Korunk 1998 (III. folyam 9.)
1998 / 3. szám = Multi-nézet - LENGYEL LÁSZLÓ: Nemzetközi krumpli (Kérdezett: Szále László)
Nemzetközi krumpli Beszélgetés Lengyel Lászlóval • Nem kérlek, hogy győzz meg arról, a külföldi tőke, a multinacionális cégek, az internacionális egyenkultúra bejövetele jó-e egy szegény, de büszke kelet-európai országnak, vagy rossz. Módszert segíts találni, a hétköznapokban élő ember hogyan közelítsen ehhez a kérdéshez. Hogyan nézze a maga szempontjából, hogyan a hazája szempontjából? — Történetileg nézze. Ez a vita ugyanis a hetvenes évek végén egyszer már lezajlott, csak akkor nem a vállalatok szintjén, hanem az áruk szintjén. A magyar fogyasztó ezekben az években kezdett el tömegesen külföldi árut vásárolni. Számára a nyugati áru, legyen az farmernadrág, mosópor vagy autó, nemhogy előnytelen nem volt, hanem kifejezetten keresettnek és vonzónak bizonyult. S ha azt sulykolták, vegyél magyar árut, vagy ahogy Grósz Károly mondta: nézzél szocialista televíziót, s ne japánt, ez hallatlan ellenzésbe ütközött a magyar fogyasztó részéről. Lehet a szocialista jelző helyett a nemzetit is használni, a lényeg az, hogy a fogyasztó végül is nemzetközi árut vásárolt, ezeket az árukat pedig a nemzetközi vállalatok termelték, illetve árusították. Amelyek most aztán meg is érkeztek hozzánk a maguk valóságában. A folyamat tehát nem azzal kezdődött, hogy eladjuk-e nekik a gyárainkat vagy földjeinket, hanem azzal, hogy megfertőztettünk a nyugati árukkal és szolgáltatásokkal. S annyira át vagyunk hatva, hogy már meg sem tudjuk különböztetni, az magyar mosópor, magyar margarin vagy sem. Külön oda kellene figyelni rá, hogy kitaláljuk, mi is az, ami magyar rajtunk. Az igazi fordulat tehát: a fogyasztót hozzászoktatni ahhoz, hogy olyan dolgokat vásároljon, amiket máshol nem tud megvásárolni, csak a multinacionális cégek kínálatából. Aki megszerette a hollywoodi filmet, az kénytelen amerikait nézni, mert Magyarországon ilyet nem lehet előállítani, aki megszokta a hamburgert, kénytelen McDonald’s-ba menni. Bár ott a sült krumpli magyar burgonyából van, de ennek nincs jelentősége, hisz valójában nemzetközi krumplit eszünk. Úgy látom, hogy ezt a nemzetközi krumplit a magyar fogyasztó lenyelte. — Azt mondod, a dolog rég eldőlt, akármit is érzünk vagy gondolunk, ezt visszacsinálni nem lehet? — Igen. Létezik a termékeknek és a szolgáltatásoknak egy hallatlanul erős, mondható föltartóztathatatlan áramlása a világban, és ez óriási versenyre kényszeríti az ún. nemzeti vállalatokat. Tehát a román, a magyar, az orosz nemzeti vállalat attól a pillanattól kezdve, hogy a fogyasztó kinyílt, s megvásárolhat bármilyen autót, például nemcsak a Dáciát, a Dácia gyár arra kényszerül, hogy a világ összes autójával versenyezzen. Ez minden nemzeti vállalatot — nemcsak Kelet-Európában — rendkívüli módon kiszolgáltatottá tesz. Innentől kezdve csak két lehetőség van. Vagy ő maga is multinacionális óriássá .