Szép-Literatúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez 3. (1823)
RÉPCZE MELLÉKÉNEK RAJZOLATJA,* Tördelék Levelekben. * (Világos és sötét fele.) 1gy festlek, mint vagy. Beborulttak e’Csillagid azzal Kék Egeden , ha kevés kormos felhöcske lebegdél ? I. Máj. 1820. Megszoktam e már Répcze Mellékén, kérded, Barátom, a’természetiségnek azon egyszerű iónján , mellyen körültem lakó Jóakaróim is néha szállítgatnak. Mit feleljek erre én , kinek azóta , hogy kilencz évi fiú az atyai háztól elszakadtam ,’s idején korán idegenek között megszokni tanultam, oliy sokféle helyeken mutata szállást sorsom vezérlője, hogy lakásom változtatása immár elmémben és szivemben csak igen csekély megzavaró változást okozhat; sőt, akaratom ’s a’ Magyar egygyik vele született Kharaktere ellen is, ama’ görög kozmopolita mondására térülök: ,,ott van honnom , hol jól dolgom“. De mit mondok , mit mégis ? ,,A’Magyar egygyik veleszületett Kharaktere ellen“, melly t. i. szülöttem földéhez vonszódása. Ez ellen talán még sem vettek. Mert Répeze Mellékére költözködvén nem Hazámat, — dehogy téged, kedves Hazám ! — csak születésem földét cserélém fel más vidékkel a’ Hazában. Nem is a’ föld az, mi az embert valamelly helyhez lecsatolja, hanem az emberek. Valaminthogy nem a’ vidék az , a’ mi velünk lakásunkba beleunat, és azt megkeserülteti, hanem teszik azt is az emberek. Annyit mondhatok, hogy előbbi lakhe- Öszveszede Nz. Szecsody János, T. Veszprím Vgye Biztosa, kihez írattak vuit... 1