A könyvtáros, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953-10-01 / 10. szám
Azok a könyvtárosok, akik izgalommal várták a szabvány megjelenését, biztosra vették, hogy a címleírási szabályokat nem fogja mereven alkalmazni, tekintettel arra, hogy nálunk a gyakorlatban különféle eljárások alakultak ki. Nem is lett volna helyes, hogy a címadatok elhelyezésére, sorrendiségére egyetlen változatot írt volna elő és tett volna kötelezővé a szabvány. A megengedett változatok száma azonban a legvérmesebb reményeket is felülmúlta. Ha az elhelyezés és sorrendiség minden egyes változata szerint külön-külön és együtt alkalmazva akarnak egy könyv címleírását elkészíteni, közel tucatot kitennének ezek a változatok. Tanulmányozásuk közben joggal alakulhat ki az a vélemény, hogy a szabvány regisztrálja a címleírási gyakorlatunk során kialakult különféle eljárásokat. Ilyenformán a szabvány nem szünteti meg a katalogizálásban kialakult eljárások különféleségét, mert csaknem mindenik könyvtáros — alapos és gondos tanulmányozás után — rájöhet arra, hogy eddigi címleírási gyakorlatán nincs mit változtatnia, mert a szabvány azt megengedettnek tartja. Nem is változtat — hiszen a címleírásnál legfontosabb elv a következetesség — hacsak a központi feldolgozás áldásaiban kívánván részesülni, megint csak a következetesség miatt, ezután annak mintáihoz igazítja címleírási gyakorlatát. A címadatok elhelyezésére, mint említettem, a szabvány többféle változatot »ajánl« és ehhez hozzáteszi, hogy »más elrendezés is alkalmazható«. E változatok közül elég lett volna kettőt a szerzői és testületi szerzős, szintén kettőt a szerző nélküli művek számára nem »ajánlani«, hanem előírni. Az előírt változatok, mint eddigi gyakorlatunkban a leginkább előfordulók, a következők lehettek volna: Szerzői és testületi szerzői műveknél: CSOKONAI VITÉZ Mihály Tempefői. Szatírai játék. (A jegyzeteket összeáll. Vargha Balázs.) Bp. Szépirod. K. [1951]. 107 p. 20 cm. CSOKONAI VITÉZ Mihály: Tempefői. Szatírai játék. (A jegyzeteket összeáll. Vargha Balázs.) Bp. Szépirod. K. [1951]. 107 p. 20 cm. A második változat sokszorosító eljárással dolgozó könyvtárak szempontjából jelentős, mert az adréma-lemez kapacitása mindössze nyolc sor. Szerző nélküli műveknél: Szerződéses rostkender- és rostlentermeléssel biztosítjuk textilellátásunkat. Bp. Egyet. Ny. 1950. 7 p. 20 cm. Szerződéses rostkender- és rostlentermeléssel biztosítjuk textilellátásunkat. Bp. Egyet. Ny. 1950. 7 p. 20 cm. Az első változat logikusan következik a szerzői művek leírásának első változatából is. A második változatot — ez igen elterjedt könyvtárainkban — indokolja a rendszó jobb, célszerűbb kiemelése. Azt, hogy az impresszum-adatok sorrendiségét két változatban engedélyezi a szabvány, csak helyeselni lehet; az érvek úgy szólnak a hely, kiadó, év, mint a hely, év, kiadó sorrend mellett. Megnyugtató módon tisztázza a szabvány a névvariánsok kiegészítésének módját is a következőképpen: [JÓKAI] Mór Hétköznapok. Regény. írta Jókay Mór. A másik változat: [JÓKAI] JÓKAY Mór el is maradhatott volna, vagy fel kellett volna hívni rá a figyelmet, hogy az első változat világosabb, célszerűbb. A névvariánsok kérdéséhez kapcsolódik az orosz és szovjet szerzők nevének, cirillbetűs címek átírásának a módja. Ezt az erre vonatkozó szabvány (MNOSZ 3394—51) már régebben szabályozta. Az ezzel kapcsolatos elvi álláspont, hogy t. ! a betűhív átírást kell alkalmazni — helyes. Azt azonban nem lehet helyeselni, hogy ezt a szabvány mereven, minden kivétel nélkül alkalmazza. A szabványtervezet kivételt tett Dosztojevszkij és Turgenyev nevének átírásánál azzal az indokolással, hogy kiejtés szerinti névalakjuk annyira közkeletű, hogy átírásuknál következetlenség nem fordulhat elő. A végleges szabványból e kivételek töröltettek, pedig indokoltabb lett volna szaporítani a számukat. Fagyejev neve is annyira közismert — elmondhatjuk bízvást, minden könyvtárlátogatónak kedves ismerőse —, hogy Fadeev-ként idegenül hat számára. A vonatkozó szabvány különben a betűhív névalakok kiejtésének a magyarázatát is a könyvtári gyakorlattal össze nem egyeztethető módon végzi: ul A Könyvtáros» — oft