Szép-Literatúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez 3. (1823)

RÉPCZE MELLÉKÉNEK RAJZOLATJA,* Tördelék Levelekben. *­ (Világos és sötét fele.) 1­gy festlek, mint vagy. Beborulttak e’Csillagid azzal Kék Egeden , ha kevés kormos felhöcske lebegdél ? I. Máj. 1820. M­egszoktam e már Répcze Mellékén, kérded, Ba­rátom, a’természetiségne­k azon egyszerű iónján , mel­lyen körültem lakó Jóakaróim is néha szállítgatnak. Mit feleljek erre én , kinek azóta , hogy kilencz évi fiú az atyai háztól elszakadtam ,’s idején korán ide­genek között megszokni tanultam, oliy sokféle helye­­ken mutata szállást sorsom vezérlője, hogy lakásom változtatása immár elmémben és szivemben csak igen csekély megzavaró változást okozhat; sőt, akaratom ’s a’ Magyar egygyik vele született Kharaktere ellen is, ama’ görög kozmopolita mondására térülök: ,,ott van honnom­ , hol jól dolgom“. De mit mondok , mit mégis ? ,,A’Magyar egygyik veleszületett Kharaktere ellen“, melly t. i. szülötte­m földéhez vonszódása. Ez ellen talán még sem vettek. Mert Répeze Mellékére költözködvén nem Hazámat, — dehogy téged, kedves Hazám ! — csak születésem földét cserélém fel más vidékkel a’ Hazában. Nem is a’ föld az, mi az embert valamelly helyhez lecsatolja, hanem az emberek. Vala­­minthogy nem a’ vidék az , a’ mi velünk lakásunkba beleunat, és azt megkeserülteti, hanem teszik azt is az emberek. Annyit mondhatok, hogy előbbi lakhe- Öszveszed­­­e Nz. Szecsody J­ános, T. Veszprím Vgye Biztosa, kihez írattak vuit... 1

Next