Kortárs, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-6. szám)

1979 / 6. szám - Thiery Árpád: Vegyészpionírok - Beszélgetések a veszprémi egyetemről és a kutatóintézetekről

THIERY ÁRPÁD Vegyészpionírok Beszélgetések a veszprémi egyetemről és a kutatóintézetekről A rektori lánc még dr. Nemecz Ernő nyakában lóg, de a diákhagyomány szerint már csak másodpercek választják el a hatalom jelképes átadásától. A „háromnapos” rek­tor (ötödéves) a hallgatók feje fölött a távolba néz, mint aki vár valakit. Tanácstalan­ságát üveges fölénnyel leplezi. Mellettem kipingált arcú, kövér lány vihog.­­ Meg se látszik rajta, hogy a választás előtt minden jó tulajdonságát latba ve­tette. Nálam is... A rektorválasztás megtörtént. A „fogadóirodában” pihen az egyetem számító­gépe. A többi már a mikrofonoké. Egy, kettő, három, négy, öt. A látvány öt mikro­fonnal olyan, mintha egy nemzetközi sajtókonferencia résztvevői volnánk. A figyelem megoszlik. Kevés jut belőle Nemecznek és a háromnapos rektornak. Az aula lépcső­jén egy professzor üldögél, zsíros kenyeret eszik. Ő is kap néhány figyelem-szavazatot. A főszereplő azonban a VEN, azaz: a Veszprémi Egyetemi Napok. Az öt évfolyam többszáz hallgatója és a vendégek - Budapestről, Pécsről, Miskolcról, Szegedről, Debrecenből, Sopronból, Keszthelyről­­ megtöltötték az aulát. A várható események között válogatnak. Hétpróba? Filmvetítés a legendás profi bokszmeccsekről? Sci-fi klub? Szeszmentes happening? Politikai vitakör? Én is jelen vagyok. Hasonlóan persze Szent Mihály arkangyalhoz, amikor az William Blake ebédlőasztalánál ült. Előzőleg már olvastam az egyik professzor nyil­vános közszemlére kitett kérvényét, amelyben száznyolcvan oktatótársának kérelmét is tolmácsolta: „...KÉRVÉNY, amelyben szerényen bár, de mégis határozottan fényt derítek azon pozitív és negatív tulajdonságaimra, amelyek birtokában másodéves TISZTELETBELI HALLGATÓVÁ való nyilvánításom iránt folyamodom: 1. Már elsőéves koromban, a dicsőséges 1971. évi VEN alkalmából is szívvel-lélekkel kivet­tem részemet az oktatási semmittevésből...” A három fordított nap alatt ki fog majd arról beszélni, hogy egyes szakírók azt állítják - mások által természetesen vitatva hogy Magyarország első egyeteme, illetve főiskolája Veszprémben volt. Nem az én feladatom e vitában érdemileg állást foglalni, de Veszprémről írván kötelességem, hogy ismertessem azokat az állításokat és érveket, amelyek a XIII. századi egyetem, illetve főiskola létezése mellett szólnak. A veszprémi egyetemről, pontosabban: a jogi főiskoláról az első leírás IV. László 1276. november 18-án kelt oklevelében található: „...Tudja meg tehát mindenki, hogy Veszprém városában attól az időtől fogva, hogy Magyarországon a keresztény hit meggyökeredzett, Isten kegyelméből a szabad művészetek, amelyek kiváltképpen az isteni parancsokat világosabban megmagyarázzák, miként Párizsban, Franciaország­ban, a tanítók tudományának kiválósága és a tanulók tömeges látogatása folytán

Next