Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-09-29 / 78. szám

es — Münsterben a királyi lakot rendezik. Ha netalán a királynak Berlinből el kellene távozni, ide akar vonulni. — K­öln. Az itteni egyesületek egybeforrtak, közösen el­határozták, hogy: 1. A frankfurti nemzeti gyűlés azon tagjai, kik többséggel szavaztak, hazaárulóknak nyilváníttassanak. • A frankfurti barrk­ádküzdök érdemet szereztek maguknak a ha­za iránt. — Hanauban republicanus lázadás ütött ki. FRANCZIAORSZÁG. Pár­is, Sept. 18-kán a halálbüntetés teljes eltörlése iránti vita folytattatván, a tanácskozás semmi ne­­vezetes, szónokot vagy beszédet nem mutatott. C­h­a­r­­­o­n kép­viselő indítványt tön, hogy ez, örökös s magányfogságra változ­tassák, de a ház nagyobb része a választmányi szerkezetet pártol­va, minden módosítvány elvettetett, s a halálbüntetésnek politikai vétségekért leendő alkalmazása eltöröltetett. Az alkotmány 6-ik ez, úgy szól: ,,Franczia földön nem le­het senki rabszolga.“ — Minden vita nélkül elfogadtatott. 7- ikczikk: „mindenki szabad vallásgyakorlattal bir, s az állomány minden vallást egyenlően pártfogol. Egyedül a törvény által ilyeknek elismert vallási szolgák húznak jövedelmet az állo­mánytól.“— E czikk helyett Pierre Lerout csak ezt indit­­ványzá tétetni „mindenki szabad vallásgyakorlattal bir,“ vagy is hogy ez által az egyháznak az állománytóli teljes elszakadása mon­dassák ki. Minden község, vagy egyes, tartsa vallásszolgáit, s az állomány semminemű befolyást ne gyakoroljon a vallásszolgákra. Indítványát hosszú, s unalmas beszéddel védő szónok, de a ház e­­lőtt kevés viszhangra látszott találni, s minden részletes­ vita nél­kül megtartatott a szerkezet. De ezt korántsem kell úgy venni, mintha talán az indítvány absolut igazsága, akár elegendő fogé­konyságot, akár elismerést nem találna, a nép vagy nemzeti gyűlés keblében; ennek oka inkább az, mivel a ház minél előbb megala­pítva szeretné látni az alkotmányt, s fél illy nagyszerű elvek vita­tásával a kedélyeket újabb izgatottságba hozni, vagy a legyőzött pártot netalán a köztársaság számos ellenségei táborába játszani. 8- ik czikk: „A polgárok jogaihoz tartozik társulatokat al­kotni, békésen fegyver nélkül összegyűlni, kérelmeket tenni, s gondolataikat sajtó által vagy más úton nyilvánítani. E jogok gya­korlatának csak a mások joga, szabadsága, vagy a közbátorság szab határt. A sajtót semmi esetben nem lehet elővizsgálat alá vet­ni.“ — E czikkhez M­ontalembert (hires világi jezsuita, ki ma is papi kormány alá szeretné az egész világot keríteni) ada­lékul inditványozá a szabad oktatás jogát is sorozni, vagyis, hogy minden badarbeszédű, s a valódi fölvilágosultság elleni esz­mékkel saturált papok és szerzetes rendek az ifjú kedélyt hamis vallási túlbuzgósággal, s rabszolgai alázatossággal megmérgez­zék, szép jövő várna a köztársaságra! — Beszédében megtámadá az uj kornak csaknem minden nagyszerű s nemesi eszméit, mert szerinte vallástalanná tették a népet, pedig szerinte minden más csak mellékes dolog, s a népek szerencsés életének egyedül ingat­lan alapja, a vallásosság. — Mintha egy pater guardian be­szélne — délután. A vallás sok jótékony hatással bir az egyes, vagy állomány boldogságára, — de korántsem az , mi 6 század előtt vllt. Ma többé sem az erkölcstannak, sem a polgári életnek nem egyedüli forrása. Egyik tényezője a nemesi életnek, de nem maga az élet. Nem czél, mint egykor, — hanem eszköz az emberi boldogság közelebb érésében. — Szónok beszédét sem végezheté a ház nyugtalan ingerültsége miatt, s a vita elhalasztatott. Azon­ban inditványa nagy kissebbségben maradand. — A sept. 19—ki ülésben legelőször a havonkénti elnökvá­lasztás lévén szőnyegen, M a r r­a­s t nagy szótöbbséggel ismét el­nökké választatott. — Ezután a már minap e­nlitettük Algír gyar­matosítása került szőnyegre, s az inditványzó hadügyminister Lamoriciére által sok ügyességgel támogattatván — minden nagyobb módosítás és vita nélkül elfogadtatott. Kiemelé Lamorid­­ére, hogy azon ellenvetés, mellynél fogva inkább a Francziaor­­szágban még miveletlenül heverő föld népesíttessék, nem helyes fogalmon alapszik, mert e föld kietlen vagy egészségtelen fekvése miatt sem a kereskedésre, sem az iparra nem fog annyi s olly rög­töni nyereséget fejleszteni, mig az algíri föld ősi telepe, mellynek termékenysége rövid időn, s az egész országra jótékonyan fog hatni. Szerinte a gyarmatosítás szerencsés sikere végett kettőre van szükség : hogy tőkék ruháztassanak belé, s ezt tegye az állo­mány , s hogy egyszerre számos munkás kezet nyerjen, ezt ma­gukkal viszik a települendők. — Az egész gyarmatosításra 50 mil­lió frtot határoz az ország, mellyet 3 év alatt a telepítvényekbe részenkint fog befektetni a hadügyminister. 1848-ban csak 12 e­­zer ember szállíttatik át. — A települendők közöl, kik földmivelők akarnak lenni, családjuk számához, s a földminőséghez képest ki-é­sebb nagyobb részletekben földet nyerendnek, s minden előkészü­letekhez a szükséges anyagot és eszközöket. — Kik iparra s kéz­művességre szánják magokat, szinte segélyt nyerendnek szüksé­ges ipartelepeik s műhelyeik fölállítására, szabadon szövetkezhet­vén a nagyobb közmunkák elvállalására.­­ Az állomány általi se­gélyzés csak 3 évig tart, mialatt tartozik minden települő magát azon szükségesek megszerzésével ellátni, mellyek további életét s boldogulását biztosítandják stb. — E törvényjavaslat valósításával Francziaország nem csak kereskedésének s iparvállalatainak nyit új forrást, de míg egy részről a gyarmatosítás által eltávolítja keb­léből a proletarismus szerencsétlen gyermekeit, kikre itt csak nyomor, vagy alamizsna várt, más részről birodalmát megerősíti Afrikában, s egészen új, most talán még előre sem látható pályát nyit e világrésznek, terjesztvén itt az európai műveltség s civili­­satio üdvös malasztjait. És mi hiszszük, Francziaország hatalmát Afrikában nem egyedül anyagi érdekek szemügyéből fogja kizsák­mányolni, mint péld. az angol Keletindiában, hanem Carthago he­lyén újabb fénytornyát építendi saját nagyságának, mellynek jóté­kony világa mind mélyebben mélyebben hatand be Afrika vadság­ülte pusztáiba. OLASZORSZÁG. Sicilia. Messinában a tűz, s az utczák­­ról az egész vidékre kivitt vérengzések csak sept. 10. s 11-kén kezdett elaludni, s csillapulni. Egy része a lakosságnak visszatért, s a városi kormány alakíttatott a fővezér által. A Vezuvio gőzös s más siciliai hajók is a nápolyiak kezére kerültek. — A hadi­ha­jók 12-kén délnek elutaztak, s még nem tudni, hol vagy mi czél­­ból fog kikötni. — A florenczi „Patria“ szerint Sicilia további elfoglalása vagy kipusztítása a franczia, angol s orosz követek közbenvetésére egy időre el lesz halasztva. — De e hír még nem bizonyos. — Lombardia. Paduában Weiden tábornok erős paran­csot adott a fegyverviselés ellen, s mindenki tartozik fegyverét a katonai kormánynak átadni. A ki ellenkezik katonai törvényszék elé állittatik, s 24 óra alatt meglövetik. Ő te boldog Italia, s te szelíd sas — Austria ! — Velencze. Sept. 6-ról, Della Marmora tábornok Wei­den osztrák fővezért tudósítván, a piemonti seregek eltávozásáról, egyszersmind óvást tett a Velencze ellen netalán intézendő ostrom ellen, miután ezt a fegyverszünet meg nem engedi. — Ennek el­lenére az ostromzárt (blocade) Austria csakugyan megtévő, s az ostromtól is inkább a külh­atalmaktóli félelem, mint a fegyverszünet ereje tartóztatja őt vissza. Mert Bundin franczia admiral nem rég kérdést intézvén kormányához, mitévő legyen az esetre, ha Austria Velenczét ostromolja? feleletül azt kapta, hogy ezt mindenáron akadályozza meg. 356 — Parma. Hiába adott ki kecsegtető leiratokat a herczeg a nép sehogy se fül hozzája, s az egész tartomány polgári kormány nélkül vak, mert nem találkozik ember, ki mig minden katonai tör­vények alatt áll, elvállalná a községi hivatalokat. A polgárok tö­megestől költöznek ki a tartományból az osztrák katonai uralkodás ellen. De mit gondol ezzel a fejedelem — nem elég dicsőség-e, hogy ő visszahelyeztetett birtokába, s talán érette a szabadság e­­sik ki a nép birtokából ? Őh fejedelmek, mikor szűntek meg már rendesen önzők, s néha köszívűek is lenni ? 11 PORTUGALLIA. Donna Maria trónja a legtöbb európai ki­rályi székek sorsát osztja: nagyon gyönge lábon áll, s mint a szom­széd spanyol trón, két ellenkező szél közt inog, a miguelisták egy oldalról, más oldalról pedig a republicanusok rázzák kegyetlenül; az elsőbbeknek a mostani királyi ág nem eléggé legitim, és az azt támogató alconstitutio nagyon is szabadelvű; az utóbbiak — és ezek a nép nagy többségét képezik — azon talán bal (?) meg­győződésben vannak, hogy a monarchia bárminő széles democra­­ticai alapra tétessék is, végtére absolutismusba fajul, s megjöttnek látják az időt, midőn a nép által, vagyis választottjai által kormá­­nyoztassék. Donna Maria nagyban fáradozik a pártok kibékítésé­­ben egy coalitionális ministerium alakítását kisértvén meg, de mn­ában, az annyiszor megcsalatott néppárt emberei úgy kerülik az ud­vart, mint az epemirigyes kórházat, s vonakodnak az annyiszor megszegett királyi szónak hitelt adni. TÖRÖKORSZÁG. A National egy konstantinápolyi levelet közöl, mellynek lényegesebb része következőleg hangzik: Az oláh mozgalom, melly Európát olly szép reményekkel biztatta, fájdalom, a czár kemény akaratán megtört. Az oláhországi ideig­lenes kormány a portától támogatva a legszebb ösvényen indult, s a civilisatio életfája mármár zöldülni kezdett, de az éjszakról tá­madt rideg szél elhervasztotta azt, Törökország Európától elha­gyatva , magában nem bírván az orosz hatalomnak ellentállani, kényteleníttetett visszavonulni. Az oláh forgalomban két elv for­gott fen: a haladás és visszalépés elve. A porta, mellyet a világ retrográdnak nevez, az első mellett küzdött, Oroszország pedig a másik mellett, s Európa Törökországot elhagyván az autocrat eljárását helyeselte. Európa ezt nem bátorsághiányból, hanem két­színűségből cselekedte. Európa sokszor interveniált a syriai dol­gokban is , mellyekkel semmi összeköttetése nem volt de itt, mi­vel e harcz a czárt illeti örömest hitette el magával Nesselrode circulairjét, hogy t. i. ezen fejedelemségek ügye nem európai ha­nem csak a török és orosz közti kérdés. A levelező megmutatja, miszerint Oroszországnak nem volt semmi joga e fejedelemségek belügyeibe sem békekötések, sem a népjognál fogva beleavatkoz­ni. Ha a porba és a két oláh fejedelemség a belszerkezetben akar­nak változást eszközölni, ahoz az orosznak, mint protectornak semmi köze. Európa mindezt jól látja, s tudja, mikép az oláh for­radalom legjobb alkalmat nyújtandott neki az orosz keleti hatalom megtörésére, s a porta támogatására , de a haladást előmozdítani nem akarván, jobbnak látta szemeit behunyva inkább a czár ma­­nifestumának hinni, mi nem egyébb, mint egy báránybőrbe öltö­zött farkas. A levélíró csodálkozva boszankodik , hogy Europa s különösen Francziaország a portát illy szent ügyben elhagyta. Mi ezt természetesnek találjuk, mert nézetünk szerint, Európa ezen han­­gulata Cavaignac kormányra jutásának tulajdonítható. A párisi res­­publica a szinte végkép elszunyadott népeket is fölébresztette a jár­­mok szétzúzására,de szabadságot harsogó hangja bilincszörgéssé vál­tozott át. Maga Paris rablánczok közt szenvedve a haladásnak in­dult népeket visszaijesztette, és hoszasabb időre elbátortalanította. Felelős szerkesztő: Bajza József. (244) H£i r a n á s a magyar középponti vasútoni menetórákról, 1848—ki September 1-je napjától további rendeléséig. H SS­­z:w Tvifl Pestről Váczra Pestről Szolnokra. 7 órakor reggel. 6 órakor 30 perez reggel. 3 órakor 30 perez délután. 1 órakor 30 perez délután. Váczról Pestre Szolnokról Pestre 8 órakor 30 perez reggel. 6 órakor 45 perez reggel. 5 órakor 45 perez délután. 1 órakor 45 perez délután. A m­agyar középponti vasút igazgatóságé Figyelmeztetés. Alulírt a tiszt, olvasó közönséget arra figyelmez­teti, hogy az „UNGAR“ czimű hírlapot megvette és semmi esetre megszüntetni nem akarja, hanem ezentúl megfeszített erővel, bővített tartalommal fogja ugyan a lapot folytatni, annál is inkább, minthogy ta­lálkoztak egyének, kik a közönség ámítására szá­mítva, egy hamis „Ungar-t akarnak kiadni-Az „Allgemeine Zeitung­ von und für Ungarn“ helyett tehát alulírt lapja DER UGAR, ALLGEMEINE ZEITUNG FÜR POLITIK UND BELLETRISTIK czím alatt fog megjelennni. Mi hírlapom tartalmát, irányát és előfizetési árát illeti, arra nézve a szerkesztőség az „Allgemeine Zeitung von und für Ungarn“ pro­gram­jához fogja magát tartani. Hogy egyelőre az olvasó közönségnek megmutassam , miszerint minden­nemű áldozat hozatalára lapom érdekében kész va­gyok. Klein Armin urat, az „Ungar“ volt tulajdonosát és szerkesztőjét, szerencsés voltam új vállalatom részére mint segédszerkesztőt megnyerni. — Leveleket hírlap számára e czím alatt küldetnek be: „An die Redaction des Ungar, Allgemeine Zeitung für Politik und Belletristik, Zwei­ Adlergasse Nr. 141.“ Budapest, sept. 26-kán 1848. Kozma Vazul, az „Ungar, Allgemeine Zeitung für Politik und Bellet (328) tristik kiadó-tulajdonosa. (1,4) Felső tudományokban házi tanító ajánlkozik. — V. J. státzio-utcza, 599-dik szám­a. Pesten. (342) (3,3) Alólirt tisztelettel jelenti a t. ez. közönségnek, hogy nála mindennemű kész férfi-öltönyök, úgy­­szinte nemz­etöri egyenruhák 15—20 ezüst­­jzért készen kaphatók, és a megrendeléseket pontos és jutányos ár mellett teljesíteni kész Bajusz József, (235) (1,0) egyetem-utcza, Szirmay-ház, 491. sz. a. A kik köszvény, rh­euma, görcsben szenvednek, gyökeresen meg fognak szabadulni. Ezen­nel meghivatja valóságos feltalálója, Sproc­l orvos, ujvilágutcza 623. sz. a. 1. em. 5. szám. (161) (14) T É­S 1 Dunagőzhajózási jelentés. Alálírt főü­gyvivőség jelenti, hogy a gőzhajók járásai Pestről lefelé a ministerium parancsa következtében megszüntetnek. Pestről felfelé minden nap indul egy gőzös, és pedig October 1-jétől kezdve reggeli 7 órakor. A Tisza-viznek alacsony állása miatt a gőzösök­­keli közlekedés még nem folytatthatik. Pest, sept. 26-án 1848. Az első kir. szab. Duna-gőzhajó­­zási társaság főügyvivősége. (352) Árverési hirdetmény. d­.2) Istenben boldogult Szalay Imre apát s veszprémi kanonok tömegéhez tartozó arany- s ezüstnemüek, szobabútorok, hintók, somlai s balaton-melléki bo­rok ,stb. f. évi October 9-kén s következő napjaiban közárverés útján, készpénz-fizetés mellett, Veszprém­ben eladatni fognak. Mire a venni kívánók ezennel meghivatnak. Kelt Veszprémben, sept. 25-kén 1848. Felszólítás a ,KÉPES ÚJSÁG 4 előfizetésére. Miután ez időszaki lap némelly kedvezőre változott körülmények után azon helyzetben van, hogy vala­mint egy részről olly közérdekű s csinos ábrákat hoz, hogy azok is már eleget tesznek az előfizetési csekély árért, de szintúgy másrészt a szöveg is úgy van min­denkor alkalmazva, hogy az az olvasó­közönségnek csak hasznos és tanulságos mulatságul szolgálhat: annálfogva reméli az áldozatot nem kímélő kiadó, hogy a jövő october 1-től megnyíló évnegyedes elő­fizetés folytán a honi művészetet és irodalmat pártoló családatyák s olvasók közöl minél többen fognak elő­fizetni ez egyetlen illynemű magyar folyóiratra. Elő­fizetési ár évnegyedre postán 3 ft 12 kr p. p. Kassa, septemberben 1848. A kiadó: SANCTIO PRAGMATICA B­irányi Ákostól. Megdönthetlen okokkal bizonyittatik be többi közt hogy Magyarország nem köteles Austriát semmiféle háborúiban segítni. A röpirat két részből áll: első, vagyis történeti, jelesen azon ármányok s veszte­getéseket rajzolja , mik által a sanctio pr. létesült; a másik, vagyis a jogi, a kérdéses törvénynek egy­szerű öröködési természetét mutogatja. Kaphatni min­den pesti könyvárusnál; ára 6 kr p. p. Em­ich Gusztáv nemzeti könyvke­reskedésében Pesten , úri- és kigyóutera szög­letén kapható. Szurony vitán gyal­ogság számára ; t. i. a puskának vífegyver gya­­nánti használata gyalog és lovas ellen. Irta Gál Sándor, a sorkatonaság oktatási szabályzata alapján. Ara fűzve 20 kr ez. p. Coriolanus. Shakespeare után angolból Petőfi Sándor. Csinos borítékba fűzve 1 sz ez. p. Az erődítés tudománya. Irta Sztrokay Elek, főhadnagy az V-dik számú magyar huszár­ezrednél. A szerző arczképével és 8 kőmetszetü táblával. Ára borítékba fűzve 1 ft 30 kr ez. p. Búvirágolt. Jenöfitől. Borítékba fűzve 20 kr ez. p. Lapunkra jövő October első napjától évnegyedes előfizetés nyittatik. Az előfizetési díj ezen évnegyedre (octobertől de­cember végéig) Budapesten házhoz hordással boríték nélkül 4 ft 30 kr, postán borítékban hatszor küldve 5 ft 30 kr, kevesebb­­szer küldve 5 ft pengő pénzben. Helyben egyedül a szerkesztő- s kiadóhivatalban fizethetni elő, vidéken minden postahivatalnál. A különben támadható kiadási zavarok és postai késedelmek kikerülése végett a czímeket hibátlanul s tisztán olvasha­tóig , valamint átalában az előfizetéseket jókor beküldetni kérjük. Még néhány teljes számú példánynyal szolgálhatunk. Nyomtatja: Kozma Vazul.

Next