy szakkönyvkiadóra. Egyfelől eleget kell tennie an­nak az alapvető kultúrpolitikai, szakmai elvárásnak, hogy a sa­ját területén minőségileg és mennyiségileg egyaránt egyre magasabb szinten nyújtson ol­vasni­, illetve tanulnivalót a szakemberek, a tanulóifjúság és az érdeklődő nagyközönség számára. Másfelől felsőbb szer­veink elvárják a gazdálkodás eredményességének ha nem is növelését, de legalábbis a szin­ten tartását. E kétirányú elvá­rásnak rendkívül nehéz és egy­re nehezebb lesz eleget tenni. A nyomdai árak rohamosan növekednek, a könyvek ára - mely a ráfordításoktól teljesen függetlenül kerül megállapítás­ra - csak csekély (központilag meghatározott) mértékben nö­velhető. E tendenciózus veszte­séget csak igen korlátozott mér­tékben lehet nagy példányszá­mú, jelentős nyereséget hozó, ismeretterjesztő művek kiadá­sával ellensúlyozni, mert a ter­jesztő vállalatok, készletfinan­szírozási nehézségek miatt csak meghatározott évi keretösszeg erejéig vesznek át könyveket a kiadóktól. Nem szeretnék részleteseb­ben belemerülni gondjaink is­mertetésébe, összességében úgy gondoljuk, hogy a könyv­kiadó vállalatok jövőbeni za­vartalan működése, a tevékeny­ségükön keresztül érvényesülő kultúrpolitikai célkitűzések megvalósításának biztosítása érdekében a gazdasági szabá­lyozás, az érdekeltségi rend­szer, a gazdálkodási feltételek jelentős mértékű (nyomda-ki­­adó-terjesztői szintű, összehan­golt­ ésszerűsítése szükséges. Tudjuk, hogy az illetékes szervek foglalkoznak ezekkel a gondokkal, várhatók bizonyos intézkedések tevékenységünk feltételeinek javítása érdeké­ben. Tudjuk azonban azt is, hogy gondjaink nem oldhatók meg csupán rendeletekkel, in­tézkedésekkel, máról holnapra. A fejlődés, a jövő biztosításá­nak legfőbb záloga a szorgal­mas, odaadó munka, melyet eddig is és a jövőben is igyek­szünk kifejteni hivatásunk, a magyar könyvkiadás, a szak­emberképzés, a kultúra érdeké­ben. Prof. Dr. Árky István a Medicina Könyvkiadó igazgatója fil­ m KÖNYVVILÁG

Next