Korunk 1971 (30. évfolyam)
1971 / 4. szám - LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ - DOMOKOS SÁMUEL: Costa Carei Petőfi-fordításairól - SÜTŐ-NAGY LÁSZLÓ: A román-magyar irodalmi kapcsolatok történetéhez
LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ Costa Cáréi Petőfi-fordításairól A Korunk 1970. 12. számában ismertette a budapesti Foaia noastră című lapban közölt megemlékezésemet Costa Cáréi haláláról. Az ismertetés félreérthető közlése szerint Din lirica lui Petőfi — Petőfi válogatott versei című antológiában „számos verset ő fordított“. A kötet nem részben, hanem egészében Cáréi munkája, s abban ötven Petőfi-versfordítását közölte, zömükben olyan költeményeket, amelyek még román fordításban nem jelentek meg. Hogy Cáréi saját fordítású verseinek kötetéről van szó, kiderül munkássága egészét értékelő mondatomból: „Aceste două volume formează o realizare care va rămîne opera cea mai de seamă a traducătorului.“ Ez a két kötet a fordító legjelentősebb műve. Mondatomban az általam tárgyalt Tălmăciri din lirica lui Ady (Fordítások Ady lírájából) című, másik Carei-művet is értékelem. Különben a recenzens tájékozódhatott volna még Carei munkásságáról a Nagyvilág 1970. 11. számában írt cikkemből is, amelyben a kiváló műfordítóhoz kapcsolódó személyes emlékeket is felidéztem. A helyesbítést nem annyira a filológiai pontosság kedvéért, hanem inkább azért tartom fontosnak, mert Cáréi jelentős irodalmi örökségének fontos részét alkotják Petőfi-fordításai, amelyek a szóban forgó kétnyelvű antológiában megjelentek. Ideje lenne, hogy a halálával lezárult életművét kritikánk felmérje, s irodalmunk e tehetséges és lelkes tolmácsolója munkássága jelentőségéhez méltó értékelést kapjon. Petőfi költészetének gazdag román fordításanyaga van, amint erről Dorothea Sasu nagyszerű Petőfi-bibliográfiájából értesültünk (Petőfi a román irodalomban. Korunk, 1960. 9.), s a tolmácsolók között olyan neves költőket is találunk, mint Iosif és Goga; mégis, úgy hiszem, nyelvileg, vagy sajátos népies hangvételéhez a legközelebb Costa Caréi került. Ebben nagyban segítette őt jó magyar nyelvi tudása s rajongása Petőfi költészetéért. Budapest, 1971. március Domokos Sámuel bibliográfus A román-magyar irodalmi kapcsolatok történetéhez Egy tévedés ürügyén A Korunk 1970. 6. számában Engel Károly elismerést érdemlő cikket írt Hídverők példamutatása címmel a román—magyar művelődési kapcsolatok úttörőiről. Megemlékezik arról a szerény kezdeményezésről is, amelyet Emil Isac részvételével és támogatásával az Erdélyi Szemlében alapításától kezdve végig folytattam. Engel röviden, de elég jellemzően ismerteti lapomnak Isackal, az erdélyi román irodalom kiemelkedő egyéniségével közösen végzett munkáját, amely talán éppen akkor érhetett volna be s hozhatott volna némi eredményt, amikor a fasizmus élesedése győ 659