Csák Máté (szerk.): Major János önmagáról (1997)
MAJOR JÁNOS 1934-ben született Budapesten. Tanulmányait a Művészeti Gimnáziumban és a Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1959-ben kapott diplomát, mesterei Ék Sándor és Koffán Károly voltak. Szerepelt a Fiatal Művészek Stúdiójának killításain, a Miskolci Grafikai Biennálé és a Magyar Grafika 1968 kiállításon. 1966-ban Bécsben az Europahaus kiállításán második díjat nyert, 1968- ban a Vignolai Grafikai Kiállításon aranyérmet kapott. Részt vett magyar grafikai kiállításokon német és holland városokban. Külföldi tanulmányúton Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban járt. Önálló kiállításai: 1989-ben Óbudai Pincegaléria, 1996-ban Budapesti Történeti Múzeum, 1997-nem Körmendi Galéria, Budapest. Szerkesztette: Csák Máté 1025 Budapest, Nagybányai út 25. Telefon: 275-0214 Tel./Fax: 176-2110 KÖRMENDI GALÉRIA PEST 1997 MAJOR JÁNOS ÖNMAGÁRÓL Szerettem a festőket, a régieket jobban, mint a moderneket, de igazi szerelmem mégis inkább a költészet volt. Ha felidézek pár versszakot kedves költőimtől, talán értelmezi azt, ami nekem is művészi szándékom. Baudlaire: Kedves két leányka a halál és a kicsapongás hogy szeretnek, vadul és egészségesen! Rongyfedte és örök szűz ölük, mintha folyvást fárad és dolgozik, még nem szült sohasem. A családkerülő, gyászos költőt, ki romlás kegyence, sanyarú udvaronc, s pénztelen, a sír s a lupanár vackán oly öröm, oly láz várja, amely soha önvádat nem terem. A koporsó meg az alkóv pokoli odva, két irgalmas nővér, iszonyú képeket kínál, szörnyű gyönyört, s borzadályt, édeset. Kicsapongás, mikor temetsz szennyes karodba? 5 mikor jössz, óh, halál, szép riválisa, hogy roncs mirtuszába oltsd fekete ciprusod? Heine: No mi vagyunk csak aztán az igazi furcsa pár, a lányt elfújja a szellő, s a fiú soha talpra nem áll. Nyavalyás cicuska a nő, és a legény beteg kutya, s úgy sejtem, egyik se szörnyen egészséges koponya.