Korunk 1971 (30. évfolyam)

1971 / 4. szám - LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ - DOMOKOS SÁMUEL: Costa Carei Petőfi-fordításairól - SÜTŐ-NAGY LÁSZLÓ: A román-magyar irodalmi kapcsolatok történetéhez

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ Costa Cáréi Pet­őfi-fordításairól A Korunk 1970. 12. számában ismertette a budapesti Foaia noastră című lap­ban közölt megemlékezésemet Costa Cáréi haláláról. Az ismertetés félreérthető köz­lése szerint Din lirica lui Petőfi — Petőfi válogatott versei című antológiában „szá­mos verset ő fordított“. A kötet nem részben, hanem egészében Cáréi munkája, s abban ötven Petőfi-versfordítását közölte, zömükben olyan költeményeket, amelyek még román fordításban nem jelentek meg. Hogy Cáréi saját fordítású verseinek kötetéről van szó, kiderül munkássága egészét értékelő mondatomból: „Aceste două volume formează o realizare care va rămîne opera cea mai de seamă a traducătorului.“ Ez a két kötet a fordító legjelentősebb műve. Mondatomban az általam tárgyalt Tălmăciri din lirica lui Ady (Fordítások Ady lírájából) című, másik Carei-művet is értékelem. Különben a recenzens tájékozódhatott volna még Carei munkásságáról a Nagyvilág 1970. 11. számában írt cikkemből is, amelyben a kiváló műfordítóhoz kapcsolódó személyes emlékeket is felidéztem. A helyesbítést nem annyira a filológiai pontosság kedvéért, hanem inkább azért tartom fontosnak, mert Cáréi jelentős irodalmi örökségének fontos részét al­kotják Petőfi-fordításai, amelyek a szóban forgó kétnyelvű antológiában megjelen­tek. Ideje lenne, hogy a halálával lezárult életművét kritikánk felmérje, s irodal­munk e tehetséges és lelkes tolmácsolója munkássága jelentőségéhez méltó érté­kelést kapjon. Petőfi költészetének gazdag román fordításanyaga van, amint erről Dorothea Sasu nagyszerű Petőfi-bibliográfiájából értesültünk (Petőfi a román iroda­lomban. Korunk, 1960. 9.), s a tolmácsolók között olyan neves költőket is találunk, mint Iosif és Goga; mégis, úgy hiszem, nyelvileg, vagy sajátos népies hangvételé­hez a legközelebb Costa Caréi került. Ebben nagyban segítette őt jó magyar nyelvi tudása s rajongása Petőfi költészetéért. Budapest, 1971. március Domokos Sámuel bibliográfus A román-magyar irodalmi kapcsolatok történetéhez Egy tévedés ürügyén A Korunk 1970. 6. számában Engel Károly elismerést érdemlő cikket írt Híd­verők példamutatása címmel a román—magyar művelődési kapcsolatok úttörőiről. Megemlékezik arról a szerény kezdeményezésről is, amelyet Emil Isac részvételével és támogatásával az Erdélyi Szemlében alapításától kezdve végig folytattam. Engel röviden, de elég jellemzően ismerteti lapomnak Isackal, az erdélyi román irodalom kiemelkedő egyéniségével közösen végzett munkáját, amely talán éppen akkor ér­hetett volna be s hozhatott volna némi eredményt, amikor a fasizmus élesedése győ­ 659

Next