Kóta, 1977 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

Békés megye zenei élete Békés zenei hagyományokban gazdag vi­dék. 1913-ban Békéscsabán megalakult az Aurora — zenei, irodalmi és képzőművésze­ti — Kör. E társadalmi szervezet olyan mű­velődéspolitikai programot tűzött maga elé, melyben helyt kapott az ifjúság zenei neve­lése, az amatőr muzsikusok zenekarrá szerve­zése is. A fentmaradt dokumentumokból ki­derült, hogy ezt a törekvést tiszteletre méltó­an gazdag program, széles kultúrpolitikai lá­tókör jellemezte. Békéscsabán neves előadó­­művészek (gyakran pályakezdő muzsikusok) hangversenyeztek, fiatal zeneszerzők mutat­ták be kompozícióikat. Ezt dokumentálja az Aurora Kör 1932—33-as hangversenybérlete. Hajdú Mihály békés megyei zeneszerző itt aratta első muzsikus sikereit. Kiemelkedő Kodály Zoltán és Bartók Béla hangversenye, szerzői estje. A másik említésre méltó tényező Bartók Béla Békés megyében végzett népdal­gyűjtő munkája. Bartók első népdalgyűjtő útja ide vezetett. 1922-ben került kapcsolat­ba az Aurora Körrel, s számos hangversenyt adott Békéscsabán. Egy interjúban így nyilat­kozott Békésről: „Nekem a vidék fontosabb és kedvesebb a fővárosnál. Itt lehet kultúrát fejleszteni. A vidék tiszta és józan, a talaja és az ítélete pedig erős és romlatlan.” A felsza­badulás utáni időszak kiemelkedő kezdemé­nyezése volt az 1946—54-ig Gulyás György által vezetett tarhosi énekiskola, mely első­ként tűzte ki programjául a dolgozó nép gyer­mekeinek átfogó zenei nevelését. Énekkara rövid idő alatt európai hírre tett szert, szíve­sen és sokat hangversenyzett a megye kis községeiben s az ország nagy városaiban. Az iskolának ez a széles körű közművelődési programja a maga korában forradalmian új volt. A tanulók többsége a megyéből került Tarhosra. Volt tanítványai munkáján keresz­tül — megszűnte ellenére is — érezzük még az iskola kisugárzását. Jelenünket, az öntevékeny zenei csoport­jaink — ezen belül kórusaink — munkáját csak a múlt ismeretében értékelhetjük. Nem­csak létszámbeli fölényük, hanem a tagság életkora miatt is a legelső helyen az iskolai kórusokat említem. Az általános iskolákban mintegy 70 énekkar működik. (A megye szak­ellátottsága az utóbbi két évben meghaladta az 50%-ot.) A KISZ korosztályú fiatalokat foglalkoztató 21 énekkarunk megoszlása: 12 gimnáziumban, 2 szakközépiskolában, 1 kol­légiumban, 2 felsőfokú tanintézetben műkö­dik, 1 városi KISZ, 3 szakmunkás kórusunk van. Az ifjúsági kórusokkal kapcsolatban örömmel írhatjuk, hogy ma már lakóterületük komoly közművelődési tényezői; ez nemcsak az iskolán kívüli szereplések számában, ha­nem minőségében és az azt követő elismerés­ben mutatkozik meg. Az ifjúsági kórusoknak ezen kívül még a következő szereplési, tapasz­talatszerzési lehetőségeket biztosítjuk: éven­ként megrendezzük az úttörő-kórusok városi, járási, megyei bemutatóját, a KISZ (és fel­nőtt) kórusoknak a Forradalmi Dalok Fesz­tiválját. A bemutatókat mind külsőségeiben mind tartalmában igyekszünk ünnepélyessé, élménydússá tenni. Kórusvezetőink szakmai és művelődéspolitikai felkészültsége is biz­tosítja, hogy a célnak és a kórusok adottsá­gainak megfelelő műveket adjanak elő. A me­gyei bemutatókon az énekkarok vagy a kisebb területi szemléken elért eredményük, vagy ÉRDEKES DOKUMENTUM A MÚLTBÓL 16

Next