Kortárs, 1984. július-december (28. évfolyam, 7-12. szám)
1984 / 8. szám - Cseres Tibor: A Foksányi-szoros (regény, III. rész)
CSERES TIBOR A Foksányi-szoros Oroszország háborúja az Oszmán birodalom ellen már hónapok óta a levegőben lógott. Március 21 -én hat hatalom képviselői jegyzőkönyvet írtak alá Londonban (Ignatyev konstantinápolyi követ képviselte Gorcsakov herceget), s abban határidőt szabtak a Portának a szükséges, a megígért reformok végrehajtására. Követelték: a török reformok két hónap alatt megvalósítandók, ha eme kötelezettségének bármi okból eleget nem tehetne, aláveti magát a Porta a nagyhatalmak ama határozatának, hogy a reformok keresztülvitele a közülük választott egyik vagy másik nagyhatalom által hajtassák végre, s egyidejűleg a török hadsereg fegyvereztessék le. A Porta április 12-én elvetette ezt a jegyzőkönyvet, a szuverenitás csorbító követeléseit. Oroszország 77. április 13-án még hét hadosztályt mozgósított. (Már eddig 150 000 katonát állomásoztatott Besszarábiában.) Károly román fejedelem, bár országa még török vazallus államnak számított, némi belpolitikai huzavona után április 16-án hozzájárult az orosz csapatok átvonulásához, s maga is általános mozgósítást rendelt el. Ez a Hohenzollern-Sigmaringen házból származott herceg, 81-től, királyként uralkodik. Sándor cár Kisinyevbe utazott, a főhadiszállásra, s ott április 24-én aláírta a hadüzenetről szóló kiáltványt. „Isten szent nevében tehát történjék meg” - mondta állítólag a vallásos uralkodó. A hadüzenetről számot adó kiáltvány ilyesféleképp szólt: „Ha alattvalóink ismerik azt az élénk érdeklődést, mellyel mi a Törökország által elnyomott keresztény népesség sorsa iránt állandóan viseltettünk. Kívánságunkban, ezek sorsát javítani és biztosítani, osztozik az egész orosz nemzet, mely a Balkán-félszigeten lévő keresztények helyzetének megkönnyítése végett, immár áldozatokra is késznek mutatkozik. A boszniai, hercegovinai, bulgáriai szomorú események kezdete óta szüntelen e gondoskodásoktól voltunk áthatva. Azt tűztük ki célul, hogy a keleti keresztények helyzetének megjavításához az európai nagyhatalmakkal, szövetségeseinkkel, barátainkkal egyetértőleg békés alkudozások útján juthassunk. Két év óta szüntelen erőlködtünk, a Porta rendíthetetlen maradt, minden a keresztények biztonságára nézve adan-