Közgazdasági Szemle – 1941.

március - TANULMÁNYOK - Rohringer Sándor: Hajózás, Vaskapu-szabályozás, Tisza-szabályozás

Hajózás, Vaskapu-szabályozás, Tisza-szabályozás 229 mindjobban kifejlődő ellentéteknek véget vetett vagy azokat legalább is megszakította a bekövetkezett szabadságharc. Széchenyinek fáradhatatlan szelleme mindent felkarolt, ami közérdekű volt, így a balatoni gőzhajózás ügye is felkel­tette figyelmét. Az 1818. évben Görögországban tett útja alkal­mával látva a szigetek közti élénk hajózást, feljegyzi: az egész világon a tavakat hajókon lehet behajózni, csak az én szegény hazámban nem tudták még ennyire vinni. A balatoni gőzhajózási társaság megalakítására tollal és szóval mindent elkövet és anyagi áldozatra is hajlandó. A fára­dozás eredménye, hogy a Kisfaludy gőzös járatai megindultak a Balatonon, azonban igen kevés érdeklődés mellett s úgy lát­szik, hogy csak a legújabb idők sportkedvelése és a balatoni fürdők kiépítése fogja a hajózást fellendíteni. A Pest városát körülvevő hajózható csatorna, de még inkább a Duna-Tisza csatorna tervei is élénken elfoglalták Széchenyi gondolatait. Bár az 1839/40. évi XXXVIIII. t.-c. léte­sítését már előnyökben részesítette, a csatorna az akkori idők­ben oly nagy anyagi áldozatot kívánt volna, hogy építésétől el­­ kellett tekinteni s ugyanez okból az még napjainkig sem valósulhatott meg. Épenígy nem valósulhatott meg a Pest váro­sát körülvevő csatorna sem a nagy költségek miatt, melyet főleg a telkek kisajátítása okoz, egyébként is ennek az öv­csatornának csak akkor lenne gyakorlati értéke, ha a Duna-Tisza csatorna megépülne s abba úgy délről, mint északról az övcsatorna bekapcsolható volna. Mindezekből az is látható, hogy Széchenyi gondolataival korát messze megelőzte. Nem csupán gondolatai voltak jók és egészségesek, ő maga teremtette meg a megvalósításhoz szük­séges közigazgatási és pénzügyi szervezetet is. Ennek dacára az volt a tragikuma, hogy a környezet, az illetékes körök meg nem éltették, és bebizonyult, hogy nem elég az, ha egy kiváló ember korát megelőző gondolatokat termel. Ha a népnek, a tömegnek gondolkodásában nem talál visszhangra, akkor az energia felőrlődik a tömeg felvilágosításának munkájában. II. A Tisza szabályozása. Mi volt az Alföld a Tisza szabályozása előtt? Végtelen erek és nádasok területe, ártér, amelyen a tavaszi árvíz hóna­pokig, néha hat hónapig kinn tanyázott, úttalan, az őszi-tavaszi esők idejében járhatatlan terület, melyen mezőgazdasági kul­túra alig volt, rengeteg malária, hideglelés miatt a letelepe­désre is alkalmatlan. Művelés leginkább a magasabb dombos területekre szorítkozott, az árvíz elvonulása 3—6 hónapig is el­tartott. Az elárasztott föld legfeljebb rét, vagy legelő lehetett. A mezőgazdasági termelést a dombosabb Dunántúl és a Fel-

Next