Kortárs, 1994. január-június (38. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Szigethy Gábor: Széljegyzetelt Csokonai
SzIGETHY Gábor Széljegyzeteit Csokonai Furcsán csengő szó a biedermeier: kicsit rózsaszínű, mintha tele volna kacagással, és tejeskávészaga van. Hölgyek befűzött derékkal, sokfodros szoknyában és selyem- vagy atlasztopánkában, ajkukon pirosító, fejük fölött kezükben táncot járó, színes csipke napernyő. Urak feszes pantallóban, magasított sarkú, hegyes orrú cipőben, sárga, zöld vagy rikító kockás frakkkabátban, fejükön kürtőkalap vagy cilinder, kezükben tavékony sétapálca és szivar. Az ablakokban sok muskátli. A virágokat bájos ifjú hajadonok locsolgatják napestig, titokban pillantgatva a mindig napfényes utcákon gondtalanul sétálgató, a bájos ifjú hajadonok után epekedő fiatalemberekre. Vitrinekben csillogó porcelántárgyak, a komódon zenélő óra, ajtó mellett a falon faragott pipatórium. Zongora, valaki mindig a Für Elisét játssza. Idős hölgyek kávéjukat kavargatják, a vékony falú, finom kávéscsészék s a körbeforgó, apró ezüstkanalak keringőt muzsikálnak. Asztalon szándékosan vagy véletlenül ott felejtett emlékkönyv: valaki valakinek valamit üzen. Este a polgárházakban is modern viaszgyertyát gyújtanak, urak kártyáznak, dohányoznak, tisliznek (azaz fecsegnek), asszonyaik csipkét horgolnak, csivitelnek, félhomályos szobasarkokban némán imádják egymást a fiatalok, s ha szüleik pillanatra megfeledkeznek róluk, titkon megérintik egymás kezét. Mint a mesében, Rohonczy Julianna viszont valóságban élt személy volt, csak nagyon keveset tudunk róla. 1845-ben hatvan körüli hölgy lehetett, s birtokában volt Csokonai Vitéz Mihály műveinek 1843—1844-ben, Lipcsében megjelent háromkötetes kiadása, legalábbis az első két kötet. Mindkét kötet első oldalára szép, gömbölyű betűkkel felírta nevét s az évszámot. 1845 — feltehetően ebben az évben kapta vagy vette az aranyozott félből kötésbe kötött, kézbe simuló verseskönyveket. Csokonai minden munkái 1844-ben, Toldy Ferenc tudós szerkesztésében s körültekintő életrajzával, egy vaskos kötetbe gyűjtve Pesten, Hartleben Nemzeti Könyvtárában is megjelentek, de ez az úgynevezett Kelenföldy-féle, háromkötetes kiadás kedveltebb volt akkoriban: zsebben is elfértek a könyvecskék, s nem tanulmányozásra, de kedvtelt olvasásra kínálták Csokonai Vitéz Mihály műveit. Rohonczy Julianna asszony szerette az irodalmat, szeretett olvasni. Ifjúkorában talán valamely jónevű pesti vagy pozsonyi leánynevelő intézetben nevelkedett, mint számos nemeskisasszony a biedermeier időkben, s akkor válhatott mindennapi foglalatosságává a versek olvasása s jegyzetek irogatása. Merthogy a történelmi viharokat átvészelt s megmaradt két Csokonai-verseskötet lapszélein s üres oldalain számos kézírásos megjegyzés olvasható. Néha csak elragadtatott felkiáltások: Ez gyönyörű! Szép! Istenem, milyen bájos!—máskor azonban, 99