Koszorú Szépliteratúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez 11. (1831)

FARKAS VAN A* VEREMBEN* Víg Játék I« Felvonásban. ► ■­­ Személye­k, Félhégyiné, Asszonyság. T­i­n­c­s­i , Leánya. L­inkai Móricz. Lobban­y Lőrincz, Ispáily FéLhégyik­é Jifé szágában. Fürjes, író Deákja. Gödrösi, Fald Jegyzője. Klári, Leánya. J­u­s­i­n­k­a Asszony, Kulcsáráé. Játékhelye : egy Falú Felhegyiné Jószágárt, Egyszerű falusi szoba. Kun (fon.) Kimeritek. Istenem! csak hogy Farkas van. Az ember holtra tinná magát velek. Én nem tu­dom — mintha minden szava egy — egy álom­i por volna annak az Ispány Urnak; olly nehéz, olly altató. Aztárt mindég olly közel ül hozzám ha jön, mintha én volnék a’ kályha. Aztán beszél, de miket? Ah — az ember majd lelkit veszti vele! Csak hogy ki mentek, feár' tsak ott meg egy Farkas el szaladna Vele— Uram bocsa*­­ hogy sohse jőne vissza többé. Itt csiszeg csoszog, mint a’ ta- Vali papucs, aztán még ajkamat is megcsípi —pedig—•­ikol már táti jönek? ki az? —» Fürjes, (bundában jő) Huh! lelkem ,le más világ Vári pil kin* — Klári. Ejnye —hát maga? azta'fi i­lyen időben —

Next