Korunk 1958 (17. évfolyam)

1958 / 4. szám - KRÓNIKA - BLEYER GYÖRGY: Diego Rivera

572 mexikói építészeti hagyomány és a modern építészeti felfogás harmonikus szintézise­ként létrejött­­ Egyetemi Város sportstadionjának külső, ferde falára készített dekora­tív hatású kompozícióit. Ezekben a béke gondolatát ősi mexikói formák szellemében, szí­nes terméskövek intarziaszerű felhasználásával juttatta kifejezésre. Ez a munkája már nemcsak tartalmában és egyes formai megnyilvánulásokban, hanem a kifejezés lényegében — az épület külső falainak dekoratív kiképzésében, valamint az anyag megválasztásá­ban, szobrászi és polikróm felhasználásában — a Cortez­ előtti idők mexikói kultúr­­örökségét eleveníti fel, amelyet a mai kornak megfelelően átértékel. Közben táblaképeket is fest. Rendkívül hatásos, mozgósító erejű a Biztosítsátok a békét! amelynek főalakjai Sztálin és Mao Ce-tung. A mexikói kormány annak idején megtiltotta, hogy a képet elküldje egy párizsi kiállításra. Érdekes alkotása a Dicsőséges győzelem, amelyet 1955-ben Bukarestben rendezett mexikói képkiállításon főhelyen mutattak be. A kép középpontjában egy földből kiálló repülőbomba helyezkedik el, amelyen Dulles mosolygó vonásait véljük felismerni. A bomba köré csoportosulnak a főjelenet alakjai. Ők is mosolyognak: a dollárkötegeket fölényes mozdulattal átnyújtó jenkik és a pénzt szolgai hajlongással bezsebelő, forma­ruhás latin-amerikai urak, akikhez egy áldást osztó fekete pap is járul, breviáriummal a kezében. Vajon milyen munkának adják itt meg a bérét? Milyen kótyavetye zárul le a vérdíj lefizetésével? Mihez járul hozzá áldásával az egyház? Nem lehet félreérteni: áruval raknak meg egy hajót, fehér testén U.F. Co. (United Fruit Company) jelzi a nevet, fölötte a negyvennyolccsillagos zászló lobog. Katonai őrség felügyelete alatt rongyos, görnyedt hátú férfiak és nők cipelik a hajóba a banánt , és mindenütt lemészárolt, agyonlőtt emberek hullái és bombától széttépett, megcson­kított gyermektestek, a sebekből még bugyog a vér: ez a „dicsőséges győzelem", a reakciónak Guatemala dolgozó népén aratott győzelme! De nem is ők a főszereplők ezen a képen. Sem a „győztesek", sem áldozataik, a hullák és rabszolgák tömege. A dráma főszereplőit ott látjuk a kép egyik sarkában, a torlaszokon tovább folyik a harc, a jelszavakat kiomló vérükkel írják a börtön falára, amelynek vasrácsos ablakából a guatemalai nemzeti zászló lobog. A Dicsőséges győzelem befejezése keltjeként november 7. történelmi napját tünteti fel: jelkép ez a dátum, Rivera egész művészetének szimbóluma. Munkássága utolsó éveiben elnyeri a nemzetközi békedíjat. Egyik legjobb művét, az Aláírások gyűjtését a békeharcosoknak ajánlja. Három évvel ezelőtt ismét — ezúttal utoljára — ellátogat a Szovjetunióba­, számos vázlatot készít, amelyeket hazájába való visszatérése után befejez és a fővárosban kiállít. Ezeket a képeket a kritika Rivera legköltőibb munkáiként értékeli. Életének utolsó időszakában még egy nagy művet alkot, A háború lidércnyomása és a béke álma című képet. Diego Rivera életműve a nagy festő harcos szellemét, forradalmi világszemléletét sugározza, nemcsak gyönyörködtet, nevel és tanít, hanem egyben csatasorba hív a zászló alá, amelyen ez a jelszó áll: Föld, szabadság és béke! Bleyer György Krónika

Next