Szép-Literatúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez 3. (1823)

—­ dicsekedhetünk ugyan ; azonban egygyikünknek mási­kunknak itt is vagyon kertjében egykét cseresznye—, baraczk , körtvély, szilva­ fája. Nyári gyümölcsei ki­tartja a’felső Répcze - Mellék az alsót; télre pedig a’ Pinka- fej és Kőszeg táji német szomszédok gondos­kodnak rólunk, kik késő őszszel almával , körtvélyel terhelt szekereiken nálunk esztendőnként megjelenni, és gyümölcseikkel bennünket faluról falura gabna­­cserében megkínálni el nem mulasztják. — I elég azt se véljétek, ti Bakonymellékiek, hogy mi itt télen fáznánk és dideregnénk. Mert ha nem válogathatunk is a’ Bakony Bőrös és Cserfái között, de azért ne félts te , engem Barátom , mert mi sem melegszünk mint* nyájon csak török és szalmatüznél. A’ kissebb ’s osz­tott erdőkön kívül a’ Himodi, Hali, Acsádi erdőkből őszönként elegendő ’s alkalmas tüzelőlét eresztenek orrba az Uraságok, és pedig jutápyin. — Mi kellene még is több ? A’ vizekből eredő gyönyörködések és haszonvételek ez azokból éppen bővölködik e’ kis vi­dék. A’ vizmalmoknak és kishalászatnak hazája ez. Kivált illyenkor tájban , mig­­a’ szoros mezei munka elő nem áll, s’ földnépének ráérőbb része órákig elha­lász a’ Répcze vizében, ’s nem haszon­ nélkül. Ma­holnap leszsz divatja a’fördésnek is;’s bár volna vele egygyütt az úszás mesterségnek jobban mint van! A’ malmok munkás zörgéseik pedig itt soha meg nem szűnnek. Elölök a’ Répcze partján mendegelö semmi,­képpen se mehet el, olly sűrűn vágynak egymáshoz. Minden egyegy parti helységnek külön malma lévén , egygyik nesze mindig elhallik a’ másikig. Illy áldott ’s eleven vidék Répcze Melléke. ’S re­ményiem , nem fogod kérdeni többé, megbarátkoztam e vele. Mert megbarátkoztam mind földével, mind la­kóéival , de a’ kikről majd más úttal. 5 ) —

Next