Korunk 2014 (III. folyam 25.)

2014 / 3. szám = Detektívtörténetek - ZSÁMBA RENÁTA: Szocialista krimi kapitalista díszletekkel: Linda és a nyolcvanas évek

Értelmezésem szerint a felvetésből nem következik egyértelműen a válasz, és Szilágyi Zsófia a szocialista krimivel kapcsolatban mintha épp azt a kérdést vetné fel, hogy a krimihagyomány vajon mennyire tud hű lenni önmagához a szocialista kontextusban, vagyis a főhős milyen mértékben válhat rendkívüli individuummá. A válasz ezzel szemben nem a különállás módjainak lehetőségeiről ad számot, hanem leszűkíti a krimit a bűnhöz való viszonyulás szintjére. Horváth Csabának igaza van, amennyiben az elemzés nem terjed ki egyéb aspektusokra, de a válasz árnyaltabb le­het, ha a szocialista krimik egyéb aspektusait is figyelembe vesszük. Jelen tanul­mányban erre teszek kísérletet a Linda-sorozat esetében. Linda figurája és a sorozat - a nyolcvanas évek késő szocialista kultúrájának tipikus terméke, akárcsak az Öt­vös Csöpi-filmek - átütő siker lett határon innen és túl, legalábbis a szocialista blokkban. Kiindulópontom szerint ez valószínűleg nem történt volna meg, ha Linda alakja az adott korszak elvárásainak megfelelően minden tekintetben a szocialista ideológiai háttérbe belesimuló figurát jelenített volna meg. A megjelenése idején ide­ológiai vonatkozásban több szempontból is kérdéses sorozat és főhőse ma már két­ségtelenül összekapcsolódik a társadalom késő szocializmusról őrzött kollektív em­lékezetével, ami nyilván elválaszthatatlan a tárgyi kultúra sajátságos ábrázolásától is,­ ez az értelmezés (amely Linda Babettáját és fapapucsát ikonikus jelentőséggel ru­házza fel) viszont megnehezíti az elemzés egyéb módjait. Ha felidézzük a sorozat indulásának körülményeit, talán közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a Lindát egészen más pozícióból szemléljük. Amikor Gát György, a Lin­­da-filmek megálmodója és megteremtője 1983-ban megkereste a Magyar Televíziót az első szinopszissal, habozás nélkül elutasították: „... karatefilm a szocializmusban! Hát milyen kapitalista őrület ez, felejtsem el ezt a hülyeséget”­ - emlékszik vissza a producer egy 2007-es interjúban. Hosszas próbálkozás után végül Kalmár András, az MTV szórakoztató osztályának főosztályvezetője anyagi támogatást nyújtott, de csak három epizód elkészítésére. Köztudott, hogy a pilot epizódok olyan hatalmas sikert arattak, hogy a Linda 1989-ig ontotta az újabb részeket, összesen tizenhetet a hat év alatt. A kapitalista őrület kétségkívül nagyot robbant, s mind a mai napig a közszol­gálati televízió műsorrepertoárjának megkerülhetetlen színfoltja. A váratlan siker nyilván nem vezethető vissza egyetlen okra. Jelen tanulmány Lindát, a sorozat rendőrnőjét állítja az elemzés középpontjába, bízván abban, hogy a szocializmusról alkotott kollektív emlékezet és az első magyar rendőrlány alakja közé nem tehetünk egyértelmű egyenlőségjelet. Bár Gát György több nyilatkozatában arra utal, hogy Lindát Bruce Lee és Jackie Chan alapján formálta meg, úgy vélem, hogy Linda alakja nem kevésé releváns módon elemezhető a hard-boiled krimi „nő­­iesített” változata szempontjából, vagyis a női hard-boiled detektív figura szemszö­géből. Ez az összevetés alátámasztja felvetésemet, miszerint Linda, a karatézó rend­őrlány úgy válhatott ennyire sikeressé, hogy nyugati ideált importált Kelet-Európá­ba, ami inkább kiemelte a szocialista ideológia paneljei közül, mintsem elmélyítette volna szocialista beágyazottságát. Linda alakja a női hard-boiled detektívek kissé groteszk, mégis felismerhető variációjaként is értelmezhető. Ahhoz, hogy megértsük a női hard-boiled alak különcségeit, valamint a műfaj ha­gyományos elemeinek kimozdítását, érdemes röviden összefoglalni az eredeti hard­­boiled krimi fő alkotóelemeit. Az első hard-boiled krimi Amerikában született meg az 1920-as években Carroll John Daly tollából (The False Burton Combs című novel­la, a Black Mask magazinban), de Magyarországon - ahogy a világ többi részén is - leginkább Dashiel Hammett és Raymond Chandler váltak ismertté, akik a harmincas években aratták első - akkor még viszonylagos - sikereiket Amerikában. Azon túl, hogy összetéveszthetetlenül amerikai és nagyvárosi műfaj, a hard-boiled krimi egy másik fontos sajátossággal is bírt, nevezetesen azzal, hogy nyomozó főhőse kizáró-XK 2014/3

Next