Kortárs, 1961. július-december (5. évfolyam, 7-12. szám)

1961 / 9. szám - SZEMLE - Seres József: Tatay Sándor: Puskák és galambok

várhatnak az ellenforradalom rendszerétől, s azt is tudják, hova tartoznak, s mit kell tenniök. Különös gyöngédséggel ábrázoljaSándor Kálmán az öreg munkásokat és munkásnőket; az ő helytállásuk — nyomorék, félvak, tehetetlen voltuk ellenére — jól példázza a munkások emberi magasabbrendűségét és öntudatuk értékét. Ezzel összefüggésben érdemes felfigyelni a kötetben — és részben az író egész életművében feltalálható eszmei leszűkülésre, nevezetesen arra, hogy Sándor Kálmán forradalmárt és általában haladó, tisztultabb erkölcsű embert csak a munkások soraiban fedez fel. Az öntudatos munkások forradalmárként való ábrázolása: tipikus, de nem lehet atipikusnak tartani azt sem, ha a forradalmárok és haladó emberek között, a munkások mellett, más osztálybelieket is találunk. Ez felel meg a történelmi igazságnak, és ennek elhanyagolása a már említett eszmei-művészi leszűküléshez vezet. A kötet két írása is — Éjszaka Európában. A 1299II-as volt fogoly meséli — a dachaui láger rabkórházába viszi az olvasót, a tragikomédia hangján az elembertelenedés olyan mélységeibe bevilágítva, ahonnan testi vagy lelki menekvés is csak a legerősebbeknek juthatott osztályrészül. Tatay Sándor új ifjúsági regénye — úgy érezzük — meglepetés. Olyan mű, amelyre több okból fel kell figyelnünk. Pedig a ,,Puskák és galambok” témája első tekintetre a már szinte szokványossá váló izgalmas, romantikus hősi téma, amely még a cselekmény szövésében és a megoldásban sem ad semmi újat, semmi meglepőt. A történet másfél évvel a Tanácsköztársaság bukása után játszódik egy dunántúli kisvárosban, s arról szól, hogy, hogyan menti meg hat kis diák bátorsága, önfeláldozó hazaszeretete és ötletessége égjük társuknak, Boda Ferinek az édesapját az ellenforradalmi terror üldözése elől. A 12—13 éves gyermekek lelkesedése, kalandok után vágyó buzgalma éppúgy nem magyarázza meg a könyv mély művészi hatását, mint a romantikus színekkel rajzolt környezet: a titkos és csodás kötetet színesíti, bár sem mondanivalóban, sem a megoldás színvonalában nem üti meg a többiek mértékét, két — részben irodalmi vonatkozású — írás: A sírásó és a bába, A halhatatlanság társbérlői, valamint egy régebben írt, freudista motívumokkal átszőtt novella (A magányos férfiak faluja). Sándor Kálmán e kötetében is eredménnyel vonultatja fel szatirikus novellaszerkesztési és jellemábrázolási erényeit. Kihegyezett helyzeteket teremt, melyeket groteszkül felnagyít és a köré építi fel a jól tömörített előzményt és a motiváló mozzanatokat. Szűkszavúan, de találóan jellemez, bátran él állandó jelzőkkel, s hasonlatai, képei élesen tükrözik alakjai rejtett vonásait is (például a hentesből szalámigyárossá nőtt Stercz önkéntelen mozdulata, mellyel a frakkját úgy söpri le, mintha még mindig henteskötény volna a nyakába kötve). Az ellenforradalom nemzetköziségét, a részvevők egyéniségét a földúlt gyárudvaron hagyott tárgyak jelzik: a zöld vadászkalap, a sütni való tök a leveszöldséggel, a nyugatnémet derékszíj, a magyar ólmos bot stb. Dialógusai, tömör leírásai, az írásokból kicsapó feszültség avatott novellistára vall. BAJAI FERENC latos barlang felfedezése, amely azután lehetővé teszi a hősi tett végrehajtását. A meglepő, az új nem is ezekben, hanem a hőseinek, főképp gyermekhőseinek formálásában van. A gyenge vagy közepes ifjúsági regények gyermekhősei általában túlságosan gyermekek. Annyira, hogy világuk ,érzéseik, gondolataik, tetteik stb. is valami más, külön gyermekvilágot mutatnak, vagy legalábbis a gyermeki szemüvegen nézve eltorzulnak, eljelentéktelenednek a valóság dolgai. Nem más oldalról, hanem hamisan, a tényleges valóság szerves egészétől elszakítva s így nem elég hitelesen és művészien tükrözik azt. — Gondolom, nem kell bizonyítanom, hogy a művészi tükrözés gyermekhősökkel sem mutathat más valóságot, csak ugyanannak a valóságnak más oldalú, de azonos lényegét. A problémát azonban éppen Tatay Sándor: Puskák és galambok (Móra Ferenc Könyvkiadó)